Pozíció a Földhöz képest
Holdállás / wikimedia.org A Föld holdja szökőárral rögzített helyzetben van, a Föld felszínéről csak a Hold egyik oldalát látjuk, 384 ezer km (239 ezer mérföld) távolságban. A Földdel szinkronizált pályán kering, azaz a Föld körüli pályájához hasonló sebességgel forog a tengelye körül. Ez azt eredményezi, hogy a Holdnak mindig ugyanazt az arcát láthatjuk a Földről. Innen ered a sokszor hallott “a Hold sötét oldala” kifejezés. Csak az elmúlt 50-60 évben sikerült feltérképezni a Holdnak ezt a láthatatlan részét. A legtöbb műholddal és holddal ellentétben a Föld holdja nem egyenlítői, hanem ekliptikus pályát követ.
Az ekliptikus pálya magyarázatához képzeljünk el egy földgömbhöz hasonlót az osztályteremben. Ha a földgömböt úgy állítjuk, hogy az északi és déli pólusai egyenesen felfelé és lefelé mutassanak, akkor a földgömb középpontja körül egy vonal húzódik, ami az egyenlítő. Ha a Hold ezt a vonalat követné pályáján, akkor egyenlítői pályán keringne a Föld körül. A Föld azonban 23,44°-os tengelyferdeségben van, így ha a földgömböt visszahelyezzük a megfelelő helyzetbe, ahol ferde, de nem változtatjuk meg a Hold pályájának helyzetét, mint korábban, a Hold most ekliptikus pályán kering a Föld körül, mivel keresztezi az egyenlítőt, de nem követi azt.
Hold a Földhöz képest / wikimedia.org A Föld holdjának másik furcsasága, hogy szülőbolygóját tekintve viszonylag nagy, a Föld átmérőjének negyedével. Csak a Föld és a Hold barycentere, két vagy több test tömegközéppontja miatt tekintik a Holdat a Föld műholdjának, nem pedig bináris bolygórendszernek. Természetesen azért is, mert ez egy nem hivatalos besorolás, amit az IAU (Nemzetközi Asztrológiai Unió) nem ismer el. Ellenkező esetben más bolygó-szatellit csoportokat, például a Plútót és a Charont is bináris bolygórendszernek tekintenék.
A Föld Holdja nagy hatással van az óceáni áramlatokra és az árapályokra. Innen ered az “árapályerők” kifejezés. Ahogy a Hold a Föld körüli pályáján mozog, gravitációs vonzása magával húzza a Föld felszínén lévő vizet. Ezt láthatjuk, ha megfigyeljük a part mentén ki- és bejövő árapályokat. Minél közelebb van a Hold a pályáján, annál erősebb a vonzása, ahogy a Hold távolodik, a hatása gyengül. Ez magyarázza az árapály szezonális változásait is. Bár a Nap is szerepet játszik ebben, a Hold Földhöz való közelsége adja a legerősebb hatást.