Kanada területe közel 9,9 millió négyzetkilométer. Ezt az otthont a vadon élő állatok elképesztő sokaságával osztjuk meg. Az Explore arra ösztönzi az észak-amerikaiakat, hogy “éljék meg a kalandot”, miközben tisztelik a vadon élő területeket és mindazt, ami bennük él, a legapróbb csúszómászóktól a nagyobb emlősökig.
Itt van hét ragadozó, amely Kanadában él.
Jegesmedve
Körülbelül 16 000 jegesmedve él Kanadában. Akár 20-30 évig is élhetnek, és idejük nagy részét a tengeri jégen töltik. A felnőtt hímek akár 2,5 méter magasra is megnőhetnek, és súlyuk elérheti a 775 kilogrammot. Elsősorban fókákkal táplálkoznak, de rozmárokra és beluga bálnákra is vadásznak.
A jegesmedvék bundája átlátszó és bőre fekete. Mellső mancsaik nagyok, laposak, és evezőként szolgálnak, miközben úsznak és vadásznak a víz alatt. A talpukat apró dudorok díszítik, amelyek lehetővé teszik számukra a jégen való kapaszkodást utazás közben. A jegesmedvéknek 42 foguk van, amelyek segítik húsevő étvágyukat. Egyetlen természetes ragadozójuk a többi jegesmedve – és az ember.
A jegesmedvék általában nem támadnak emberre, hacsak nem provokálják őket. Az emberekhez nem szokott, éhes, agresszív, védelmező vagy territoriális medvék kiszámíthatatlanok lehetnek, és támadtak már emberre. A sportolás céljából vagy húsért vadászott jegesmedvék száma azonban jóval meghaladja a jegesmedvék által megölt emberek számát. Kanada elkötelezett ennek a sebezhető fajnak a védelme mellett, amelyre az éghajlatváltozás negatív hatással van.
Tudjon meg többet a jegesmedvékről itt
Grizzly medve
Körülbelül 25 000 grizzly medve él Kanadában. A grizzlyk akár 400 kilogrammot is nyomhatnak, és több mint két méter magasak lehetnek. A grizzlymedvét nem színe, hanem nagy vállpúpja, nagyon hosszú mellső karmai, homorú és tányér alakú arca, valamint lekerekített fülei különböztetik meg a fekete medvétől. A kanadai grizzlyt Észak-Amerikán kívül barnamedvének nevezik.
Annak ellenére, hogy a grizzly medvék nagyok és izmosak, fantasztikus futók (ezért soha senki ne próbáljon meg lehagyni egy grizzlyt). Magányos állatokként élnek (kivéve, ha kölykeik vannak) sűrűn erdősült területeken, alpesi réteken és a sarkvidéki tundrán. A grizzlymedvéknek az emberen kívül nincsenek természetes ragadozóik. A fekete medvékhez hasonlóan nem igazi téli álmot alszanak – testhőmérsékletük csökkenhet és légzésük lelassulhat, de a grizzly medvék egész télen aktívak maradhatnak.
A grizzly medvék étrendje igen változatos, ami elsősorban az évszaktól és a rendelkezésre álló táplálékforrásoktól függ. A grizzlyk mindenevők, akár 98 százalékban növényzettel táplálkoznak. Ugyanakkor rendkívül alkalmazkodóképesek, és akár 81 százalékban húsevők is lehetnek. Ha állati fehérjét fogyasztanak, a grizzlyk emlősökkel és ívó lazacokkal táplálkoznak. Sajnos a fekete medvékhez hasonlóan a grizzly medvéket is vonzza az emberi táplálék. A mondás szerint: “A jóllakott medve halott medve.” A grizzlypopulációra negatív hatással vannak az emberi hatások, az élőhelyek elvesztése és az éghajlatváltozás.
A medvék vidékén kalandozna (különösen a tavaszi párzási időszakban)? Tegyen biztonsági óvintézkedéseket, hogy ne keresztezze az útját egy gyanútlan grizzlyvel.
Tudjon meg többet a grizzly medvékről itt
Fekete medve
Kanadában több mint 380 000 fekete medve él. A grizzly- és jegesmedvéknél lényegesen kisebb fekete medvék akár 290 kilogrammot is nyomhatnak, bár a legtöbb felnőtt hím 135 kilogramm körül van. Körülbelül 150-180 centiméter hosszúak, egyenes arccal, magas fülekkel, rövidebb mellső karmokkal és a nyilvánvaló púp hiányával.
A fekete medvék lehetnek barnák, szőkék vagy fahéjasak is. Rendkívül alkalmazkodóképes, magányos (kivéve a kölyköket tartó anyákat) és mindenevő állatok. A fekete medvék jellemzően erdőkben élnek, és kiváló fáramászók. Bár táplálékuk nagy részét a növényzet teszi ki, a fekete medvék halakat és emlősöket is fogyasztanak. Kialakulhat bennük az emberi táplálék és hulladék ízlése is, ami miatt a városi területeken az egyik leggyakrabban jelenlévő medvék közé tartoznak, ezért az eutanázia veszélye fenyegeti őket.
A fekete medvék az emberrel való találkozáskor inkább a menekülést és a megfélemlítési taktikát részesítik előnyben, de néha támadnak, különösen, ha az emberek továbbra is behatolnak a területükre. Figyeljük a fákon lévő jeleket, amelyeket a fekete medvék a karmaikkal és fogaikkal készítenek. Mielőtt felfedezőútra indulsz a medvék vidékén, legyél medvetudatos.
Tudj meg többet a fekete medvékről itt
Töltsd le a medvetudatos színezőkönyvet gyerekeknek
Puma
A becslések szerint 4000 puma él Kanadában, ebből 3500 Brit Kolumbiában. Ezek a nagytestű macskák körülbelül 60-80 kilogrammot nyomnak, és 10-12 évig élnek a vadonban. A pumáknak hosszú farkuk, kis kerek füleik és vörös, szürke vagy barna bundájuk van.
A puma vagy hegyi oroszlán néven is ismert puma akár négyszer nagyobb állatot is képes megölni. A pumák óránként 56 kilométeres sebességgel sprintelnek, öt-tíz métert ugranak, és 130 fokos látótávolságra képesek. A puma karmai behúzhatóak, és csak vadászat közben bújnak elő. Hihetetlen szárazföldi sebességük ellenére a pumák ritkán üldözik zsákmányukat. Ehelyett inkább becserkésznek és meglepetésszerűen támadnak.
A pumák elsősorban a Sziklás-hegységben és Nyugat-Kanada sötét, erdős területein élnek, ahol kevésbé valószínű, hogy észreveszik őket. Hallhatod, hogy ha látsz egy pumát, az azért van, mert látni akar, és valószínűleg becserkész téged, és lehet, hogy ez lesz az utolsó dolog, amit valaha is látni fogsz. A halálos kimenetelű támadások azonban ritkák.
Sajnos az emberek továbbra is pusztítják a puma élőhelyeit. A pumák általában akkor támadnak, amikor éhesek, territoriális vagy kétségbeesettek. A megelőzés a legfontosabb lépés, de íme, hogyan lehet túlélni egy pumitámadást.
Tudjon meg többet a pumákról itt
Szürke farkas
Körülbelül 60 000 szürke farkas él Kanadában. A vadászat és az élőhelyek elvesztése világszerte drámaian csökkentette a farkas populációját. A hímek súlya körülbelül 45 kilogramm, a nőstényeké körülbelül 38 kilogramm; mindkettő teste 1,2-2 méter hosszú. A szürke farkas hasonlít a házi kutyákra, például a német juhászkutyákra, és képes a kereszteződésre.
A farkasok erdőkben, tundrában, síkságokon és hegyekben élnek, és odúkban szülnek. Ezek a falkás állatok jellemzően öt-tizenkét fős csoportokban közlekednek. Táplálékuk patás állatokból, köztük szarvasból, jávorszarvasból, karibuból és jávorszarvasból, valamint kisebb zsákmányállatokból áll.
A farkasok bár veszélyesek lehetnek, általában meglehetősen félénkek. A farkasokról ismert, hogy agresszívan viselkednek az emberrel szemben, ha provokálják, fenyegetik őket vagy veszettek, de ritkán támadnak, és gyakrabban kerülik az embereket. Ha láttad A szürkét, akkor is tudni akarod, hogyan élheted túl, hátha mégis megtörténik.
Tudj meg többet a szürke farkasokról itt
Kojot
A kojot annyira elterjedt Kanadában, hogy nehéz pontos becslést találni a populációról. A 8 és 23 kilogramm közötti súlyú prérifarkasnak számos ragadozója van, köztük a farkas, a puma és a medve. A prérifarkasok közepes méretű kutyákra és farkasokra hasonlítanak.
Bár Észak-Amerika egész területén megtalálhatóak erdőkben és városi területeken, a prérifarkasok jellemzően nyílt prériken és sivatagokban élnek. Elsősorban kis rágcsálókkal és nyulakkal, valamint helyi növényzettel, például bogyókkal, gyümölcsökkel és diófélékkel táplálkoznak. Amikor falkában vadásznak, a prérifarkasok néha nagyobb vadakat, például szarvasokat ejtenek el. Opportunista táplálkozók (gondoljunk csak a bogarakra, kígyókra és szemétre), és arról is tudunk, hogy jószágokat, kisebb kutyákat és házimacskákat is zsákmányolnak. Képesek 1,5 métert ugrani és akár 64 kilométer/órás sebességgel is futni.
A prérifarkasok nem tekintik az embert táplálékforrásnak, hacsak nem “táplálékra kondicionálták” őket. A prérifarkasok rendkívül kíváncsiak, és a legtöbb állathoz hasonlóan üldözhetik a menekülő embereket. Ha egy prérifarkas agresszívnak tűnik, álljon helyt, hadonásszon a karjával, dobáljon köveket és hangoskodjon, hogy megmutassa, nem könnyű préda. 2020-ig csak egy megerősített esetről tudunk, amikor egy prérifarkas falka megtámadott és megölt egy embert Kanadában.
Tudjon meg többet a prérifarkasokról itt
A rozsomák
Kanadában körülbelül 15.000-19.000 rozsomák maradt. A csapdázás, a vadászat és a növekvő emberi hatások, például az erdőirtás miatt a keleti rozsomák (Quebec, Új-Fundland és Labrador) felkerült Kanada veszélyeztetett fajok listájára. A nyugati rozsomák jelenleg a különleges aggodalomra okot adó fajok listáján szerepel. A rozsomákok súlya 9-18 kilogramm, és úgy néznek ki, mint a borzok vagy egy kis medve.
A rozsomákok mindenevő dögevők, amelyek a bogyóktól és a szezonális növényzettől kezdve az egereken át a jávorszarvas tetemekig mindent megesznek. A rozsomákok hajlamosak más ragadozók által elpusztított állatok maradványait felszedni.
A kutatások szerint a rozsomákok haszonállatokat, kisebb állatokat és még jávorszarvasokat is ölnek, de emberre irányuló támadást nem dokumentáltak. A rozsomákok erősek és agresszívek; azonban lehet, hogy inkább ugatnak, mint harapnak: ha egy drámai összecsapás során helytállnak, valószínűleg meghátrálnak.
Tudjon meg többet a rozsomákokról itt
P.S. Még több vadon élő állatról, túraútvonalról és epikus kalandokról szóló cikket keres?
Iratkozzon fel még ma az Explore magazinra!
Kattintson ide az előfizetési lehetőségekért