Kar, a zoológiában a két lábon járó gerincesek, különösen az ember és más főemlősök mellső végtagjai vagy felső végtagjai. A kifejezés néha a proximális részre korlátozódik, a válltól a könyökig (a distalis részt ilyenkor alkarnak nevezik). A brachiating (fahajlító) főemlősöknél a kar szokatlanul hosszú.
Encyclopædia Britannica, Inc.
Encyclopædia Britannica, Inc.
Az emberi kar csontjai, más főemlősökhöz hasonlóan, egy hosszú csontból, a felkarcsontból állnak a tulajdonképpeni karban; két vékonyabb csontból, az orsócsontból és a singcsontból az alkarban; valamint a kéztő- és kézközépcsontok készletéből a kézben és az ujjakban lévő ujjpercekből. A kar kinyújtását vagy kiegyenesítését végző izom a háromfejű karizom, amely a felkarcsonton ered, és a könyöknél a singcsonthoz csatlakozik; a karhajlító izmok (brachialis és biceps) a könyöknél hajlítják a kart. Számos kisebb izom borítja az orsócsontot és a singcsontot, és különböző módon mozgatja a kezet és az ujjakat. A mellkasban lehorgonyzott mellizom fontos szerepet játszik az egész kar lefelé irányuló mozgásában, és négylábúaknál a végtagot hátrahúzza a helyváltoztatás során.
Encyclopædia Britannica, Inc.
Encyclopædia Britannica, Inc.
A kar kifejezés jelölheti egy gerinctelen állat végtagját vagy mozgásszervét vagy előrenyúló szervét is, például a tengeri csillagok sugarát, a polipok csápját vagy a brachiopodák brachiumát.