Isztambul tények gyerekeknek

Isztambul

Isztambul Fővárosi Önkormányzat

ország

Törökország

régió

Marmara

Provincia

Isztambul

– Bizánc

c. 660 BC

– Konstantinápoly

330 AD

– Isztambul

1930 (hivatalosan)

Terület

– Metro

5,343 km2 (2,063 sq mi)

Népesség

– Fővárosi önkormányzat

13,854,740

– Rang

1. Törökország, 2. világ

– Sűrűség

2,593/km2 (6,720/sq mi)

Demonym(s)

Isztambul(s)
(török: İstanbullu(lar))

Időzóna

UTC+2 (EET)

– Nyári (DST)

UTC+3 (EEST)

Postai irányítószám

Területkód(ok)

(+90) 212 (európai oldal)
(+90) 216 (ázsiai oldal)

Isztambul történelmi nevén Konstantinápoly és Bizánc, Törökország legnépesebb városa, az ország gazdasági, kulturális és történelmi központja. Isztambul egy transzkontinentális város Eurázsiában, a Boszporusz-szoroson (amely elválasztja Európát és Ázsiát), a Márvány-tenger és a Fekete-tenger között húzódik. Kereskedelmi és történelmi központja az európai oldalon fekszik, lakosságának mintegy harmada pedig az ázsiai oldalon él. A város az Isztambul Fővárosi Önkormányzat közigazgatási központja (egybeesik Isztambul Tartományával), mindkettő mintegy 15 millió lakosnak ad otthont. Isztambul a világ egyik legnépesebb városa, a világ 7. legnagyobb tulajdonképpeni városa és a legnagyobb európai város. Isztambulra úgy tekintenek, mint hídra Kelet és Nyugat között.

Az i. e. 660 körül Bizánc (Βυζάντιον) néven a Sarayburnu-fokvonulaton alapított város a történelem egyik legjelentősebb városává fejlődött. Miután Kr. e. 330-ban Konstantinápoly néven újjáalapították, majdnem 16 évszázadon át birodalmi fővárosként szolgált a Római/Bizánci (330-1204 és 1261-1453), a Latin (1204-1261) és az Oszmán (1453-1922) birodalom idején. A római és bizánci időkben fontos szerepet játszott a kereszténység elterjedésében, mielőtt az oszmánok 1453-ban elfoglalták a várost, és iszlám fellegvárrá és az oszmán kalifátus székhelyévé alakították át.

Isztambul stratégiai helyzete a történelmi Selyemúton, az Európába és a Közel-Keletre vezető vasúti hálózat, valamint a Fekete-tenger és a Földközi-tenger közötti egyetlen tengeri útvonal kozmopolita lakosságot eredményezett, bár a Török Köztársaság 1923-as megalapítása óta ez kevésbé így van. A két világháború közötti időszakban az új főváros, Ankara miatt figyelmen kívül hagyták, de a város azóta nagyrészt visszanyerte jelentőségét. A város lakossága az 1950-es évek óta megtízszereződött, mivel az egész Anatóliából bevándorlók költöztek ide, és a város határai kibővültek, hogy befogadják őket. A 20. század végén művészeti, zenei, filmes és kulturális fesztiválok jöttek létre, amelyeknek ma is otthont ad a város. Az infrastrukturális fejlesztések komplex közlekedési hálózatot eredményeztek.

Majdnem 12,56 millió külföldi látogató érkezett Isztambulba 2015-ben, öt évvel azután, hogy Európa Kulturális Fővárosává választották, ezzel a város a világ ötödik legnépszerűbb turisztikai célpontja lett. A város legnagyobb vonzereje a történelmi központja, amely részben az UNESCO Világörökség része, kulturális és szórakoztató központja pedig a város természetes kikötőjének, az Aranyszarvnak a túloldalán, a Beyoğlu negyedben található. A globális városnak tekintett Isztambul a világ egyik leggyorsabban növekvő nagyvárosi gazdaságával rendelkezik. Számos török vállalat és médium székhelye található itt, és az ország bruttó hazai termékének több mint negyedét adja. Abban a reményben, hogy hasznot húzhat élénküléséből és gyors terjeszkedéséből, Isztambul húsz év alatt ötször pályázott a nyári olimpiai játékok megrendezésére.

Isztambul egy része az UNESCO Világörökség része.

Isztambul az Aranyszarv és a Boszporusz-szoros felé néz. A Boszporusz összeköti a Fekete- és a Márvány-tengert, és elválasztja Európát és Ázsiát. A város tulajdonképpen Európában és Ázsiában is fekszik. Az emberek egyharmada az ázsiai oldalon él. Lakossága 11 és 15 millió fő között mozog, ezzel Európa egyik legnagyobb városa. Évente sokan vándorolnak Isztambulba.

Története

Eredeti neve görögül Byzantion volt, latinul Bizánc néven ismert. Bizáncot eredetileg a Megarából származó görögök telepítették le gyarmatként i. e. 667-ben, és királyukról, Bizaszról nevezték el. Kr. u. 196-ban Bizáncot a rómaiak megrongálták, majd Septimius Severus római császár újjáépítette. Nagy Konstantin úgy gondolta, hogy ez a város jó helyen van, és 330-ban Rómából oda helyezte át a birodalom fővárosát, mint Új Rómát (latinul: Nova Roma; görögül: Νέα Ρώμη, Nea Rómi), és a várost az ő nevéről Konstantinápolyra keresztelte át.

Amikor a Római Birodalom később kettévált, a kelet-római birodalmat Bizánci Birodalomnak nevezték, és fővárosa Konstantinápolyban volt, ahol a Hagia Sophia épült. Bár egy időre a keresztes lovagok elfoglalták, továbbra is Európa egyik politikai, kulturális, vallási és gazdasági központjaként működött, míg végül 1453-ban az oszmán törökök kezére került.

A régészek által a 21. század elején feltárt neolitikus leletek arra utalnak, hogy Isztambul történelmi félszigetét már az i. e. 6. évezredben benépesítették. Ez a korai település, amely fontos szerepet játszott a neolitikus forradalom elterjedésében a Közel-Keletről Európába, csaknem egy évezredig tartott, mielőtt az emelkedő vízszint elöntötte. Az ázsiai oldalon található első emberi település, a Fikirtepe-domb a rézkorból származik, leletei i. e. 5500 és 3500 közöttiek.

Az Oszmán Birodalom megszűnése után megindult a Török Köztársaság, amelynek fővárosa Ankara.

Látogatható helyek

• Topkapi palota
• Hagia Sophia
• A Nagy Bazár, Isztambul
• A fűszerbazár, Isztambul
• Sultan Ahmed mecset vagy Kék mecset
• Suleiman mecset
• Istiklal sugárút
• Bazilika ciszterna
• Bolgár St. István templom (más néven bolgár vastemplom)
• Aranyszarv
• Galata torony
• Hercegszigetek
• Dolmabahçe palota
• Taksim tér
• Beyoglu
• Bebek haléttermek

Képek gyerekeknek

• 

  Bizánc akropoliszán talált bizánci oszlop maradványai, ma a Topkapı-palota komplexumában található.

• 

  1422-ben Cristoforo Buondelmonti készítette, ez Konstantinápoly legrégibb fennmaradt térképe.

• 

  A Thomas Allom

• Galata híd az oszmán kori Isztambulról

• Galata híd a 19. sz. Század

  Galata híd a 19. században

• 

  A nyugat-törökországi törések Isztambultól délnyugatra koncentrálódnak, a Márvány-tenger és az Égei-tenger alatt haladva.

• 

  Isztambul topográfiája

• 

  A köd, amely itt Leventét borítja, gyakran képződik reggelente.

• 

  Kontrasztos éves csapadékkülönbségek Isztambulban, többféle mikroklímát teremtve.