19.07.2018
Kína 1979-ben egygyermekes politikához folyamodott, hogy korlátozza az akkoriban robbanásszerűen növekvő népességét, majd több mint három évtizeddel később kétgyermekes politikára változtatta azt. Szakértők szerint ez nem lehet példa más országok számára.
Majdnem négy évtizeddel azután, hogy Kína bevezette a példátlan egygyermekes politikát, hogy megfékezze akkoriban robbanásszerűen növekvő népességét, a kormány 2015 végén enyhítést jelentett be, és elkezdte engedélyezni a pároknak, hogy egy helyett két gyermeket vállaljanak. Most még a nemzet termékenységi rátájának növelését is célul tűzte ki, amely az egyik legalacsonyabb a világon.
A kétgyermekes politika életbe lépése, 2016 eleje óta Kínában megugrott a születések száma. A Kínai Nemzeti Egészségügyi Bizottság szerint 2016-ban a születések száma 7,9 százalékkal nőtt az előző évhez képest, ami a legnagyobb növekedés 2000 óta.
Bővebben: ENSZ: A bizottság azt is megjósolta, hogy az új születések száma 2020-ra eléri a 17-20 milliót. Továbbá a kétgyermekes politika várhatóan akár 30 millióval is növelni fogja a munkaképes korúak számát, és 2 százalékkal csökkenti az ország elöregedési rátáját.
Egyes tanulmányok szerint azonban még ha a kínai kormány előrejelzései be is igazolódnak, a kétgyermekes politika hatása Kína elöregedő népességére akkor is minimális lesz.
Az Ausztrál Nemzeti Egyetem által készített tanulmány szerint az egygyermekes politika lazítása mindössze 0,5 százalékkal növelné Kína éves GDP-növekedését. Továbbá mindössze 0,03 százalékkal csökkentené a korfüggőségi rátát – az idősebb eltartottak (64 évnél idősebbek) és a munkaképes korú népesség (15-64 évesek) arányát -, állapította meg a jelentés.
Esélyt adni a beteg és elhagyott kínai csecsemőknek
Míg egyesek az egygyermekes politikának tulajdonítják Kína fenyegető népesedési válságát, mások szerint a termékenységi ráta csökkenése a hosszú távú kormányzati politikák és más társadalmi-gazdasági fejlemények eredménye.
“Az 1970-es évek későbbi, hosszabb, kevesebb gyermekes politikája nagyban hozzájárult a termékenység csökkenéséhez ” mondta Stuart Gietel-Basten demográfus. “Aztán az 1980-as években a gazdasági fejlődés, az oktatás, a nők jogai, a munkaerő-piaci részvétel és az urbanizáció volt az, ami a termékenységet lejjebb nyomta.”
Rövid és hosszú távú hatások
Mindamellett a szakértők az egygyermekes politikát az emberiség történetében példátlan és egyedülálló eseménynek tartják. Feng Wang, az Irvine-i Kaliforniai Egyetem szociológiaprofesszora szerint az egygyermekes politikát “Kína sajátos politikai kontextusa és politikai intézményei tették lehetővé”. Mivel Kínára rendkívüli nyomás nehezedett a gazdasági növekedés növelése és a politikai legitimáció alapjaként való felhasználása érdekében, a körülmények kikövezték az utat a kínai kormány számára, hogy eltökélten keresztülvigye a politikát.
“Nem látjuk, hogy a világ más kormányai ilyen központi szerepet szánnának a népességszabályozásnak a politikai legitimitásuk fenntartása érdekében” – mondta Wang a DW-nek.
Az évek során Kínán belül és kívül sokan bírálták az egygyermekes politikát, bár egyes szakértők szerint az hozzájárulhatott az ázsiai óriás gyors gazdasági növekedéséhez az elmúlt három évtizedben.
Wang rámutatott, hogy a politika érvényesítésével a legtöbb kínai család kevesebbet költhetett egy főre jutó gyermekre, ami viszont segítette a megtakarításokat, a beruházásokat és a gazdasági növekedést. Ráadásul mivel a családok többet fektettek az egyetlen gyermek oktatásába, ez hozzájárult a kínai történelem legműveltebb generációjának kineveléséhez – mondta a szakértő.
“Sokan közülük, akik ehhez a generációhoz tartoznak, magasan képzettek, és valóban nagyon produktívan tudnak részt venni ebben az új gazdaságban” – tette hozzá Wang.
Elemzők szerint mindazonáltal az egygyermekes politika ahhoz is vezetett, hogy számtalan család maradt gyermektelen, így a szülők későbbi éveikben érzelmi és fizikai támogatás nélkül maradnak.”
Kína óriási kihívásokkal fog szembenézni e rövidlátó és szélsőséges politika miatt – figyelmeztetett Wang. “Az egygyermekes politika bevezetésével Kína rövid távú nyereséget aratott, de a tó lecsapolásával biztosította, hogy többé nem lesz hal” – mondta Wang.
Bővebben:
Szélsőséges emberi jogi jogsértések
Az egygyermekes politika nem csak a kínai családszerkezetet alakította át, hanem tömeges emberi jogi jogsértésekhez is vezetett, amikor a kormány megpróbálta azt az egész országban érvényesíteni. A Martin Whyte, Yong Cai és Wang által készített tanulmányban a tudósok egy táblázatot készítettek, amely bemutatja a művi abortusz és a női sterilizáció növekedését az 1980-as évek elején.
Vang szerint a szélsőséges születésszabályozási programok sok nőt kényszerítettek a beavatkozásokra, és a jelenség csak az 1990-es években csillapodott.
“A tömeges sterilizáció és a kényszerabortuszok modern szempontból valóban felfoghatatlanok” – mondta Yong Cai, az Észak-Karolinai Egyetem Chapel Hill-i szociológiaprofesszora. “A brutális emberi jogi jogsértések részben azért csökkentek, mert az oktatás megváltoztatta az emberek gondolkodásmódját.”
A jogsértések fizikai vonatkozásai mellett Wang szerint az egygyermekes politika azt a filozófiát is hirdette, hogy “az emberek csak számok”. Úgy érvelt, hogy ez a mentalitás alapvető tiszteletlenséget jelent az emberekkel szemben, és ezért nehéz a világ más országainak hasonló politikát bevezetni a gyors népességnövekedés ellen.”
“Az emberi jogok tömeges megsértése, azt hiszem, nehéz lenne a világ bármely országa által” – jegyezte meg Wang.”
Az 1970-es és 1980-as években olyan országok, mint Dél-Korea és India is bevezettek népességszabályozási programokat, de ezek nem váltak egygyermekes politikává. Elemzők szerint elképzelhetetlen, hogy most bármelyik ország ilyen szélsőséges politikát akarna bevezetni. “A politika nem lehet modellértékű ” mondta Gietel-Basten a DW-nek. “A pozitív hatása megkérdőjelezhető, és a negatív mellékhatások lehetősége nagyon magas.”
William Yang (Tajpej)