- A családi élet indexben minden északi ország az első 10 között van.
- A digitális élet, a biztonság és védelem, valamint az egészség és jólét terén is jól teljesítenek.
- A külföldiek élvezik a munka és a magánélet egyensúlyát, de gyakran elégedetlenek a karrierlehetőségekkel.
- A magas megélhetési költségek gyakran adnak okot panaszra.
- A külföldiek az egész régióban küzdenek a beilleszkedéssel.
Kiemelten ajánlott családok számára
A külföldi családi élet tekintetében az északi országok valóban ragyognak. Finnország 2016 óta az első helyen áll ebben az indexben, és a legtöbb alkategóriában is az első helyen áll. A győztest a szomszédos Svédország követi (2. a 36 úti cél közül). Erről a két országról többet megtudhat a Családi élet indexről szóló cikkünkben.
Noha nem került be a top 3-ba, a másik két északi ország a legjobb 10 között van. A 36-ból a 6. helyen álló Norvégia Svédországhoz hasonlóan teljesít, hasonló erősségekkel és gyengeségekkel. A legjobb helyezést a gyermekgondozás és az oktatás költségei (3.), valamint azok elérhetősége (5.) tekintetében érte el. Háromból két norvégiai külföldi szülő (67%) szerint a gyermekgondozás könnyen megfizethető, további 69% szerint pedig könnyen elérhető.
Míg Norvégia a családok jóléte tekintetében csak a 14. helyen áll, a családok biztonságos célpontjaként méltó a hírnevéhez. “A gyermekeim biztonságos környezetben nőhetnek fel” – jegyzi meg egy amerikai expat. A szülők 92%-a általában elégedett gyermekeik biztonságával Norvégiában (szemben a globális 81%-kal), ugyanolyan arányban, mint Svédországban. Svédországhoz hasonlóan a szülők azonban nincsenek elragadtatva az oktatás minőségétől: Norvégia csak a 28. helyen áll, ami Észak-Európa legrosszabb eredménye.
Dánia a tizedik helyen áll a családi élet indexben, hat helyet rontva 2018-hoz képest (4. az 50-ből). A visszaesés elsősorban az oktatás és a gyermekgondozás elérhetősége, valamint az oktatás minősége terén elért rosszabb teljesítményének köszönhető. Ez utóbbi tekintetében 2018-ban Dánia még a 6. helyen állt az 50-ből, és a külföldre szakadt szülők 79%-a ítélte meg kedvezően. 2019-ben már csak 66%-uk teszi ezt, és a rangsor a 24. helyre esik vissza.
Dánia olyan hely, amelyet kifejezetten ajánlok családalapításra.
A gyermekgondozás vagy az oktatás költségei tekintetében azonban Dánia bekerül az első 5-be (4. a 36-ból). És míg a családok jólétére vonatkozó eredmények inkább vegyes képet mutatnak, a szülők dicsérik a gyermekeik egészségét és a szabadidős lehetőségeket (84% és 82% pozitív értékelés). “Ez egy olyan hely, amelyet szívesen ajánlok családalapításra” – mondja egy indiai válaszadó.
Global Leaders in Digital Life
A skandináv országok teljesítménye az életminőség terén kevésbé kiemelkedő: Finnország a 64 célpont közül a 8. helytől Svédország 29. helyéig terjed. A négy országnak ismét elég sok közös vonása van.
A digitális élet, az egészség és jólét, valamint a biztonság és védelem tekintetében jól teljesítenek. Finnország a Digitális élet alkategóriában (64-ből a 2. helyen) épphogy lemarad az első helyről. Még Norvégia, a digitális élet terén legrosszabbul teljesítő skandináv ország is a tizenegyedik helyen végzett, Dánia (6.) és Svédország (8.) pedig valahol a kettő között helyezkedik el.
Míg az északi országok rosszul teljesítenek a helyi mobilszám megszerzésének könnyűsége tekintetében, addig a digitalizációt mérő összes többi tényező tekintetében jól teljesítenek. Finnország az első háromba kerül a kormányzati szolgáltatások online elérhetősége (3.), a nagysebességű otthoni internet (2.), az online szolgáltatásokhoz való korlátlan hozzáférés (1.) és a készpénzmentes fizetési lehetőségek (1.) tekintetében. A régióban élő külföldi lakosok akár 82%-a egyetért azzal, hogy nagyon könnyű készpénz nélkül fizetni.
Az Egészség & Jólét alkategóriában Finnország ismét az első helyen áll, 64-ből az 1. helyen, amelyet Dánia, Norvégia és Svédország követ a 13., 15. és 17. helyen. Mind a négyen hatalmas lökést kapnak a környezetük kiváló minőségétől.
Az orvosi ellátás is meglehetősen megfizethetőnek tűnik a régióban, a helyezések a dániai elképesztő 4. helytől a norvégiai 21. helyig terjednek. A külföldiek azonban nem mindig elégedettek a minőségével: Finnországban ötből négy válaszadó (80%) pozitívan értékeli ezt a tényezőt, Svédországban viszont csak 59%-uk.
Svédország a személyes biztonság terén sem teljesít olyan jól, mint a többiek, meglehetősen átlagos eredménnyel (64-ből a 32. hely). Dánia (20.) és Norvégia (14.) sokkal vonzóbbnak tűnik, bár lemaradnak Finnországtól (7.). Finnország az egyetlen északi ország, ahol a Biztonság & Biztonság alkategória mindhárom tényezője szerepel az első 10-ben. Ide tartozik a politikai stabilitás (7.) és a békesség (2.). Egy magyar válaszadó hangsúlyozza, hogy “nőként nagyon biztonságban érzem magam itt”.
Az Utazás & Közlekedés alkategória eredményei nem különlegesek. A két alaptényezőre adott értékelések között azonban mindig hatalmas szakadék tátong. Finnországban a külföldiek 91%-a elégedett a közlekedési infrastruktúrával, de csak 61% elégedett az utazási lehetőségekkel.
A két alkategória, amely lehúzza az életminőség-index rangsorát, a személyes boldogság és a szabadidős lehetőségek. Dánia (63.), Svédország (61.) és Norvégia (57.) az előbbi esetében az utolsó 10 között végez, és még Finnország (43.) is egyértelműen az átlag alatt teljesít. A skandináv országokban akár minden ötödik expat (20%) boldogtalannak írja le magát, míg világszerte 11%.
Dániában a külföldiek 13%-a negatívan értékeli a rendelkezésre álló szabadidős tevékenységeket, és még nagyobb arányban (34%) nem elégedettek a személyes szocializációs tevékenységekkel. Valószínűleg az időjárás sem segít: Norvégia (53. hely) kivételével valamennyi skandináv ország a legjobb 10 között van e tényező tekintetében.
Ideális a munka és a magánélet egyensúlya
A külföldi munkavállalási indexben az eredmények Dánia kielégítő 21. helye és Norvégia remek 6. helye között változnak. Most az egyszer Finnország – a 16. helyen, két hellyel Svédország (14.) mögött – nem a legjobban értékelt ország.
Norvégiában könnyebb az élet.
Minden északi ország ideális a kevésbé stresszes életre vágyó expatok számára: Dánia és Norvégia a Munka & Szabadidő alkategóriában a top 5 között van, a harmadik, illetve a negyedik helyen. “Norvégiában sokkal nyugodtabb az élet, mint Németországban” – jegyzi meg egy válaszadó; a munka és a magánélet egyensúlyára adott 71%-os pozitív válaszok őt igazolják. Az átlagos teljes munkaidős heti 40,6 órás munkaidővel a norvégiai expatok valóban kevesebbet dolgoznak, mint az átlag (43,9 óra).
A Gazdaság & Munkahelybiztonság alkategóriában a rangsor a nagyszerűtől (Norvégia az 5. helyen) a jó (Svédország a 9. helyen, Finnország a 13. helyen) a tisztességesig (Dánia a 23. helyen) terjed. A legtöbb országban a gazdaság általános állapota sokkal jobban teljesít, mint az egyéni munkahelyek biztonsága. Dániában csak 5% látja negatívan a gazdaságot, de 26% elégedetlen a saját munkahelye biztonságával.
A karrierlehetőségek és az elégedettség tekintetében az összes északi célország legfeljebb valamivel az átlag alatt van (Norvégia a 38. helyen áll). Svédországban 30%-uk negatívan értékeli a karrierlehetőségeket, és a külföldi élettel elégedetlenek 29%-a a munkaképtelenséget nevezi meg okként. “Hacsak nem egy nemzetközi szervezetnél dolgozol, feltétlenül szükséges a svéd nyelvtudás. Személyes kapcsolatok nélkül pedig rendkívül nehéz egyáltalán munkát találni” – foglalja össze egy Srí Lanka-i válaszadó.”
A külföldieknek alkalmazkodniuk kell a svéd beszéd-, gondolkodás- és viselkedésmódhoz, de a svédeknek cserébe semmit sem kell tenniük.”
A külföldiek a személyes pénzügyeikkel is elégedetlenek. Előre láthatóan Norvégiában a legrosszabb a helyzet, ahol ötből kevesebb mint három (58%) értékeli pozitívan pénzügyi helyzetét. Négyből három célországban (Finnország az egyetlen kivétel) a dolgozó expatok átlagon felüli hányadának magasabb a munkából származó jövedelme, mint otthon – de a megélhetési költségek még magasabbak. Dániában ez utóbbit 65% negatívan értékeli (globálisan: 34%).
A hallgatás és a fenntartás kultúrája
A személyes pénzügyek nem az egyetlen terület, ahol a skandináv országok hagyományosan rosszul teljesítenek. Ugyanez vonatkozik a letelepedés megkönnyítésére is, és ez a tendencia változatlanul fennáll. Ismét Finnországé a legjobb eredmény – már ha az 51. hely jónak mondható. Míg Norvégia (54.) épphogy megússza az utolsó 10 helyet, Svédországnak (57.) és Dániának (63.) nincs ilyen szerencséje.
Az észak-európai kiküldöttek például a helyi kultúrához való hozzászokással küzdenek. Dániában 41%-uk találja ezt nehéznek, Svédországban pedig 34%-uk értékeli negatívan ezt a tényezőt – állítja egy frusztrált hollandiai expat: “Szinte minden svéd, akivel találkozom, azt követeli, hogy a külföldieknek alkalmazkodniuk kell a svéd beszéd-, gondolkodás- és viselkedésmódhoz, de a svédeknek cserébe semmit sem kell tenniük.”
Itt Finnországban nehezebb helyi barátokat szerezni, mivel gyakran hangsúlyozzák a hallgatás és a tartózkodás kultúráját.
A külföldieknek emellett gyakran nehéz új barátokat találniuk, különösen helyi barátokat. Még Finnországban is, amely valamivel jobb helyen áll a többieknél (55.), csak körülbelül minden negyedik (24%) találja könnyűnek a helyi barátok szerzését, szemben a globális 42%-kal. “Itt nehezebb helyi barátokat szerezni, mint más országokban” – véli egy magyarországi expat, “mivel a hallgatás és a fenntartás kultúrája gyakran hangsúlyos.”
Ez az idézet arra utal, hogy a kultúrsokk bizonyos szerepet játszhat a barátságosság (vélt) hiányában. Az északi embereket úti céltól függetlenül gyakran jellemzik “ridegnek” vagy “befelé fordulónak”. Dánia különösen rosszul teljesít, a 63. helyen végzett, 40%-os negatív válaszokkal a külföldi lakosokhoz való hozzáállással kapcsolatban (szemben a globális 19%-kal).
A nyelvi alkategória a skandináv országok egyetlen mentőöve a Beilleszkedés megkönnyítése indexben. Itt Svédország teljesít a legjobban, a 64-ből a 20. helyen: a külföldiek 69%-a úgy véli, hogy helyi nyelvtudás nélkül is könnyű boldogulni. Kevésbé találják könnyűnek a tényleges nyelvtanulást: Svédországban csak 37%, Norvégiában pedig 39% ért egyet ezzel. A dán és a finn adatok sokkal rosszabbak, mindkét országban mindössze 12%.
Further Reading
- Expat Insider 2019 – Ahol a külföldi családok szeretnek élni
- Expat Insider 2019 – Sajtóközlemény Dánia
- Expat Insider 2019 – Sajtóközlemény Finnország
- Expat Insider 2019 – Sajtóközlemény Norvégia
- Expat Insider 2019 – Sajtóközlemény Svédország
- Expat Insider 2018 – Biztonságos & Egészséges család-Barátságos élet a skandináv országokban
- Expats in Denmark
- Expats in Finland
- Expats in Norway
- Expats in Sweden