Mi az aranyér?
Az aranyér (cilusok) kitágult és duzzadt vénák a végbélnyílásban és a végbélben, amelyek fájdalmat, viszketést és anális vérzést okozhatnak.
Az emésztőrendszer végső része a végbélből, a végbélcsatornából és a végbélnyílásból áll. Mint testünk más részein, ezen a területen is artériák és vénák, úgynevezett haemorrhoidális artériák és vénák találhatók.
Vénáink többsége olyan billentyűket tartalmaz, amelyek segítik, hogy a vér mindig ugyanazt az irányt kövesse, és megakadályozzák a visszatérését még akkor is, ha a gravitáció természetes irányával ellentétesen halad. Például a láb vénáiban a vér mindig a gravitáció ellenében folyik; a billentyűknek köszönhetően a vér úgy tud felemelkedni, hogy nem akad meg a lábakban. Ha a vénák megbetegednek, és a billentyűk nem működnek tovább, visszerek keletkeznek, kanyargós vénák, amelyekben a vér elapad.
A test többi részének vénáitól eltérően a haemorrhoidális vénáknak nincsenek billentyűi, amelyek megakadályoznák a vér pangását. Ezért ezekben a vénákban a nyomás bármilyen növekedése torlódáshoz vezet. Az aranyér olyan, mint az aranyérvénák visszeressége. Mint minden visszér esetében, a visszatartott vér növeli a trombózis és a vénagyulladás kockázatát.
Az aranyér tehát a végbél és a végbélnyílás vénáinak tágulata, amely gyulladással, trombózissal és vérzéssel járhat.
Az aranyér csoportosítása:
- Belső aranyér: ha a végbélben jelentkezik.
- Külső aranyér: amikor a végbélnyílásban vagy a végbélcsatorna végén jelentkezik.
A belső aranyér négy fokozatba sorolható:
- I. fokozatú aranyér: nem lép át a végbélnyíláson.
- II. fokozatú aranyér: ürítéskor a végbélnyíláson keresztül előreesik, de spontán nem tér vissza eredeti helyzetébe.
- III. fokozatú aranyér: a végbélnyíláson keresztül előreesik, és csak kézzel csökkenthető.
- A IV. fokozatú aranyér a végbélnyíláson keresztül előreesik, és a csökkentés nem lehetséges.
Az I. fokozatú belső aranyér nem látható, a II. fokozatú aranyér pedig általában észrevétlen marad a betegek számára, mivel székeléskor senki sem látja a végbélnyílást. Mivel a végbél és a végbélcsatorna kevés enervációval rendelkezik, ez a fajta aranyér általában nem okoz fájdalmat.
A külső aranyér könnyen azonosítható, és általában begyullad, ami fájdalmat és/vagy viszketést okoz.
Az aranyér okai
Az aranyér nagyon gyakori betegség. Becslések szerint az 50 év feletti lakosság több mint fele szenved különböző mértékben aranyérben.
A fő kockázati tényezők:
- A székrekedés (székrekedés).
- Bélmozgás közbeni megerőltetés.
- Elhízás.
- Krónikus hasmenés.
- Gyakori székletvisszatartás, a székletürítés elkerülése, amikor erre késztetést érez.
- Fiberben szegény étrend.
- Terhesség.
- Férfi nem.
- A családban előfordult aranyér.
- Dohányzás.
- Cirrózis és portális hipertónia.
- A WC-n való hosszas ülés (egyesek szerint maga a WC kialakítása is elősegíti az aranyér kialakulását).
A Közel-Keleten és Ázsiában elterjedt hajlongás szokása az aranyér előfordulásának csökkenésével jár. Úgy tűnik, hogy a legtöbbünk által végzett ülés növelheti az aranyér előfordulását.
A kockázati tényezőktől függetlenül az aranyér akkor alakul ki, ha az aranyérvénákra fokozott nyomás nehezedik, vagy ha a végbélfalnak a vénákat tartó szövetei gyengeséget mutatnak.
Az aranyér tünetei
Az aranyér lehet tünetmentes, de lehet tünetmentes is. Mint fentebb említettük, a belső aranyér általában kevésbé okoz tüneteket. Létezésük egyetlen árulkodó jele a székletürítéskor a széklet körüli vér jelenléte lehet.
Az aranyérből származó vérzés jellemzően a széklet körül visszamaradt kis mennyiségű élő vér formájában jelentkezik. Előfordulhat, hogy a beteg a székletürítés befejezése után vércseppeket vesz észre a WC-ben. Gyakori, hogy a tisztálkodás után a vécépapírra vér kerül.
A belső aranyér fájdalmat okozhat, ha trombózis lép fel, vagy ha a krónikus erőlködés az ürítéshez az aranyérnek a végbélcsatornába való előreesését okozza. A III. és IV. fokú belső aranyér székletinkontinenciával és nyálkás váladékkal járhat, amely végbélirritációt és viszketést okoz.
A külső aranyér általában tünetmentes. Vérzéssel és fájdalommal járnak székletürítéskor és ülés közben. Az aranyér trombózisa esetén a fájdalom súlyos lehet. A viszketés egy másik gyakori tünet. A külső aranyér mindig látható és tapintható.
Bár a végbélvérzés gyakori oka, fontos, hogy ne feltételezzük, hogy a vérzést aranyér okozza anélkül, hogy előbb orvoshoz fordulnánk. Különböző betegségek, például végbélrepedés, végbélrák, divertikuláris betegség és fertőzések is jelentkezhetnek vérrel a székletben. Ezenkívül semmi sem akadályozza meg, hogy a betegnek aranyérje és egy másik olyan betegsége legyen, amelyet szintén végbélvérzés kísér, mint például a rák. Ezért minden anális vérzést orvosnak, lehetőleg proktológusnak kell értékelnie.
Az aranyérből eredő vérzés általában enyhe, de ha gyakori, vérszegénységhez vezethet.
Az aranyérről készült képekért látogasson el az alábbi linkre:
Az aranyérből kialakulhat-e rák?
NEM. AZ ARANYÉR NEM VÁLIK RÁKKÁ. A tünetek azonban hasonlóak lehetnek a béldaganatokhoz, főként a végbél és a végbélnyílás rákos megbetegedéseinél. Ezért fontos a differenciáldiagnózis felállítása, különösen az 50 év feletti személyek esetében. Az ajánlás megerősítése: minden anális vérzést orvosnak kell értékelnie.
Az aranyér diagnózisa
A külső aranyér esetében a diagnózishoz elegendő a fizikális vizsgálat. Belső aranyér esetén digitális végbélvizsgálatot kell végezni, és kétség esetén anoszkópiát (mini endoszkópia, ahol a végbél videón keresztül láthatóvá válik).
A tartósan fennálló végbélvérzéses betegeknél, még ha azonosították is az aranyér jelenlétét, tanácsos kolonoszkópiát végezni az egyéb okok kizárása érdekében. Mivel az aranyér ebben az életkorban nagyon gyakori, semmi sem zárja ki, hogy a betegnél a vérzés második oka, például bélrák vagy diverticulum lehet.
Az aranyér kezelése
Krízisek idején a meleg vizes ülőfürdő enyhülést hozhat az akut tünetek ellen. Terhes nőknél meleg nedves borogatást javasolunk. Kerülni kell továbbá a végbélnyílás vécépapírral való áttörlését, és inkább a bidét vagy a meleg vízsugarat kell használni.
A bélelzáródásban (székrekedésben) szenvedőknek hashajtókat írnak fel, hogy csökkentsék a székelés közbeni erőlködés szükségességét.
Hemorrhoidális kenőcsök és krémek is használhatók, mivel ezek síkosítóként szolgálnak a széklet távozásához, és általában érzéstelenítőt is tartalmaznak a készítményük. Az enyhülés csak átmeneti, és az ilyen krémeket orvosi útmutatás nélkül nem szabad korlátlan ideig használni. A szteroid kúpok egy másik lehetőség a súlyos fájdalom vagy viszketés esetén, de a lehetséges mellékhatások miatt nem szabad egy hétnél tovább használni őket.
A rostban gazdag étrend csökkenti a vérzés előfordulását, és enyhítheti a viszketést.
Bár a fűszeres ételek kerülése népszerű ajánlás, nincs bizonyíték arra, hogy a fűszeresség rontaná a tüneteket. Ezt egyénileg kell megítélni.
A trombusokkal járó kis aranyér esetében a kezelés orvosi rendelőben, helyi érzéstelenítésben, kis bemetszéssel elvégezhető a vérrögök eltávolítása céljából. Ez elegendő a tünetek enyhítéséhez.
Súlyosabb esetekben rugalmas lekötésre lehet szükség. Egy gumiszalagot helyeznek az aranyér tövébe, ami az aranyér fojtogatását és elhalását okozza. Néhány nap múlva az aranyér “kihullik”, és a gumival együtt magától kijön a végbélnyílásból. Ez egy olyan technika, amelyet a proktológus rendelőjében lehet elvégezni. Általában fájdalommentes, és gyakran még érzéstelenítést sem igényel.
A másik lehetőség a szkleroterápia. Ez egy kémiai oldat befecskendezését jelenti, amely az aranyér elhalását okozza. A harmadik lehetőség a lézeres koaguláció. A három technika közül a legjobb eredményt a rugalmas lekötés hozza.
Ha a minimálisan invazív technikák nem hatékonyak, vagy ha az aranyér nagyon nagy, a kezelést hagyományos műtéttel, az úgynevezett haemorrhoidectomiával kell elvégezni.
Az aranyér új kezelési lehetősége a Doppler-vezérelt transzanális haemorrhoidális dearterializáció (THD), egy 1995-ben kifejlesztett és az elmúlt néhány évben továbbfejlesztett technika. A technika során egy kis Doppler (ultrahang) készüléket vezetnek be a végbélnyílásba az aranyeres artériák azonosítására; egy kis tűn keresztül ezeket az artériákat úgy telítik, hogy csökkentik a véráramlást azokon a területeken, ahol az aranyér található. Mivel kevesebb vér jut az aranyérbe, csökken a nyomás az aranyér belsejében, így az “kiszárad”.
A THD-technikában nincsenek vágások, és a vérzés kockázata nagyon alacsony. A műtét utáni időszak kevésbé fájdalmas, mint a vágási technikák esetében, és az aranyér kiújulásának aránya alacsony. A felépülési idő rövidebb, és a beteg 48 órán belül visszatér a szokásos tevékenységeihez. Az eljárást helyi érzéstelenítésben és enyhe nyugtatásban végzik.
A THD viszonylag új módszer, és még nincsenek olyan tanulmányok, amelyek hosszú távú hatékonyságát a régebbi technikákkal hasonlítanák össze, de a tendencia az, hogy ez lesz a választott módszer az aranyér kezelésében.
Hivatkozások
- ACG Clinical Guideline: Management of Benign Anorectal Disorders – The American College of Gastroenterology.
- Az aranyér kezelésének gyakorlati paraméterei – The American Society of Colon and Rectal Surgeons.
- Aranyér – National Institutes of Health (NIH).
- Aranyér – Medscape.
- Vörös csípős chili paprika és aranyér: egy mítosz leleplezése: egy prospektív, randomizált, placebokontrollos, keresztirányú vizsgálat eredményei – American Society of Colon and Rectal Surgeons.
- Klinikai gyakorlat: aranyér – New England Journal of Medicine.
- Az aranyér előfordulása felnőttek körében – International Journal of Colorectal Disease.
- Aranyér: Klinikai megnyilvánulások és diagnózis – UpToDate.
- A tüneti aranyér otthoni és rendelői kezelése – UpToDate.