Nincs rosszabb, mint az autópályán utazni, a kedvenc zenédet hallgatni, amikor az út szélén egy furgon hívja fel magára a figyelmedet – egy sebességmérő kamera!
Lenézel, és látod, hogy a sebességmérőd 115km/h-t mutat, és nincs időd lassítani, de ahogy elrepülsz mellette, nem villog.
Még megúsztad, vagy itt más dolgok is közrejátszanak? Itt jön be a képbe a sebességmérő rendszer működésének ismerete.
A járművekre szerelt első sebességmérőket egy kábel működtette.
Ezt a kábelt vagy a sebességváltóra szerelték, vagy lent a kerekek közelében, és közvetlenül a műszeregység hátuljához csatlakozott.
Az elektromágnesesség (ez az akkori nagy szó) segítségével a kábel a kerék sebességétől függően gyorsabban vagy lassabban forgott.
A sebességmérő tűje egy mágneshez volt csatlakoztatva, és a kábel pörgése mágneses mezőt hozott létre, amely a tűt működtette.
A gyorsabb tempó növelte a mágneses mezőt, ami a tűt felfelé mozgatta, a lassabb tempó pedig a tűt ismét lefelé mozgatta.
Bonyolultnak tűnik, igaz? Valójában ez az egyszerűbb rendszer, mivel a mai sebességmérő működése sokkal összetettebb.
A kábeles rendszert az 1980-as években kezdték kivezetni, mivel egyre több járművet szereltek fel blokkolásgátlóval (ABS) és keréksebesség-érzékelőkkel.
Ezek az érzékelők sokkal pontosabb sebességmérést tesznek lehetővé, mivel valós időben figyelik a kerekek sebességét, és digitális jelet küldenek a motorvezérlő egységnek (ECU).
Ezt a jelet aztán továbbítják a műszeregységhez.
Egyszerűen hangzik, de hadd magyarázzam el kicsit részletesebben.
Ez a rendszer is mágneseket használ, amelyeket vagy a hajtótengelyekre vagy a kerékcsapágyakra szerelnek.
Ezek a mágnesek a jármű mozgása során különböző sebességgel forognak, és speciális érzékelők, az úgynevezett Hall-érzékelők ezt a mozgást elektromos impulzus formájában érzékelik.
Ez az impulzus egy kábelkötegen keresztül felkerül az ECU-ba, amely a gyártó által beállított paraméterek alapján kiszámítja a sebességet.
Ez a sebesség ezután vagy egy analóg sebességmérőn (egy tű segítségével jelzi a sebességet), vagy a modernebb autóknál egy teljes digitális kijelzőn keresztül jelenik meg.
Ez a rendszer a kerekek forgását is nyomon követi, így a jármű kilométeróra állását is biztosítja. Egyszerűen fogalmazva – a kerekek forognak, jelet küldenek a számítógépnek, amely kijelzi a sebességet.
Elképzelhető, hogy azt gondolja magában, hogy “ez még nem válaszolt arra, hogy miért nem kaptam gyorshajtási bírságot” – és teljesen igaza lenne.
Azért, hogy ezt elmagyarázzuk, először is végig kellett mennünk azon, hogyan működik a sebességmérő. Most, hogy ez megtörtént, belemerülhetünk a sebességmérő pontosságába.
2006-tól kezdve az ausztrál tervezési szabályok (röviden ADR-ek) előírják, hogy minden új járműnek bizonyos mozgásteret kell biztosítani a sebesség kijelzésében.
A legtöbb új jármű 5km/h és 8km/h között fogja leolvasni a tényleges sebességet, így ha Ön 100km/h sebességgel halad, lehetséges, hogy csak 92km/h-val megy!
Ha többet szeretne erről olvasni, az ausztrál kormány kiadta a hivatalos dokumentumot, amely itt tekinthető meg. Fair warning – lehet, hogy elalszik tőle, mielőtt a végére érne!
A sebességmérő működésének alapjainak megértése kulcsfontosságú ahhoz, hogy megbizonyosodjon arról, hogy járművét a törvényes határokon belül üzemelteti, és amikor legközelebb egy barátságos rendőr megkérdezi, hogy milyen gyorsan ment, pontosan érteni fogja, hogy az autója mit mutatott, amikor válaszol.