Humanista terápia

A kliens és a terapeuta kapcsolata kulcsfontosságú a Gestalt-terápiában

A kliens és a terapeuta közötti kapcsolat fontos a kliens sikere szempontjából a Gestalt-terápiában. A felek között párbeszéd zajlik, hogy a terapeuta megértse a klienseket, valamint segítsen a klienseknek abban, hogy megértsék önmagukat.

A Gestalt-terapeuták azért vannak, hogy növeljék a kliensek önismeretét. Ezt csak akkor tudják megtenni, ha a kliensek úgy érzik, hogy egy biztonságos, kényelmes térben vannak, ahol nyíltan beszélhetnek azokról a kérdésekről, amelyek konfliktust okoznak az életükben. Erre a térre azért is szükség van, hogy a kliensek megnyíljanak és megosszák gondolataikat, érzéseiket és felfogásukat, és nyitottak legyenek új viselkedési formák kipróbálására.”

A Gestalt.org kifejti: “A páciensek láthatják, hallhatják és elmondhatják, hogyan élik meg, mit látnak, hogyan érez a terapeuta, és milyen a terapeuta mint személy. A növekedés valós emberek közötti valódi kapcsolatból következik be. A páciensek nem elsősorban a problémáikról való beszélgetés során tanulják meg, hogyan látják őket, és hogyan korlátozzák a tudatossági folyamatukat, hanem azáltal, hogy ők és a terapeuta kapcsolatba kerülnek egymással.”

A Gestalt-terapeutáknak őszintének, melegnek, gondoskodónak, hitelesnek és ítélkezésmentesnek kell lenniük, mivel számos olyan feladatot látnak el, amelyek célja, hogy a kliens sikeres eredményt érjen el.

Míg a terapeuták hangadó és bátorító forrásként szolgálnak, miközben a kliensek felfedezik személyes problémáikat és konfliktusaikat, a kliensektől elvárják, hogy a terápiás folyamat során a saját látásukat, érzésüket, érzékelésüket és értelmezésüket végezzék. Ez lehetővé teszi számukra, hogy felelősséget vállaljanak érzéseikért, gondolataikért és cselekedeteikért, és olyannak lássák és fogadják el magukat, amilyenek valójában vannak.

Hogyan működik a Gestalt-terápia a függőség kezelésében?

A Gestalt-terápiát használták már kábítószer-használati zavarok, mentális zavarok, étkezési zavarok, traumatikus élmények és más, kényszeres viselkedéssel járó állapotok kezelésére. Használják az élet kihívásainak kezelésére is, mint például a családi és párkapcsolati konfliktusok, valamint a gyász és a veszteség, többek között.

Tévesen sokan azt hiszik, hogy az anyagfüggőség megfelelő kezeléséhez csak arra van szükség, hogy elvonókúrára menjenek, majd rögtön vissza is menjenek a világba. Ez nem igaz. Nem elég csak a függőség fizikai részét kezelni; a személy mentális és érzelmi, esetleg spirituális részét is meg kell vizsgálni, ha valódi felépülést akarunk elérni.

Az én megértése kulcsszerepet játszik abban, hogy a felépülő szerhasználók erőt érezzenek ahhoz, hogy újra összerakják az életüket. A Gestalt-terápia segíthet nekik abban, hogy elkezdjék azoknak a tényezőknek és helyzeteknek a feltárását, amelyek a függőséget okozó szerek használatához és visszaélésükhöz vezettek.

A Gestalt-terápia alkalmazható a függőségi kezelés részeként, amely lehet rövid beavatkozás, de szükség esetén hosszabb ideig is tarthat. A terápia hossza a kliens egyéni igényeitől és a személy függőségének vagy mentális zavarának súlyosságától függ. A Gestalt-terápiában jártas, engedéllyel rendelkező pszichológus ideális arra, hogy végigvezesse az ügyfeleket ezen a folyamaton, amelynek célja, hogy nagyobb tudatosságra vezesse őket saját negatív gondolkodási és viselkedési mintáikról, amelyek miatt boldogtalannak vagy elégedetlennek érzik magukat.

A Gestalt-terápia előnyei a szenvedélybetegség kezelésében

A Gestalt-terápiában használt gyakori technikák

Kliensközpontú terápia

A neves amerikai pszichológus, Carl Rogers az 1940-es években fejlesztette ki a kliensközpontú terápiát. Több elnevezése is van, többek között kliensközpontú tanácsadás, nem-direktív terápia vagy rogeri terápia. Ez a tanácsadói megközelítés humanista, és Rogers azon a meggyőződésén alapul, hogy minden ember alapvetően jó, és képes kiteljesíteni a benne rejlő lehetőségeket.

Mi az ügyfélközpontú terápia?

A kliensközpontú terápia eltávolodik a hagyományos modelltől, amelyben a terapeuta a szakértő. A kliensközpontú terápiában inkább a kliens tekinthető szakértőnek, és a terapeuta az, aki meghallgatja a klienst, és “azért van ott, hogy bátorítsa és támogassa a klienst, és irányítsa a terápiás folyamatot anélkül, hogy megszakítaná vagy beavatkozna a kliens önfelfedezési folyamatába” – írja a Psychology Today.

Egyek szerint ez a megközelítés elősegíti, hogy a kliens felhatalmazva érezze magát, miközben felfedezi érzéseit, döntéseit és szokásait, miközben az általa kívánt életért dolgozik.

A terapeuta hozzáállása is számíthat

A kliensközpontú terápia, más néven személyközpontú terápia azért más, mert a humanista megközelítésre összpontosít, nem pedig a terápiás technikákra, például az időbeli korlátok hangsúlyozására.

“Ami a kliensközpontú terápiában a legfontosabb, az a terapeuta és a kliens közötti kapcsolat minősége” – írja honlapján a Study.com. A kliensközpontú tanácsadók másképp gyakorolhatnak, és nem használhatnak ortodox tanácsadási megközelítéseket.”

A terapeuta hozzáállása is fontos, és egyesek szerint ez többet számít, mint a mentálhigiénés szakember képességei. A következő három vezérelv, amelyek a terapeuták hozzáállását tükrözik, segít meghatározni a terápia sikerét:

Az ilyen típusú terápiában a hangsúly azon van, hogy a kliens ül a vezetőülésben. Ez a személy egyedül felelős azért, hogy megtegye a szükséges lépéseket a jobb élethez vezető változásokhoz.

Hogyan működik a kliensközpontú terápia a szenvedélybetegség kezelésében?

A kliensközpontú terápia a kliensek és terapeutáik közötti együttműködő kapcsolat. A kliensek azonban maguk határozzák meg, hogy milyen lépéseket tesznek. A terapeuta úgy segíti ezt a folyamatot, hogy segít a kliensnek eljutni az önmegvalósításhoz és a személyes megértéshez, miközben tisztázza a kliens válaszait. A terapeutától kapott visszajelzések révén a kliens tisztább képet kap arról, hogy min kell változtatni, és a személy saját belátása szerint változtathat.”

“Rogers erősen hitt abban, hogy ahhoz, hogy a kliens állapota javuljon, a terapeutának melegnek, őszintének és megértőnek kell lennie” – írja Saul McLeod a Simply Psychology számára.

Az egyensúly megtalálása aközött, hogy ki a személy, és ki akar lenni, az egyik legfontosabb célja ennek a fajta terápiának.

A kliensközpontú terápia többféleképpen is segítheti a felépülő embereket. Először is, leveszi a hangsúlyt a szerről és a viselkedésről, és kiterjeszti a fókuszt az egész személyre és annak a személynek a valóságról alkotott felfogására. Ahelyett, hogy csak a függőséget néznék, megkívánja, hogy megvizsgálják, hogyan küzdöttek bizonyos anyagok függőségével, és miért vállaltak bizonyos viselkedéseket, amikor ezeket az anyagokat használták.