Hades személyisége hideg, de igazságos. Egyes vélemények szerint Hádész nincs benne a Tizenkét olimpikonban, de én úgy döntöttem, hogy beveszem a Tizenkét olimpikonba, mert szeretem őt!
A legerősebb fegyvere a “Láthatatlanság sapkája”, ami láthatatlanná tesz. Hádész a római mitológiában “Plútónak” is nevezik.
Ő az az isten, aki az alvilágot, az ásványokat és a halált irányítja. Szimbólumai: Cerberus (háromfejű kutya), Nárcisz, ciprus és a láthatatlanság sapkája.
A munkájára összpontosít, és teljesen különbözött Zeusztól, aki a nőkre összpontosított. Neki nem volt annyi románca, mint Zeusznak és Poszeidónnak! Ő egy furcsaság a Tizenkét olimposziban, mert titokzatos és komor. Ritkán járt az Olümposzra, mert szeretett az alvilágban maradni!
Nem annyira romantikus, de van egy nagyon híres szerelmi története. Hadd meséljek nektek erről a szerelmi történetről – Az ördög románcáról!
Hádész meglátott egy nagyon szép istennőt, akit Perszephonénak hívtak. Azonnal megfogta a lány, de félt bármit is tenni. Hogy miért? Mert Perszephoné anyja “Demeter”. Ki az a Demeter? Ő a tizenkét olimposzi lény egyike. Demeter annyira szerette a lányát, hogy senkit sem engedett Perszephoné közelébe. Hádész tudta ezt, ezért sokáig nyugtalan volt.
Végül kitalált valamit, hogy a lányt a feleségévé tegye. Egy nap Perszephoné a barátnőivel játszott a virágmezőkön. Hirtelen meglátott egy gyönyörű nárciszt, amelynek különleges lila és ezüst színe volt. Soha nem látott még ilyen gyönyörű és csodálatos virágot. De valójában ez a virág egy csapda volt, amit Hádész állított. Perszephoné felkapta, és a föld hirtelen mély gödröt repesztett. Egy férfi ugrott ki a föld alól, aki egy aranyszekéren ült, amit két sötét ló vontatott. Ez volt Hádész. Megragadta Perszephonét a csuklójánál fogva, majd kényszerítette, hogy üljön mellé, és menjen le az alvilágba. A hirtelen cselekedettől Perszephoné nagyon megijedt, így segítségért kiáltott. De senki sem segített neki, mert mindenki megijedt és elfutott.
Demeter nagyon-nagyon dühös és szomorú volt, amikor meghallotta a hírt. Úgy cselekedett, hogy a földön nem teremhet semmi, a magok nem tudnak kicsírázni, és az emberek éhen fognak halni, mert a legkedvesebb lányát elrabolták. A világnak vége lenne emiatt a szörnyűség miatt!
Végül Zeusznak kellett közbelépnie. Rengeteg istent utasított, hogy győzzék meg Démétert, hogy nyugodjon meg, de ő senkire sem hallgatott. Azt mondta, addig nem hagyja abba az akciót, amíg nem látja a lányát. Zeusz tudta, hogy Hádésznak haza kell engednie Perszephonét, ezért megbízott egy istent az alvilágban, hogy adja át a parancsát, és kérte Hádészt, hogy adja át Perszephonét. Hádész nagyon szomorú volt, mert engedelmeskednie kell Zeusz parancsának. Könyörgött Perszephonénak, hogy egyen egy gránátalmát, amikor elmegy. Perszephoné nem érezte magát furcsán, ezért evett egy kis gránátalmát, majd elhagyta az alvilágot.
Demeter nagyon boldog volt, amikor látta, hogy szeretett lánya visszatér. Elkezdte abbahagyni a rossz cselekedetet. A világ magához tért a szörnyű helyzetéből, és elkezdte visszaállítani eredeti külsejét. De a dolgok nem voltak ilyen egyszerűek! Hádész nem akarta ilyen könnyen feladni. Hádész könyörgött Perszephonénak, hogy egye meg a földalatti gránátalmát, mert tudta, hogy ha egyszer megette a földalatti ételét, akkor vissza kell térnie. Ez a tény arra kényszeríti Perszephonét, hogy egy évben négy hónapot töltsön Hádésszal az alvilágban.”
A történet eredménye okozza, hogy a régi görögben három évszak van. Demeter szomorú volt, amikor Perszephoné az alvilágban volt, és a világ tél lett. Amikor Perszephoné visszatért az alvilágból, Demeter nagyon boldog volt, és a világ tavasz lett.