Két évtizeddel ezelőttig nem sok hétköznapi ember tudta vagy érdekelte, hogy mi a kínai valuta. Kína nagy exportőr volt, így a világ többi részének nagy importőrei kapcsolatban álltak a kínai valutával, de az elmúlt nagyjából egy évtizedben Kína szuperhatalommá vált. Most már mindenki otthonában van néhány Kínában gyártott áru, és a világ összes országa üzletet köt Kínával. Tehát sokan ismerik úgymond a kínai valutát, különösen azután, hogy a jelenlegi amerikai elnök, Donald Trump a kampánya során a kínai valuta manipulálásáért ostorozta Kínát, ami a kínai árukat ár szempontjából valóban versenyképessé teszi a nyugaton előállított árukkal szemben, és ez bizonyos mértékig igaz is.
Renminbi vs. jüan
A kínai valuta egyre erősebb nemzetközi fizetőeszközzé válik, de ennek ellenére az emberek még mindig nem tudják megkülönböztetni a renminbi RMB és a kínai jüan CNY vagy ahogy Hongkongban rövidítik, CNH között. Röviden összefoglalva: a renminbi és a jüan között nincs értékkülönbség. Ezek egyenértékűek a brit font GBP-vel és a font sterlinggel. Bár kifejezés szempontjából van különbség: míg a renminbi Kína hivatalos pénzneme, ahol csereeszközként működik, és egyszerűen pénznek tekintik, addig a jüan az ország gazdasági és pénzügyi rendszerének elszámolási egysége, és akkor használják, amikor a pénzt mennyiségi szempontból tekintik.
A renminbi mint belföldi pénz
A renminbi olyan, mint a Kínai Népköztársaság neve. “Népi valutának” tekintik A Kínai Népbank bocsátotta ki, és a KNK kommunista kormánya vezette be először hivatalos fizetőeszközként 1949-ben. Bár a fentiek szerint a Renminbi-t egyszerűen pénzként emlegetik, amikor Kínában belföldön beszélnek róla. Jó példa erre, amikor gazdag emberekre hivatkoznak, mint például, hogy sok pénzük van. De amikor egy bizonyos összegről beszélnek, akkor azt jüanban kell kifejezni. A renminbi tehát egy csereeszköz. De egy bizonyos ponton el kellett volna veszítenie életképességét. Amikor a pénz, ahogyan azt egy valuta képviseli, már nem életképes mint csereeszköz, akkor a pénzegységeit már nem lehet pontosan értékelni. A fogyasztók elveszítik a költségvetés tervezhetőségét, és többé nincs mód a kereslet és kínálat pontos mérésére.
A jüan mint elszámolási egység és mint külföldi pénz
A kínai valuta elszámolási egysége a jüan, szemben a renminbivel, amelyet csereeszköznek tekintenek. A számlaegység, más néven numeraire, olyan számviteli vagy gazdasági kifejezés, amely a kínai valuta azon egységét jelenti, amelyben az árakat mérik. A számlaegység egy valuta teljes indexének vagy piacának alapértéke. Régebben az USD volt az elszámolási egysége egy uncia aranynak, 35 dolláros értéken. Az összes/több más valuta az USD-hez viszonyítva fejezte ki értékét. Az USD még mindig a legtöbb árucikk elszámolási egysége, különösen a nyersolajé, amelyet mindig amerikai dollárban fejeznek ki. Az alábbiakban egy példa a jüan és a renminbi közötti különbségre, amikor a kínai emberek a mindennapi életben hivatkoznak rájuk.
Példa:
Az ügyfél:
Bolt tulajdonosa: A palack víz ára 3 jüan (ami hasonló értékű, mint 50 cent/penny).
Ügyfél: Mennyi pénzbe/renminbi kerül egy üveg víz?
Boltos: Itt van a pénz/renminbi (felajánl egy 5 jüanos bankjegyet)
Boltos: Itt van 2 jüan vissza, köszönöm
Bár a jüan használata/referenciája szélesebb körű, mint a renminbié, mivel a kínai gazdaság nemzetközi fizetőeszköze és elszámolási egysége is. Ez is elsősorban annak köszönhető, hogy a külföldiek nem nagyon szoktak hozzá a kínai valutához, ezért rövidítik le, mint a cikk elején tettük, és csak a jüant használják mindenre, hiszen egyszerűbb mérni és összehasonlítani az árakat. Hongkongban a jüant CNH-ként rövidítik, míg a világ többi részén CNY-ként ismerik. A kínai gazdaság méretének növekedésével és a teljes globális GDP-ben való részesedésének folyamatos, kielégítő ütemű növekedésével a kínai valuta egyre inkább a legfontosabb nemzetközi valuták egyikévé válik, és ebben az esetben a jüan az, amely a fő helyet foglalja el.