1914
Aug 7-23: A németek agresszív taktikája általános szövetséges visszavonulásra kényszerítette a szövetségeseket a Marne felé.
Aug 25-26: Aug 25-26: Csata a határoknál
Főleg francia-német csaták, ez az öt offenzíva Mulhouse-nál, Lotaringiában, az Ardennekben, Charleroi-nál és Mons-nál mindkét oldalon súlyos veszteségeket hozott: Le Cateau-i csata
Egy utóvédharc, amelyet a britek vívtak a sikeres német offenzívákat követően a határ menti csata során. Bár a német hadsereg Párizs elleni előrenyomulásának késleltetését szolgálta, a britek 7812 sebesültet szenvedtek.
Szept. 6-12: Első Marne-i csata
Ez a csata megállította a német előrenyomulást, és lövészárok-háborút váltott ki. A franciák 250 000 veszteséget szenvedtek, a németek hasonlót. A britek 12 733 áldozatot könyvelhettek el.
Sept. 12-28: Első Aisne-i csata
A szövetségesek frontális támadása a német első és második hadseregek fölényes védelmi állásai ellen a folyón túl az Aisne-nál. A támadás során mintegy 3000 brit katona vesztette életét.
Sept 25-nov 22: Verseny a tenger felé
Az első alberti csata és az arras-i csata. A szövetségesek a “versenyfutás a tenger felé” során megkísérelték a németek előrenyomulását. A francia támadások kemény ellenállásba ütköztek, és a vonal kezdett stabilizálódni. A harcok Flandria felé mozdultak el.
Okt 19-nov 22: Első ypres-i csata
Az első ypres-i csata volt az utolsó a “Verseny a tenger felé” sorozatban, amely eldöntötte a nyugati front elhelyezkedését. A brit veszteségeket 58 155-re, a franciákat 50 000 körülire, a németeket 130 000-re becsülték.
1915. dec. 20-márc. 17: Első Champagne-i csata
A szövetségesek első jelentős támadása a németek ellen a lövészárok-háborúk megjelenése után. A francia veszteségek mintegy 90 000 főre rúgtak; a német harmadik hadsereg ugyanennyit vesztett.
1915
Március 10-13.: Neuve Chapelle-i csata
Douglas Haig első hadserege vezette a Neuve Chapelle elleni támadást. A szövetségesek vesztesége 11 200 fő volt (7000 brit, 4200 indiai). A német veszteségek hasonlóak voltak, 1200 német katona esett fogságba.
Április 22-május 25.: Második ypres-i csata
A vegyi fegyverek első nagyszabású alkalmazása. Mintegy 10 000 katonát érintett a gáz. A fele 10 percen belül meghalt. A veszteségeket 69.000 szövetséges katonára (59.000 brit, 10.000 francia) becsülték, 35.000 német ellenében.
Május 15-27: Festubert-i csata
A francia gyalogság Artois-i offenzívájának része; a brit, kanadai és indiai csapatok erős ellenállás után elfoglalták Festubert falut. A 16 ezer fős veszteségek fél mérfölddel előrébb vitték a szövetségeseket.
Szept. 25-28: Loos-i csata
A tartós tüzérségi bombázás és 5100 klórgázpalack felszabadítása ellenére a német géppuskások ellenálltak a brit támadásnak, 50 000 áldozatot követelve. A német veszteségeket ennek felére becsülték.
1916
Febr. 21-Dec. 18: Verdun-i csata
A németek a város bevétele helyett inkább azt remélték, hogy bénító veszteségeket okozhatnak a védekező francia erőknek. Becslések szerint egymillióan vesztek (nagyjából egyenletesen), mire a németeket visszaverték.
Július 1.-nov. 18.: Somme-i csata
A szövetségesek fő támadása a nyugati fronton 1916-ban. A brit veszteségek az első napon 58 000 főre rúgtak, ami a háború legsúlyosabb egynapos vesztesége volt. A teljes veszteség 420 000 brit, 200 000 francia és 500 000 német volt.
1917
Április 9-12: Arras-i csata és Vimy Ridge
A kanadai hadtestnek a német védelem elleni támadásában több kilométernyi alagutat és légi felderítést alkalmaztak. 10.602 kanadai és 20.000 német áldozatot követelt.
Április 16-május 9.: Második Aisne-i csata
A francia hadsereg nivelle-i offenzívájának katasztrofális középpontja, ez a csata széles körű lázadást váltott ki. A franciák összvesztesége 187 000 fő volt. A német veszteségeket 168 000-re becsülték.
Június 7-14.: Messines-i csata
A német állások alatt lévő 19 akna felrobbantása lehetővé tette a szövetséges gyalogság számára a salient elfoglalását. A csata volt az első a nyugati fronton, ahol a védelmi veszteségek meghaladták a támadó veszteségeket: 25 000 a 17 000 ellenében.
Július 31-nov. 6.: Harmadik ypres-i csata – Passchendaele
A nagy áttörésnek szánták Flandriában, de a szövetségesek előrehaladását a szörnyű sár lassította. A brit expedíciós erők mintegy 310 000, a németek 260 000 áldozatot szenvedtek.
nov. 20.: Cambrai-i csata
Először vetettek be jelentős számban tankokat. A harcok első napján figyelemre méltó előnyökre tettek szert, de a lendületet lassította a szövetségesek sikereinek támogatásának hiánya. A németek 50 ezret, a britek 45 ezret vesztettek.
1918
Május 27. és június 6. között: Harmadik Aisne-i csata
Az amerikai beavatkozás előtti teljes német győzelem biztosítására szánták, de a kezdeti győzelmeket a gyenge utánpótlás és a tartalékosok támogatása megakasztotta. Franciaország 98 000, Nagy-Britannia 29 000 főt veszített. A német veszteségek hasonlóak voltak.
Május 28.: Cantigny-i csata
Az amerikai hadsereg első nagyobb offenzívájában elfoglalta Cantigny falut a német 18. hadseregtől. Az amerikai erők 1067 áldozatot szenvedtek, és mintegy 100 német foglyot ejtettek.
Június 3-26: Chateau Thierry és Belleau Wood csatái
A Chateau Thierry és Belleau Wood csatáiban az amerikai csapatok visszafoglalták a németek által tartott állásokat. Az amerikai erők 9 777 főt vesztettek. Mintegy 1600 német esett fogságba.
Július 15-Aug 5: Második Marne-i csata
Az eredetileg a szövetséges erők Flandriától való eltérítésére tervezett német támadás megfeneklett, lehetővé téve egy döntő ellentámadást. Franciaország 95 000, Nagy-Britannia 13 000, az USA 12 000, Németország 168 000 főt veszített.
{{topLeft}}
{{bottomLeft}}
{{{topRight}}
{{{bottomRight}}
{{/goalExceededMarkerPercentage}}
{{/ticker}}
{{heading}}
{{#paragraphs}}
{{.}}
{{{/paragraphs}}{{{highlightedText}}
- Első világháború
- A Figyelő
- Megosztás a Facebookon
- Megosztás a Facebookon
- megosztás a Twitter
- Megosztás e-mailben
- Megosztás a LinkedIn-en
- Megosztás a Pinterest-en
- Megosztás a WhatsApp-on
- Megosztás a Messengeren