leírás
A kalcitonin a pajzsmirigy parafollikuláris sejtjei (“C-sejtek”) termelik és szabadítják fel. A keringő kalcitonin többféle formáját találták egészséges és beteg egyének szérumában. Ezeket mind “keringő immunreaktív kalcitonin” néven emlegetik. A kalcitonin nagyobb prekurzorokból származik. A prekalcitonin (116 aminosav) prokalcitoninra hasad, amely tovább hasad éretlen kalcitoninra (33 aminosav), majd érett kalcitoninra, egy 3,5 kd hosszúságú, 32 aminosavból álló peptid monomerre, amely az egyetlen biológiailag aktív forma.
A kalcitonin szabályozásának teljes spektruma nem teljesen ismert, de szekrécióját elsősorban az ionizált kalciumkoncentráció szabályozza, az ionizált kalcium emelkedése a kalcitonin emelkedéséhez vezet, míg a kalcitonin farmakológiai dózisai a szérum kalcium- és foszfátkoncentrációját csökkentik az osteoclasticus csontrezorpció gátlása és a renális tubuláris reabszorpció csökkentése révén. Más erős kalcitonin-szekretagógok közé tartoznak a gasztrointesztinális peptidhormonok, különösen a gasztrin. A kalcitonin-koncentráció enyhe posztprandiális emelkedése következik be.
A kalcitonin pontos élettani szerepe az emberben még tisztázásra vár. Ismeretes, hogy a csontokra, a vesékre és a gyomor-bél traktusra hat. A kalcitonin közvetlenül az oszteoklasztokhoz kötődik, ezáltal közvetlenül gátolja az oszteoklasztikus csontfelszívódást, amely hatás a kalcitonin beadása után perceken belül megfigyelhető. Bár ez a gátlás fontos lehet a kalciumterhelés rövid távú szabályozásában, átmeneti, és valószínűleg jelentéktelen szerepet játszik az általános kalcium-homeosztázisban. A kalcitonin gátolja a parathormon és a D-vitamin hatását is.
Bár egyes klinikai vizsgálatok szerint a szérum kalciumkoncentrációja a teljes pajzsmirigyeltávolításon átesett betegeknél nem változik, mások szerint a medulláris pajzsmirigyrák (MTC) és a kalcitonin felesleg kifejezett hipokalcémiához vezethet. A kalcitonin a kalcium és a foszfát fokozott veseürülését idézi elő.
Indikációk/alkalmazások
A kalcitoninvizsgálat hasznos a göbös pajzsmirigybetegségben szenvedő betegek azonosításában. Gyakran végzik el a korai MTC azonosításának reményében, amely a 2-es típusú multiplex endokrin neoplázia (MEN) esetén jelentkezhet. Az MTC sikeres kezelése a korai felismeréstől függ; a késői felismerés rossz prognózissal jár. A kalcitonin enyhe emelkedése és a pajzsmirigy későbbi sebészi feltárása lehetővé teheti a klinikus számára, hogy ezt az elváltozást korai, nem tapintható fejlődési stádiumában azonosítsa.
Az Egyesült Államokban sokáig úgy vélték, hogy a göbös pajzsmirigybetegségben szenvedő betegek rutinszerű kalcitonin-vizsgálata nem költséghatékony. Európában azonban tanulmányok kimutatták, hogy ez a gyakorlat valójában költséghatékony. Az Egyesült Államokban végzett egyik elemzés arra a következtetésre jutott, hogy a göbös pajzsmirigybetegségben szenvedő betegek rutinszerű kalcitoninvizsgálata ugyanolyan költséghatékony, mint más szűrővizsgálatok, például a pajzsmirigy-stimuláló hormon, az emlőrák (mammográfia) és a vastagbélrák (kolonoszkópia) vizsgálata.
A kalcitoninvizsgálat specificitása provokatív vizsgálattal nő. A kalcitonin vizsgálatot megelőző pentagasztrin stimuláció növeli az MTC diagnosztikai érzékenységét. A 100 pg/ml-nél magasabb plazma- vagy szérum-kalcitoninszintnek meg kell emelnie az erre az agresszív daganatra vonatkozó gyanúindexet.
Megfontolások
Amellett, hogy a kalcitoninvizsgálat nagyon hasznos az MTC-ben/családi MTC-ben szenvedő betegeknél, a kalcitoninszint emelkedéséről más rosszindulatú daganatok, például karcinoid tumorok, tüdőkarcinóma, melanoma, hasnyálmirigy- és emlőrák, valamint feokromocitóma esetén is beszámoltak.
A kalcitoninszint emelkedéséről számoltak be akut és krónikus vesekárosodás, hiperkalcémia és súlyos betegség esetén.
A szérum kalcitonin vizsgálata nem hasznos a kalcium vagy a csontok metabolikus betegségeinek értékelésére.
A kalcitonin értékelését krónikus mikrobiális fertőzések esetén az antibiotikum-terápiás döntések segítésére használják.