Közel 793 és 1066 között a “viking” vagy “északiak” szavak hallatán szinte mindenki ideges lesz. A csoport arról volt hírhedt, hogy hosszú hajóikkal behajóztak a kikötőkbe, és kegyetlenül megtámadták az ott élő embereket – ellopták az összes elérhető zsákmányt, rabszolgákat vittek, és szinte mindenkit megöltek. De ez a rossz viselkedés csak egy részét meséli el a viking történetnek. “Minden viking északi volt, de nem minden északi volt viking” – mondta Patrick Goodness történész és a Viking Cruises előadója a Smithsonian.com-nak. “Akkor váltak vikingekké, amikor elindultak fosztogatni; vikingek lettek, mint ige”. Végül a kifejezés az egész közösség osztályozásává alakult át.”
A lakosság mindkét felét azonban ugyanaz az érzés inspirálta: elmenni és új földet találni. Egyesek felfedezni és fosztogatni akartak, mások viszont egyszerűen csak termékenyebb földeket akartak felfedezni, ahol békésen gazdálkodhatnak és letelepedhetnek, Európából egyre nyugatabbra, Észak-Amerika felé haladva, a tökéletes helyet keresve. Hollóháton, hosszúhajókon utaztak, és több különböző útvonalon telepedtek le, amelyeket ma is nyomon követhetünk.
Fogja hát sisakját és pajzsát, és pattanjon hajóra – most követheti a viking északiak egyik ilyen útját, az eredeti norvégiai településüktől az Atlanti-óceánon át az első észak-amerikai településükig.
Norvégia
A viking korszak kezdete óta a telepesek és fosztogatók csoportja uralta Norvégia nyugati partvidékét és Skandinávia nagy részét. A norvég vikingek a legkalandvágyóbbak közé tartoztak, jóval azelőtt vitorláztak és fosztogattak az Észak-Amerikába vezető útjukon, hogy Kolumbusz megérkezett volna a kontinens partjaihoz. Itt, az olyan tengerparti városokban, mint Bergen és Stavanger, amely egykor a Hanza-szövetség jelentős kereskedelmi kikötője volt, a vikingek megépítették hosszúhajóikat, amelyekkel körbeutazták a világot.
Mit érdemes megnézni: A bergeni Tengerészeti Múzeumban viking hosszúhajó modellekből válogathatunk, de ha az igazit szeretnénk látni, menjünk az oslói Viking Hajómúzeumba, ahol az eddig megtalált három legjobb állapotban fennmaradt hajó található. Ha egy kifejezetten modernebb látványosságra vágyik, menjen Stavangertől kicsit délre, ahol három gigantikus fém viking kardot láthat a partvonalból kiemelkedve. Az 1983-ban Olav király által felavatott emlékmű Harald Széphajú viking király sikerének állít emléket, aki sikeresen egyesítette Norvégia három királyságát egyetlen egységgé.
Shetland-szigetek, Skócia
A vikingek 850 körül érkeztek Shetlandra, és az északi hatás még ma is megfigyelhető az egész területen; sőt, a Shetland-szigetek helyneveinek 95 százaléka még mindig az eredeti ó-norvég nevekből származik. Csak az Unst-szigeten több mint 30 régészeti lelőhelyen találhatók viking otthonok és települések bizonyítékai. Még a mai shetlandi lakosok nyelvjárása is tartalmaz egy egészséges adag ó-norvég szavakat, amelyek a viking uralom idejéből maradtak ránk. És attól függően, hogy kit kérdezel, talán eljuthatsz a Tingwall-völgybe, ahol a vikingek egy kis félszigeten, egy tóban tartották parlamenti üléseiket.
A megérkezés után a következő 600 évben a vikingek és az északiak uralták a Shetland-szigeteket. De az 1400-as évek végén (miután sok viking már továbbhajózott más országok zöldebb legelőire), az északi uralom hirtelen véget ért; a Shetland-szigetek egy skót herceg és egy dán hercegnő közötti házassági szerződés részeként hivatalosan skótok lettek.
Mit érdemes megnézni: Jarlshof a szárazföldi Shetland-szigeteken Skócia egyik legnagyobb régészeti lelőhelye, egy hatalmas komplexum, amely a szigetek több mint 4000 éves megtelepedését dokumentálja. A látogatók nemcsak egy viking hosszúház romjait találhatják meg, hanem felfedezhetnek neolitikus házakat, bronz- és vaskori településeket, középkori tanyákat és egy 1500-as évekből származó földesúr házát is. És ne hagyja ki a lerwicki Up Helly Aa-t sem, amely Európa legnagyobb tűzfesztiváljai közé tartozik. A vikingek leszármazottai hatalmas menetben követnek egy viking hosszúhajót, mindannyian fáklyákkal a kezükben, és az út végén a hajót felgyújtják.
Feröer-szigetek
Magának a Feröer-szigeteknek a neve, Føroyar, ugyan a viking ó-norvég nyelvből származik, de valójában nem ők találták meg először a régiót. “A szigeteket ír szerzetesek alapították” – mondta Gunnar, a fő sziget, Streymoy idegenvezetője a Smithsonian.com-nak. “Aztán jöttek a vikingek, és hirtelen nem voltak többé szerzetesek”. A vikingek a 9. században érkeztek, és gyorsan létrehoztak egy parlamenti gyülekezőhelyet a mai főváros, Tórshavn csúcsán.
A városnak ez a pontja ma Óváros néven ismert, világszerte ismert vörös, gyeptetős tetejű épületeiről és macskaköves utcáiról. Véletlenül a Feröer-szigetek parlamentje ma is ezekben az épületekben ülésezik, így Tórshavn a világ legrégebben működő parlamentjének számít. Ne hagyja ki a vikingek által faragott iránytűrózsát és rúnákat az óváros sziklás félszigetének végén, közvetlenül a zászlórúd mellett.
Mit érdemes megnézni: A Feröer-szigetek fővárosából, Tórshavnból könnyen eljuthatunk a tengerparti Kvívíkba, ahol egy 10. századi viking település található. A romok a falu közepén találhatók – amely szintén a szigetek egyik legrégebbi faluja -, és hosszúházak és pajták alapjait tartalmazzák. A hely déli végét elmosta a tenger.
Izland
Vikingek telepedtek le Izland fővárosában, Reykjavíkban a 800-as években. Az istenekre bízták, hogy pontosan hol telepedjenek le, mégpedig úgy, hogy az egyik hosszúhajóról egy fából készült széket úsztattak át a vízen: ahol a szék landolt, ott legyen a város. Goodness szerint Kr. u. 900-ra már több mint 24 000 ember élt ott. Ez volt a béke ideje a fosztogató vikingek számára.
“Izlandot paradicsomnak tekintették a telepesek” – mondta Goodness. “A fosztogatások és portyázások miatt kezdtek ellenállásba ütközni. Csak annyiszor lehet fosztogatni egy helyet, mielőtt az emberek visszavágnak. A vikingek látták ezt, és azt gondolták, hogy az emberek meghalnak, ez már nem szórakoztató. Nem igazán érdekelte őket többé a harc. Itt volt az ideje, hogy békésen éljenek. Ez egy nagy átmeneti időszak volt számukra Izlandon.”
Most az izlandiak több mint 60 százaléka északi, a többiek többnyire skót vagy ír származásúak, őseik közül sokakat a vikingek rabszolgaként hoztak Izlandra.
Mit érdemes megnézni: A viking örökség nyomai mindenütt megtalálhatók Izlandon – az országnak még egy viking ösvénye is van, amelyet végigjárhatsz -, de ha jól meg akarod nézni, menj a Reykjavik belvárosában található Településmúzeumba. Itt egy viking település romjait őrzik egy föld alatti kiállításban. A hosszúházzal szemben pedig ősi saga kéziratok is megtekinthetők.
Greenland
982-ben Vörös Erik gyilkosságot követett el Izlandon, és emiatt három évre száműzték. Elhajózott nyugatra, ahol megtalálta Grönlandot, és ott töltötte száműzetését. Ez idő alatt, mondja Goodness, Grönland valóban zöld lehetett, erdőkkel és növényzettel borítva, mivel a vikingek a középkori meleg időszakban szállhattak partra (vélhetően 900 és 1300 között), amikor a tengeri jég csökkent, és a növényeknek hosszabb ideig volt lehetőségük növekedni. Miután véget ért a büntetése, Vörös Erik visszahajózott Izlandra, hogy meggyőzze a többi telepest, hogy kövessék őt az új ígéret földjére. Ő és egy 14 hosszúhajóból álló flotta 985-ben érkezett meg, hogy megtelepítse a déli és nyugati partokat.
A vikingek még körülbelül 500 évig éltek Grönlandon. Vörös Erik településének maradványai 1000 körülre nyúlnak vissza, mintegy 620 tanya romjaival együtt. A népesség csúcspontján az északiak mintegy 10 000 embert számláltak az országban. Aztán a közösség hirtelen eltűnt, mindenféle magyarázat és írásos feljegyzés nélkül. A történészeknek azonban végül sikerült magyarázatot találniuk: “Túl nehéz volt Grönlandon élni, és belefáradtak” – mondta Goodness. “Úgy gondolták, jobb, ha elmennek, minthogy ilyen zord éghajlaton maradjanak.” Idővel a hőmérséklet egyre hidegebb lett, így a farmok már nem voltak működőképesek, és a vikingek soha nem tanultak meg hatékonyan vadászni a térségben. Az inuitok barátságtalanok voltak; gyakran törtek ki harcok. Ugyanakkor Norvégiát pestisjárvány sújtotta, így ott sok tanya elhagyatottan állt. A grönlandi telepesek egy csoportjáról ismert, hogy visszament Norvégiába, hogy átvegye a földet, egy másik csoport pedig továbbhajózott Kanadába.
Mit érdemes megnézni: A Hvalsey-templom Grönland legjobban megőrzött viking romja. A legtöbben Qaqortoqot választják kiindulópontnak a templom megtekintésére irányuló kirándulásokhoz. Úgy tűnik, hogy 1300 körül épült, és csak a kőfalak maradtak meg. Hvalsey maga is egyedülálló történelemmel rendelkezik – 1408-ban a templomban tartottak egy esküvőt, amelyen sok északi vett részt. Az erről az eseményről szóló írásos beszámoló az utolsó szó, amely valaha is elhangzott Grönland viking lakosságától.
Kanada
Az első észak-amerikai viking települések megtekintéséhez – amelyeket 500 évvel azelőtt találtak, hogy Kolumbusz Kristóf betette volna oda a lábát – irány L’Anse Aux Meadows. A vikingek először a 10. század végén érkeztek ide Grönlandról Leif Erikson vezetésével. Ő eredetileg Vinlandnak nevezte a földet (bár Vinland pontos helye vitatott), mert amikor a vikingek megérkeztek, szőlőt és tőkéket találtak. Erikson sikerén felbuzdulva több mint 100 viking követte őket, hogy letelepedjenek ezen a helyen. Az 1960-as években történt felfedezése előtt erről az észak-amerikai településről csak két ősi monda tett említést.
Mit érdemes megnézni: A L’Anse Aux Meadows régészeti lelőhelynek két fő összetevője van: a tényleges romok (a látogatók beleállhatnak Leif Erikson saját házának alapjaiba) és a közeli Norstead nevű, újraalkotott viking kereskedelmi kikötő. Itt egyedülálló módon szembeállítható, hogy milyen lehetett a vikingek élete, és milyen romok maradtak meg mára.