Kognitív viselkedésterápia és autizmus spektrumzavarok

Az autizmus spektrumzavarban (ASD) szenvedő kisgyermekek kezelésére számos viselkedésterápiát alkalmaznak, köztük az alkalmazott viselkedéselemzést és a Pivotal Response Traininget. Az ASD-ben szenvedő idősebb gyermekek, tizenévesek és felnőttek számára előnyös lehet egy másik, viselkedési komponenssel rendelkező beavatkozás: Kognitív viselkedésterápia (CBT).

Túl a viselkedésen

A viselkedéstudományon alapuló terápiák minden korosztály számára hatékonyak, és minden mentálhigiénés szakember eszköztárának elengedhetetlen részét képezik. Ezek azonban csak egy bizonyos határig terjednek. Az emberi lények “értelemteremtők”. Ez azt jelenti, hogy viselkedésük nem csupán az inger és a válasz vagy a jutalom és a büntetés eredménye. Felveszik azt, ami körülöttük történik, és érzelmekkel megtöltve értelmet adnak neki. Ezután viselkednek.

A CBT figyelembe veszi a dolgokról alkotott gondolatainkat (vagy kogníciókat), az ezekből fakadó érzéseket és az ezt követő viselkedést.

CBT: Egy erőteljes megközelítés

Az emberek gyakran megrekednek olyan gondolkodási és reagálási mintákban, amelyek nem hasznosak, részben azért, mert mindent, ami történik, egy torz vagy pontatlan “jelentésalkotó rendszeren” keresztül szűrnek. Ezért az emberek érzelmeinek vagy viselkedésének megváltoztatásának egyik módja az, hogy célba vesszük a torz gondolataikat, amelyeket önmagukról és az életükről alkotnak. Ez segít nekik megváltoztatni azt a módot, ahogyan értelmezik a helyzeteket, ahogyan éreznek ezekkel a helyzetekkel kapcsolatban, és ahogyan reagálnak rájuk. Ez egy rendkívül hatékony beavatkozás, és számos állapot, többek között a depresszió, az általános szorongásos zavar, a pánikbetegség és a poszttraumás stresszbetegség kezelésében bizonyítottan hatékony.1

A CBT megközelítések sokfélék, de a legtöbbnek van néhány közös eleme.2 Ezek közé tartozik a strukturált, célorientált megközelítés, amely időben korlátozott, általában 12-16 ülést vesz igénybe. A meghatározott terv szerint végzett terápia nem sokat foglalkozik a múlttal, hanem az itt és mostra összpontosít. Egy CBT-program sikere pontosan azért mérhető, mert van egy terv, egy cél és egy korlátozott idő, amely alatt azt el kell érni.

A CBT középpontjában a személy hitrendszerének megkérdőjelezése áll. Tegyük fel például, hogy egy depressziós személy azt hiszi, hogy értéktelen. Folyamatosan ezt mondja magának, és mindent, ami vele történik, ezen a negatív szemüvegen keresztül szemlél. Ha egy barátja átmegy az utcán, mielőtt köszönne neki, nem arra gondol: “Sietett, és oda kellett mennie a fogorvoshoz”. Ehelyett azt gondolja: “Értéktelen vagyok, ezért kerül engem”. Ez automatikus gondolatok kaszkádjához vezethet. “Soha senki nem lesz a barátom. Mindig egyedül leszek”. Nyilvánvaló, hogy ezek a gondolatok még több negatív érzéshez, az események még negatívabb értelmezéséhez és még nagyobb elszigetelődéshez vezetnek, ami egy lefelé tartó spirált hoz létre.

A terapeuta segítségével az egyént arra ösztönzik, hogy különböző technikák segítségével kérdőjelezze meg mind a hiedelmeit, mind az automatikus gondolatait. Arra lehet kérni, hogy a hiedelmeit inkább hipotézisnek vagy lehetőségnek tekintse, mint ténynek, és hogy valódi bizonyítékok keresésével (amelyekkel általában nem fog tudni előállni) “tesztelje e hiedelmek érvényességét”. Használhatja az önbeszélgetést, hogy átvezetheti magát egy szituáción, szándékosan felváltva a negatív gondolatokat pozitívabbakkal. Lehet, hogy a terapeuta segítségével elpróbál egy jövőbeli helyzetet, olyan lépéseket (például relaxáció, mély légzés és bátorító belső párbeszéd) végigjárva, amelyek segítenek neki megbirkózni vele. Ahogy elsajátítja ezeket a készségeket, a terapeuta egyre nehezebb helyzeteknek teheti ki őt egy fokozatos expozíciónak nevezett folyamat során.

A kezelés másik fontos része a pszichoedukáció, amelynek során valakit megtanítanak az állapotára. Akár rögeszmés-kényszeres zavarról, akár szorongásról van szó, fontos, hogy megértse, miért vannak ilyen nehézségei; hogyan ismerje fel, ha az állapot hatással van rá; és hogyan szakítsa meg és állítsa le. Képzeljünk el egy pánikbetegségben szenvedő személyt, aki a pánik kezdetekor szörnyű szorítást érez a mellkasában. Biztos benne, hogy ez szívroham, és retteg, hogy meghalhat. Pánikja kicsúszik az irányítás alól, a fájdalom és a pánik most egymást táplálják. Miután megismerkedett a pánikrohamokkal, megérti, hogy ez az érzés csak egy diszfunkcionális folyamat része, amelyről nem ő tehet. A közelgő roham jeleinek korai felismerése lehetővé teszi számára, hogy elkezdje használni a megtanult készségeket, hogy nyugodt maradjon, így a körforgás lerövidül vagy teljesen megelőzhető.

A CBT adaptálása ASD-re

Az utóbbi években számos kísérlet történt a CBT adaptálására az autizmus spektrumán élő gyermekek és tizenévesek számára. A hangsúlyt gyakran azokra helyezték, akik szorongással is küzdenek, mivel ez nagyon gyakori az ASD-s egyéneknél.3,4

Az egyik kihívás annak kiderítése volt, hogy az ASD-s gyermekek rendelkeznek-e a CBT sikeréhez szükséges készségekkel. Szerencsére úgy tűnik, hogy igen. Egy 2012-ben publikált tanulmány értékelte az ASD-s gyermekek kognitív készségeit, és összehasonlította azokat a tipikus gyermekekéivel. Az ASD-s gyerekek szinte minden esetben rendelkeztek a CBT-hez szükséges készségekkel. Képesek voltak megkülönböztetni a gondolatokat, érzéseket és viselkedéseket, és képesek voltak gondolataik megváltoztatásán dolgozni. Egyedül az érzelmek felismerése okozott nekik nehézséget.5

A hagyományos CBT ráadásul általában erős nyelvi és absztrakt gondolkodási képességeket igényel, ezek pedig kihívást jelenthetnek az autizmus spektrumán élő egyének számára. Ezt felismerve a kutatók azon dolgoztak, hogy olyan módosításokat dolgozzanak ki a CBT-ben, amelyek ASD-barátabbá teszik azt, például repetitívebbé, valamint vizuálisabbá és konkrétabbá teszik.

Ahelyett például, hogy csupán arra kérnék a gyerekeket, hogy verbálisan értékeljék a szorongásukat egy 1-től 10-ig terjedő skálán, a terapeuta rendelkezhet egy hőmérővel, amely a szorongást alacsonyról magasra mutatja, és a résztvevőknek a kellékre kell mutatniuk, hogy illusztrálják, milyen magas a szorongásuk egy bizonyos helyzet körül. Egy másik stratégia az, hogy a gyerekek tehetségére és különleges érdeklődési körére összpontosítanak, ami segít fenntartani a gyerekek elkötelezettségét és motivációját, és gyakori mozgásszüneteket vagy érzékszervi tevékenységeket építenek be azok számára, akiknek esetleg problémáik vannak a figyelem vagy az érzékszervi alul- vagy túlreagálással.6,7,8

A kutató Susan White megjegyzi, hogy a CBT-nek az ASD-vel élő egyének szociális készségeivel is foglalkoznia kell, mert “az ASD-vel élő fiatalok alapvető szociális hiányosságai hozzájárulnak a szorongás megéléséhez, ami aztán a tinik szociális problémáinak felerősítésére szolgál”. 9

A CBT többféle módon is végezhető: egyénileg, családonként, csoportosan, vagy akár családonként és csoportosan is. A csoportos CBT előnye, hogy az ASD-vel élő egyének megtanulják, hogy mások is küzdenek ugyanazokkal a problémákkal, és együtt kezdik el leküzdeni azokat. Az e folyamat során szerzett barátságok és társas támogatás önmagában is gyógyító hatású lehet.10

A családi CBT előnye, hogy bevonja a szülőket, felvilágosítja őket gyermekük kihívásairól, és megtanítja őket arra, hogy ösztönözzék a CBT-technikák használatát, amikor valós élethelyzetekben szembesülnek gyermekükkel. Ezáltal reményteljesebbé és magabiztosabbá válhatnak abban, hogy képesek hozzájárulni a gyermekük életében bekövetkező pozitív változásokhoz.10

A kutatók megállapították, hogy az ASD-s gyermekek szülei számára különösen nehéz lehet az a kérdés, hogy mennyire védjék vagy óvják őket a potenciálisan negatív élményektől. A gyerekek gyakran érzelmi és viselkedési kihívásokkal, valamint valós és fájdalmas kudarcokkal küzdenek a világban. A szülők vonakodnak attól, hogy gyermeküket még több kudarcnak tegyék ki, és akaratlanul is korlátozhatják az olyan tapasztalatoknak való kitettséget, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a gyermek függetlenebbé és kevésbé szorongóvá váljon.

Nézze meg Dr. Judy Reavent, amint az ASD-s és szorongó gyermekek számára kidolgozott, módosított CBT programmal kapcsolatos kutatásáról beszél.

A fenti videóban Dr. Judy Reaven bemutatja a szülőknek az adaptív kontra túlzott védelem gondolatát. A túlzott védelem minden kihívás elkerülését eredményezi, még akkor is, ha a gyermeknek megvannak a készségei, hogy megbirkózzon azok egy részével, így a gyermek szorongó és függő marad. Az adaptív védelem azt jelenti, hogy a gyermeket lépésről lépésre egyre nagyobb és nagyobb kihívásoknak tesszük ki. A remélt eredmény egy kevésbé szorongó és függetlenebb gyermek. A különbség ismerete segíthet a szülőknek megbirkózni gyermekük kellemetlenségével, amikor a gyermek éppen a növekedéshez szükséges félelem vagy stressz megfelelő mennyiségével szembesül.11

CBT hatékony ASD esetén

A kezelés hatékonyságának bizonyítására szolgáló arany standard a randomizált, kontrollált klinikai vizsgálat (RCT). Egy RCT-ben a terápiában részesülő gyermekeket hasonlítják össze azokkal, akik nem részesülnek terápiában. Számos klinikai vizsgálat vizsgálta a CBT alkalmazását ASD-s gyermekeknél, ígéretes eredményekkel a szorongás,7,8,10,12 a mindennapi életvezetési készségek,13 és a dühkezelés kezelésében.14 Bár eddig csak korlátozott kutatást végeztek az ASD-s felnőttek CBT-jéről,15 minden okunk megvan remélni, hogy a kezelés ugyanolyan hatékony lesz náluk, mint az idősebb gyermekek és tizenévesek esetében.

Azt jól tudjuk, hogy a korai beavatkozás fontos, de az ASD-s emberek csak rövid ideig fiatalok. Az elkövetkező években a CBT valószínűleg az idősebb gyermekek, tizenévesek és felnőttek életminőségét javító fontos kezelés lesz az autizmus spektrumon.

Források

• Nézze meg a British Medical Journal videóját az általános CBT-ről:

1. Butler, A. C., Chapman, J. E., Forman, E. M., & Beck, A. T. (2006). A kognitív viselkedésterápia empirikus helyzete: A metaanalízisek áttekintése. Klinikai pszichológiai áttekintés, 26(1), 17-31. Összefoglaló megtekintése
2. Dobson, K. S. (szerk.). (2010). A kognitív-viselkedésterápiák kézikönyve (3. kiadás). New York, New York: The Guilford Press. Könyv megtekintése (minta)
3. Ozsivadjian, A., & Knott, F. (2011). Szorongásos problémák autizmus spektrumzavarral élő fiataloknál: Egy esetsorozat. Klinikai gyermekpszichológia és pszichiátria, 16(2), 203-214. Absztrakt megtekintése
4. Rosenberg, R. E., Kaufmann, W. E., Law, J. K., & Law, P. A. (2011). Szülői jelentés a közösségi pszichiátriai komorbid diagnózisokról autizmus spektrumzavarok esetén. Autism Research and Treatment, Volume 2011 (2011), Article ID 405849, 10 pages. Cikk megtekintése
5. Lickel, A., Maclean, W. E.,Jr, Blakeley-Smith, A., & Hepburn, S. (2012). A kognitív viselkedésterápia előfeltételeinek felmérése autizmus spektrumzavarral élő és nem élő gyermekeknél. Journal of Autism and Developmental Disorders, 42(6), 992-1000. Absztrakt megtekintése
6. Reaven, J. A. (2009). Magasan funkcionáló autizmus spektrumzavarral és társuló szorongásos tünetekkel küzdő gyermekek: Implikációk az értékelésre és a kezelésre. Journal for Specialists in Pediatric Nursing : JSPN, 14(3), 192-199. Absztrakt megtekintése
7. McNally Keehn, R. H., Lincoln, A. J., Brown, M. Z., & Chavira, D. A. (2012). A Coping Cat program szorongó és autizmus spektrumzavarral küzdő gyermekek számára: Egy kísérleti randomizált, kontrollált kísérlet. Journal of Autism and Developmental Disorders, 2012. május 17. Nyomtatás előtt megjelent. Absztrakt megtekintése
8. Chalfant, A. M., Rapee, R., & Carroll, L. (2007). Szorongásos zavarok kezelése magasan funkcionáló autizmus spektrumzavarral küzdő gyermekeknél: Egy kontrollált kísérlet. Journal of Autism and Developmental Disorders, 37(10), 1842-1857. Absztrakt megtekintése
9. White, S. W., Albano, A. M., Johnson, C. R., Kasari, C., Ollendick, T., Klin, A., et al. (2010). Kognitív-viselkedéses intervenciós program kidolgozása szorongás és szociális hiányosságok kezelésére magasan funkcionáló autizmussal élő tizenéveseknél. Clinical Child and Family Psychology Review, 13(1), 77-90. Cikk megtekintése
10. Sofronoff, K., Attwood, T., & Hinton, S. (2005). Asperger-szindrómás gyermekek szorongására irányuló CBT-intervenció randomizált, kontrollált vizsgálata. Journal of Child Ppsychology and Psychiatry, and Allied Disciplines, 46(11), 1152-1160. Absztrakt megtekintése
11. Reaven, J. (2011). A szorongásos tünetek kezelése magasan funkcionáló autizmus spektrumzavarral küzdő fiataloknál: Fejlődéstani megfontolások a szülők számára. Brain Research, 1380, 255-263. Absztrakt megtekintése
12. Wood, J. J., Drahota, A., Sze, K., Har, K., Chiu, A., & Langer, D. A. (2009). Kognitív viselkedésterápia szorongás kezelésére autizmus spektrumzavarral küzdő gyermekeknél: Egy randomizált, kontrollált vizsgálat. Journal of Child Psychology and Psychiatry, and Allied Disciplines, 50(3), 224-234. Absztrakt megtekintése
13. Drahota, A., Wood, J. J., Sze, K. M., & Van Dyke, M. (2011). A kognitív viselkedésterápia hatása a mindennapi életvezetési készségekre magasan funkcionáló autizmussal és egyidejűleg szorongásos zavarokkal küzdő gyermekeknél. Journal of Autism and Developmental Disorders, 41(3), 257-265. Absztrakt megtekintése
14. Sofronoff, K., Attwood, T., Hinton, S., & Levin, I. (2007). Egy kognitív viselkedéses beavatkozás randomizált, kontrollált kísérlete a dühkezelésre Asperger-szindrómával diagnosztizált gyermekeknél. Journal of Autism and Developmental Disorders, 37(7), 1203-1214. Absztrakt megtekintése
15. Weiss, J. A., & Lunsky, Y. (2010). Csoportos kognitív viselkedésterápia Asperger-szindrómás és szorongásos vagy hangulatzavarral küzdő felnőttek számára: Egy esetsorozat. Klinikai pszichológia & Pszichoterápia, 17(5), 438-446. Absztrakt megtekintése