Kentia pálma (Howea)

Sok irodában és nappaliban találkozunk vele: a Kentia pálma, mert különösen ápolt pálmának számít. A Howea nemzetségbe tartozik, amelyhez csak két faj tartozik: Howea forsteriana és Howea belmoreana.

Ez a kettő nagyon hasonló megjelenésű, és elsősorban a növekedési magasságukban különböznek. A Howea belmoreana a kisebb formája. E különbség ellenére a két típust a kereskedelemben gyakran a Kentia-pálma elnevezés alatt csoportosítják.

Ez a robusztus pálmafaj népszerűségét viszonylag könnyen kezelhetőségének és vonzó megjelenésének köszönheti. A valójában egytörzsű pálmát általában tufaként ültetik, több palántával, szobanövényként való értékesítésre. Így az ültető tálcában dúsabb elrendezést érhetünk el.

A sötétzöld levelek hosszú szárakon számos, 3-4 cm széles és kb. 45-60 cm hosszú levélkéket alkotnak. Optimális körülmények között beltérben évente 15-20 cm-t is nőhetnek. Ha a külső körülmények megfelelőek, ezt a pálmafajtát hosszú évekig élvezheti, mivel akár 40 évig és tovább is nőhet. A Kentia-pálma helyének egész évben világosnak vagy félárnyékosnak kell lennie, közvetlen napfény nélkül, lehetőleg magas páratartalommal és 18-20 Celsius-fokos hőmérséklettel. Ez teszi a Kentia pálmát tökéletes szobapálmává az otthoni vagy irodai cserépben.

Robusztus és hálás szobapálma, viszonylag könnyű gondozással otthonra vagy irodába. (Szerkesztő)

Vásároljon Kentia pálmákat, magokat és pálma tartozékokat!

Találja meg nálunk a legolcsóbb beszállítókat!

Találja meg nálunk a legolcsóbb beszállítókat!

Kentia pálma – Tények

• Botanikai név: Howea
• Szinonimák: Kentia pálma
• Növekedési magasság: 17 méterig (termesztésben 3 méter)
• Növekedési habitus: lógó, felálló, lassú növekedésű
• Virágok: Zöld, 3 szirmú virágfürtök (júniustól augusztusig)
• Levelek: örökzöld, egyszerű, taréjos hajtások
• Termés: karcsú és sima
• Szár: világosbarna, halpikkelyszerűen egymásba fonódó szálakTalaj
• Talaj: Homokos vagy agyagos, tápanyagban gazdag humuszos talaj, mérsékelten nedves, mésztűrő
• Fény: napos vagy félárnyékos
• Télállóság: nem szélálló
• Helyigény: alacsony, mivel meglehetősen keskeny növekedési habitusú
• Felhasználás: Ültetőedények, dézsák

A Kentia-pálma eredete

A Kentia-pálma a Tasmán-tenger (Csendes-óceán) egy kis szigetcsoportjáról származik, amely Ausztráliához tartozik. A Lord Howe-szigetcsoportot változatos növényzet jellemzi, amely szubtrópusi éghajlaton virágzik. Az egész évben csak kis mértékben ingadozó hőmérséklet és a magas, 75-78%-os relatív páratartalom ideális élőhelyet biztosít számos növényfajnak, köztük a Kentia-pálma két típusának. A szigetcsoport fiatal növényeit még ma is a világ minden tájára exportálják.

• Származási hely: Lord Howe-sziget a Csendes-óceánon

A megfelelő hely

Szubtrópusi hazájának pálmaligetvilágában uralkodó körülményeknek megfelelően a Kentia-pálma stabil, 20 Celsius-fok körüli hőmérsékleten és részleges árnyékban érzi magát a legjobban. A növényt nem szabad közvetlen napfénynek kitenni, különben a levelek megéghetnek és megbarnulhatnak.

• Félárnyékos helyen
• Hőmérséklet 20°C körül

A Kentia-pálma aljzata

A Kentia-pálma eredeti élőhelyén vulkanikus eredetű talajokon nő. Ezeknek enyhén savas pH-értéke van, amit figyelembe kell venni a virágcserép talajának kiválasztásakor. A nappaliban ezért a legjobb, ha komposztalapú virágföld és homok (1:1 arányban) vagy speciális pálmaföld keverékét használjuk. A lávaszemcsék hozzáadása szintén bevált.

• Áteresztő, enyhén savas szubsztrátum
• Ideális esetben használjon speciális pálmaföldet

Vigyázzon az átültetésre

A kentaurpálmák nagyon robusztus növények, amelyek gyorsan nőnek, ha jól gondozzák őket. A vadonban ezek a pálmák elérhetik a 17 méteres magasságot is. Attól függően, hogy a Howea forsteriana vagy a valamivel kisebb Howea belmoreana fajról van szó, a növények otthon akár a 2,50 métert meghaladó magasságot is elérhetik.

Azért, hogy a növény szilárdan rögzüljön és megfelelő támasztékot kapjon, ügyelni kell arra, hogy a cserép megfelelő méretű legyen. A megfelelő stabilitás érdekében különösen magas cserepek vagy dézsák alkalmasak a nagy növények számára. Általánosságban elmondható, hogy az átültetést legkésőbb akkor kell elvégezni, amikor a gyökerek már a cserép talajának nagy részét áthatolták.

• A magas edények a legalkalmasabbak
• Az átültetést akkor kell elvégezni, amikor a gyökérlabda kialakult

Mikor és mennyit kell öntözni?

A kentaurpálmáknak mindig enyhén nedves talajra van szükségük. A tavasztól őszig tartó növekedési szakaszban az öntözést el kell osztani, elkerülve a pangó vizet. A téli nyugalmi időszakban a talajt enyhén nedvesen kell tartani. Az öntözés mellett célszerű szórófejes flakonnal is nedvesíteni. Ez a folyékony műtrágya kijuttatásának is kényelmes módja. A trágyázás általában havonta egyszer vagy kétszer ajánlott.

• Kerüljük a pangó vizet
• Tartsuk a talajt enyhén nedvesen
• Trágyázzunk havonta 1-2 alkalommal a növekedési szakaszban
• Télen pihenjünk csökkentett öntözéssel, trágyázás nélkül

A Kentia-pálma rövidítése és szaporítása

A Kentia-pálma fiatal példányait elvileg magról (ami a boltokban kapható) is lehet nevelni. Ezeknek a magoknak azonban hetekre vagy akár hónapokra van szükségük a csírázáshoz – még magas talajhőmérsékleten is -, ami nagyon fárasztóvá teszi a termesztésüket.

A Kentia-pálma leveleit általában nem kell megrövidíteni, mivel a növény elsősorban felfelé terjed, bár a nagy növények oldalirányban akár 2 méterre is megnőhetnek.

• A magról való nevelés lehetséges, de fáradságos

megfelelő teleltetés

A Kentia egész évben szobanövényként tartható és tartandó. Télen azonban csökkenteni kell az öntözést és néhány hétre felfüggeszteni a trágyázást, hogy a növénynek legyen esélye a vegetációs időszakon kívüli regenerálódásra.

• Téli nyugalmi időszak
• Mély öntözés, trágyázás nélkül

Betegségek és kártevők a Kentia-pálmában

Bár a Kentia-pálma nagyon robusztus növény, nem immunis a betegségekre és a parazita-fertőzésekre. Az elmúlt években többször előfordult, hogy a látszólag erőteljes, egészséges növények hirtelen barna leveleket növesztettek és gyorsan elpusztultak. Ebben az esetben gombafertőzésre gyanakszanak; a betegséget általában “Gliocladium gumórothadásnak” nevezik. A növény érintett részeinek eltávolítása, gyors átültetése új, nem érintett aljzatba és a cserép megtisztítása segíthet.

Télen is ügyelni kell arra, hogy a túlzott öntözés könnyen gyökér- és levélrothadást okozhat. Ezért, mint fentebb említettük, ügyelni kell a vizesedés elkerülésére. Az áteresztő szubsztrát és a növény edényében lévő vízmaradványok eltávolítása különösen hasznos a pangó víz ellen.

A Kentia meglehetősen érzékeny a lisztbogarak vagy a pikkelyes rovarok, a tripszek és a pókhálós atkák által okozott kártevőfertőzésre is. A levelek lezuhanyozása vagy tisztítása egy nyári záporeső alatt megelőző hatású lehet. Ami a kártevőfertőzést illeti, a növény számára megfelelő termesztési feltételek megteremtése valóban a legjobb megelőzés. Ha mégis előfordul lisztbogarak, pikkelyesek, tripszek és pókhálós atkák fertőzése, ezeket a kártevőket a szokásos kereskedelmi szerekkel vagy házi szerekkel kell kezelni.

• Vizesedésre hajlamos
• Teljes tisztítás gombafertőzés esetén
• A levelek megelőző lemosása a kártevőfertőzés ellen

Következtetésünk

Kisebb gondoskodással sok-sok évig élvezheti a Kentia-pálmát. A gyönyörű növény minden helyiséget gazdagít. A növény gondozása során fontos, hogy jó vízelvezetésű, enyhén savas aljzatot használjunk, és rendszeresen, de nem túlzottan öntözzük. Semmiképpen sem szabad a növényt túlságosan nedvesen vagy teljes napsütésben hagyni. A levelek időnkénti zuhanyozása és permetezése hozzájárul a növény szépségéhez és jó virágzásához, valamint véd a parazitafertőzés ellen.

Videók a Kentia pálmákról

* Az Amazon.co.uk, eBay.co.uk, awin, adcell és másokkal kötött partneri együttműködések részeként jutalékot kapunk a minősített vásárlások után a reklámlinkjeinken keresztül.