Improvizálni zongorán a dór skála

Nincs is jobb, mint az alkalomhoz “tökéletesen illő”. Lehet ez egy szerszám a garázsban, egy ruha a szekrényben, vagy egy egyszerűen megfogalmazott üdvözlőkártya. A pillanathoz illőnek lenni fontos készség. Zongoristaként neked is gyakran kell előállnod a “tökéletes illeszkedéssel”. Valójában a zenészek minden más hangszeresnél többet várnak a zongoristától, hogy kitalálja az intrókat, a befejezéseket, a vampokat és a cue-okat. A mai Gyors tippben Jonny megosztja, hogyan lehet a dór skálából merítve titokzatosságot vagy csodát teremteni a zongorán. Valószínűleg felismered ezt a hangzást, amelyet olyan filmzeneszerzők, mint Danny Elfman (Ollókezű Edward), John Williams (The Lost World: Jurassic Park) és James Horner (The Pagemaster) gyakran használnak, hogy a közönséget egy varázslatos pillanatba vonják be. Amit azonban talán nem gondoltál volna, az az, hogy mindössze:

• 2 balkezes akkord
• 1 jobbkezes skála

Ez így van! A mai leckében megkapod a “tökéletes illeszkedést” a klasszikus titokzatos hangulat megteremtéséhez, anélkül, hogy a fejed pörögne. Akár kezdő, akár középhaladó, akár haladó zongorista vagy, képes leszel megragadni ezt az anyagot, és meríteni belőle, amikor a pillanat adódik.

Kezdjük a zenét!

1. lépés: Titokzatos akkordok

A klasszikus titokzatos hangulat megteremtésének első lépése két olyan alapakkordot tartalmaz, amelyet már ismerhetsz. Egy c-moll hármashangzatot és egy F-dúr hármashangzatot fogunk használni a bal kézben. Íme az alapakkordok:

Ha már ismered ezeket az akkordokat, akkor készen állsz a második lépésre. Ha azonban kezdő vagy, és lépésről lépésre magyarázatra van szükséged arról, hogyan kell felépíteni az alapvető háromhangú akkordokat, az úgynevezett hármashangzatokat, akkor az 1. szintű alapozó tanulópályánk tökéletes számodra.

A következő lépésben Jonny bemutatja a hangszerelés fontos készségét – vagyis azt, hogy alapvető zenei anyagot veszünk és meghatározott zenei kontextusba helyezzük.

2. lépés: A rejtélyes progresszió

A különbség egy kezdő és egy profi között gyakran abban rejlik, hogy mit kezdenek az alapanyagokkal. Ebben a lépésben Jonny lebontja, hogyan hozhatsz létre varázslatos hangzást két különleges zongora-hangszerelési technika alkalmazásával – az arpeggio és az intervallum-ringatás.

Mi az az arpeggio?

Az arpeggio olyan akkord, amelyben az egyes hangmagasságok nem egyszerre, hanem egymás után szólalnak meg. Valójában az olasz “hárfa” szó (it. arpa) ugyanaz a gyökszó, mint az arpeggio. Az arpeggiálás gyakori hangszerelési technika olyan hangszereknél, amelyek lecsengnek az ütés vagy pengetés után, mint például a zongora, a hárfa vagy a gitár. Az arpeggio szinonimája a tört akkord.

Balkézi kísérőminta

A The Mystery Progression eljátszásához az akkordokat a bal kézben arpeggiáljuk a következő kísérőminta segítségével:

Ezt a kísérőminta alkalmazásával a két akkordunkra a következő bal kézi elrendezést kapjuk:

Ha középhaladó vagy haladó játékos vagy, megpróbálhatod az arpeggiót szélesebb tartományban szétteríteni a nagyobb hangzás érdekében, például így:

Nagyszerűen csinálod! Most nézzük meg a jobb kezet.

Jobb kéz kísérőminta

A végén a jobb kézzel fogunk improvizálni, de hasznos, ha egy jobb kézi kísérőmintával kezdünk, hogy beállítsuk a hangulatot. A The Mystery Progression által létrehozott hatás középpontjában egy jobb kézben alkalmazott technika, az úgynevezett intervallum-rocking áll.

Mi az az intervallum-rocking?

Az intervallum-rocking egy olyan hangszerelési technika, amely egy akkordot idővel meghosszabbít az akkordhangzásban található két különböző intervallum váltakozásával. Ahhoz, hogy ezt a technikát használhassuk, először ki kell bővítenünk akkordjainkat a jobb kéz négyhangú hangszínekre. Ezután az intervallum-ringatás alkalmazásához minden hangra úgy gondolunk, mint egy különálló hangra, amelyet 1-től 4-ig számozunk, a tetejétől kezdve.

Ezután egyszerűen “ringatjuk” az 1. és 3. hangot a 2. és 4. hanggal szemben addig az időtartamig, ameddig az akkordnak tartania kell. Az alábbi vázlat mutatja, hogyan kell egy 4/4-es ütemben egy négyhangzatos hangszínt egy ütem alatt ringatni.

Most, alkalmazzuk az intervallum-ringatást a C-molltól F-dúrig tartó akkordmenetünkre:

Nagyszerű munka! Most már készen állsz arra, hogy összefogd a kezeket, hogy eljátszd a The Mystery Progressiont.

Kiváló! Készen állsz arra, hogy eljátszd a The Mystery Progressiont a leckéhez tartozó háttérsávval. A leckekönyv és a háttérsáv letölthető az oldal aljáról, miután bejelentkeztél a tagságoddal. Ezt a leckét egy kattintással bármelyik hangnembe transzponálhatod a Smart Sheet Music segítségével.

További példákért, hogy hogyan alkalmazzuk az intervallum rocking technikát különböző műfajokban, nézd meg a következő leckéket:

• Cocktail Jazz zongorakíséret 1. lecke 3
• Cocktail Jazz zongorakíséret 2. lecke 6
• Endless Epic Chords 2. lecke 1
• Epic Minor Chords 2. lecke 2

A 3. lépésben 3 technikát tanulsz meg a The Mystery Progression felett improvizálni egyetlen skála használatával. Készen állsz?

3. lépés: Dór skála zongoraimprovizáció

Készen állsz arra, hogy néhány titokzatos improvizációs sorral fokozd a csoda érzését? A C dór skála tökéletes hangulatot teremt a The Mystery Progression fölötti szólózáshoz.

Mi az a dór skála?

A dór skála a 2. hangtól kezdődő dúr skála játszásával épül fel. Ez az! Ezt dór módusnak is nevezik. Ebben a leckében a C dór skálával foglalkozunk. A C dór skála felépítésének egyik egyszerű módja, ha úgy gondolunk rá, mint egy B♭ dúr skálára, amely C-ről (a 2. hangról) kezdődik.

A zongoristák gyakran úgy gondolnak a dór skálára, hogy összehasonlítják az ugyanazon a hangon kezdődő dúr skálával. Például egy C dór skála felépíthető egy C-dúr skála módosításával a következőképpen: 1-2-♭3-4-5-6-♭7.

A C dór skála két oktávban való játékával kell megbarátkoznod, hogy szabadon játszhass rejtélyes sorokat. Egy hosszabb videós magyarázatot Jonny-tól a C dór két módszeréről a Scales for Improv on 7th Chords-Lesson 3 című videóban találsz.

Most, van három egyszerű technika, amivel elindíthatod a zongora improvizációs soraidat a C dór skálával.

Technika 1: 8. hangok

Egy nagyszerű módja a dór sorok improvizációjának, ha fix kézállásból, csak az első öt hangot használod: C-D-E♭-F-G. Fedezd fel a különböző lehetőségeket azzal, hogy különböző hangmagasságokból indulsz, és különböző ütemeken lépsz be. Ügyeljen arra, hogy hagyjon némi rést az improvizációban, hogy a zene lélegezzen. A bal kezedben használd a fenti 2. lépésből származó kísérő mintát. Ahogy egyre jobban belejössz, az improvizációdat kibővítheted egy teljes oktávval vagy több oktávval a jobb kézben. Íme egy példa a leckekönyvből egy 8. hangjegyen alapuló improvizációra:

Szép munka! Ha szeretsz ilyen kortárs pop stílusokban improvizálni, mint ez, akkor szeretni fogod a Pop zongoraimprovizáció Happy Monday kurzusunkat.

Most, próbáljunk meg egy kis harmóniát hozzáadni a jobb kézhez.

Technika 2: 6. harmóniák

6. intervallumokkal igazán buja harmóniai színt adhatsz a jobb kezednek.

Mi az az intervallum?

Az intervallum egy zenei kifejezés, amely azt írja le, hogy két hang milyen távolságra van egymástól. Minél nagyobb a távolság a zongorán, annál nagyobb az intervallum.

Ebben a részben a 6. intervallumra fogunk koncentrálni. Ez azt jelenti, hogy a javítás során bármikor játszhatunk együtt két olyan hangot a C-dór skálából, amelyek 6 betű közötti távolságot tesznek ki:

Ha kezdő vagy, akkor a legjobb, ha az improvizációdat a fent bemutatott első három intervallumra korlátozod, amíg nem érzed magad otthonosan ebben a technikában. Íme egy példa a leckekönyvből, amely lépésenkénti mozgást használ, hogy egy gyönyörű downline-t hozzon létre 6. hangközökben.

Nagyon szép! Készen állsz a mai lecke utolsó improvizációs technikájára.

Technika 3: Fordulatok

Egy igazán izgalmas módja annak, hogy soraidat szikrázóvá tedd, a fordulatoknak nevezett dallami díszítések.

Mi az a fordulat?

A fordulat egy célhangot díszít a célhang felső és alsó szomszédjainak gyors, dallami virágzásával. Például, ha a célhang a D, akkor a D-t a mutatóujjaddal játszanád. Ezután kikapcsolod ezt a hangot úgy, hogy a harmadik ujjaddal a felette lévő hangra (E♭) lépsz, visszatérsz a célhangra (D), majd a hüvelykujjaddal lejátszod az alsó szomszédot (C).

Itt egy példa a leckekönyvből arra, hogyan építsd be a fordulatokat a 8. hangsorokba:

Szép munka! Ezzel a három technikával a tarsolyodban már jó úton haladsz afelé, hogy a dór skála segítségével “tökéletes illeszkedésű” titokzatos zongoraszöveget improvizálj!

Ha tetszett a mai gyors tipp, akkor ezeket az egész estés kurzusokat is szeretni fogod:

• Filmes improvizáció
• Pop & Kortárs zongorakíséret: Popstinatos
• Pop Accompaniment Patterns (Level 2, Level 3)

Köszönjük, hogy ma velünk tanultál – legközelebb találkozunk!