| Kiadó | Minority Rights Group International |
| Kiadás dátuma | 2007 |
| Cite as | Minority Rights Group International, World Directory of Minorities and Indigenous Peoples – Guadeloupe, 2007, elérhető a következő címen: https://www.refworld.org/docid/4954ce37c.html |
| 2015 októberében az MRG felülvizsgálta a Kisebbségek és őshonos népek világjegyzékét. Maguk az áttekintő szövegek többnyire nem frissültek, de a korábbi “A kisebbségek és őshonos népek jelenlegi helyzete” rubrikát mindenütt a vonatkozó kisebbségspecifikus jelentésekre mutató linkekkel helyettesítették, és kiegészítették egy “Források” résszel. A Refworld bejegyzések ennek megfelelően frissültek. | |
| Disclaimer | Ez nem az UNHCR kiadványa. Az UNHCR nem felelős a tartalmáért, és nem is feltétlenül támogatja azt. A kifejtett nézetek kizárólag a szerző vagy a kiadó sajátjai, és nem feltétlenül tükrözik az UNHCR, az Egyesült Nemzetek Szervezetének vagy tagállamainak nézeteit. |
Környezet
Guadeloupe egy öt szigetből álló szigetcsoport a Karib-tenger keleti részén, Dél-Amerika északnyugati partjainál. A két fő sziget a keleti Grande-Terre és a nyugati Basse-Terre. A többi sziget körülbelül 250 km-re északnyugatra található. Guadeloupe teljes területe 1780 négyzetkilométer.
Történelem
A Guadeloupe-szigetet először az őslakos taino (arawák) és kalinago (karib) csoportok lakták, akik “Karukera” vagy “Szép vizek szigete” néven emlegették. A szigetet Kolumbusz Kristóf, aki 1493. november 14-én szállt partra, “Santa María de Guadalupe de Extremadura”-nak nevezte el. A bennszülöttek több mint egy évszázados ellenállása után a francia gyarmatosítók végül 1635-ben telepedhettek le, ami az őslakosság fokozatos eltűnéséhez vezetett.
Guadeloupe 1674-ben került Franciaországhoz, Martinique ellenőrzése alatt. Ezt követően több évszázadon keresztül rendszeresen hoztak hajórakománynyi afrikait, hogy kényszermunkát végezzenek a cukorültetvényeken, és a terület virágzott.
A következő évszázadban a jövedelmező szigetet többször is elfoglalták a britek, akik végül 1759-ben foglalták el. Nagy-Britannia megtartotta az ellenőrzést, amíg az 1763-as párizsi békeszerződésben ismét Franciaországhoz került, amelynek értelmében Franciaország beleegyezett, hogy lemond minden területigényéről Kanadában, cserébe a Guadeloupe feletti francia ellenőrzés brit elismeréséért. Az 1794-es francia forradalom zavarai során a guadeloupe-i afrikaiak fellázadtak a rabszolgaság és a francia ültetvénytulajdonosok ellen, és sikerült francia állampolgárrá válniuk.
Ez arra késztette Napóleont, hogy 1802-ben megszálló csapatot küldjön a felkelés megszüntetésére és a rabszolgaság újbóli bevezetésére. 10 000 guadeloupeit öltek meg, és a rabszolgaságot csak 1848-ban törölték el véglegesen a szigeten.
Az emancipációból adódó munkaerőhiány pótlására a francia ültetvénytulajdonosok az Indiából származó bérmunkásokhoz vagy szerződéses kivándorlókhoz fordultak.
Az első indiai bérmunkások 1854-ben érkeztek, és egészen 1889-ig érkeztek. Ez az áttelepítés 42 326 bevándorlót hozott, akiknek több mint a fele elpusztult az uralkodó munkakörülmények között, azonban 9460-nak sikerült visszatérnie Indiába.
Azok, akik maradtak, a 20. században is az ültetvényrendszerhez és a mezőgazdasági munkához kötődtek, amíg az oktatáshoz való növekvő hozzáférés új lehetőségeket nem biztosított.
Guadeloupe 1946-ban Franciaország tengerentúli megyéje lett. Az 1980-as években függetlenségi mozgalom alakult ki, de egy 1984-es merényletsorozatot követően a francia hatóságok betiltották a Karibi Forradalmi Szövetséget, az autonómiát szorgalmazó harcos szervezetet.
Népek
Fő nyelvek:
Guadeloupe lakosságának 75 százaléka afrikai származású, beleértve a vegyes afrikai és európai felmenőkkel rendelkezőket is. Jelentős a kelet-indiai származású közösség (9%, CIA 2006). Ők a rabszolgaság 1848-as eltörlését követően Guadeloupe-ra hozott bérmunkások leszármazottai. Kisebbségben vannak az európaiak, elsősorban francia származásúak.
A becslések szerint mintegy 45 000 illegális bevándorló is él Haitiről, Dominikáról és Szent Luciáról, akik a közhiedelem szerint a francia minimálbérnél jóval alacsonyabb bérért dolgoznak.
Kormányzás
Mint Franciaország tengerentúli megyéje (département d’outre mer vagy DOM), a lakosság teljes francia állampolgárságot élvez. A területet egy nép által választott általános tanács és regionális tanács igazgatja. A francia kormányt egy kinevezett prefektus képviseli. A szigeteket négy képviselő és két szenátor képviseli a francia parlamentben.
Guadeloupe főleg cukrot, banánt és rumot termel. Az éves külkereskedelem mintegy 60 százaléka Franciaországgal bonyolódik, amely a turisták több mint 80 százalékát és a jelentős éves támogatásokat is biztosítja.
Kisebbségek
Nem szerepel a listán.
Kisebbségek
Nem szerepelnek.