A köszvény az ízületi gyulladás egyik típusa, amely egy vagy több ízület fájdalmával és gyulladásával járhat. A National Institute of Arthritis and Musculoskeletal and Skin Diseases szerint 6 millió 20 év feletti felnőttről számoltak be köszvényről.
A betegség akkor jelentkezik, amikor a szervezet túl sok húgysavat termel, vagy nehezen szabadul meg tőle. A húgysav a szervezet által lebontott purinok eredménye, amelyek bizonyos ételekben és italokban találhatók. Általában azután távozik a szervezetből, hogy feloldódik a véráramban és áthalad a vesén. Ha ez nem történik meg, a húgysav felhalmozódik a vérben, és a húgysavkristályok lerakódhatnak az ízületekben vagy a lágyszövetekben, ami gyulladásos ízületi gyulladáshoz vezet. A köszvény gyakrabban fordul elő felnőtt férfiaknál. A túlzott alkoholfogyasztás, a gazdag étrend és a magas vérnyomás mind növelik a betegség kialakulásának esélyét. Bizonyos gyógyszerek, például a vízhajtók, az aszpirin és a ciklosporin szintén rohamot válthatnak ki. Lehetséges, hogy a vérben magas a húgysavszint, de mégsem alakul ki köszvény.
Tünetek
A köszvény leggyakrabban a nagylábujj nagyízületében jelentkezik, de más ízületeket is érinthet, beleértve a térd, a boka vagy a csukló ízületeit. Az intenzív ízületi fájdalom hirtelen jelentkezhet duzzanattal együtt, amitől a terület vörös, lila vagy érzékeny lesz. A köszvény általában epizodikus, de krónikussá is válhat. A National Institute of Arthritis and Musculoskeletal and Skin Diseases szerint a krónikus köszvény általában évek alatt alakul ki, és maradandó ízületi károsodást jelenthet.
Az ólomnak való kitettség, a családban előforduló köszvény és a túlsúly növeli a köszvény kockázatát. A sok purint tartalmazó, gazdag ételek fogyasztása izgathatja a köszvényt. A purinban gazdag ételek közé tartozik a szardella, a máj, a szárazbab, a mártások és a spárga. Az alkoholfogyasztás, különösen a sör fogyasztása szintén növelheti a húgysav mennyiségét a szervezetben. A stressz egy másik lehetséges köszvénykiváltó tényező.
Kezelés
Az orvosok vér- és vizeletvizsgálatokkal meghatározhatják a szervezet húgysavszintjét. A köszvény diagnosztizálásához az ízületi folyadékát is elemezhetik, ízületi biopsziát végezhetnek, vagy megröntgenezhetik az ízületeit. A kezelés magában foglalja az aktuális rohamokkal járó fájdalom csökkentését, a további rohamok megelőzését, valamint a vesekő és a tophi, azaz a bőr alatt kialakuló csomók elleni védekezést. A nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek, mint az ibuprofen (Advil és Motrin) és az Aleve általában az első vonalbeli kezelés. Kerülje az aszpirint, mert növeli a húgysavszintet. A kolhicin megelőzheti a jövőbeli köszvényes rohamokat, ezért orvosa kis adagot írhat fel belőle napi használatra. A szájon át vagy injekcióban szedhető kortikoszteroidok csökkentik a duzzanatot, és akkor alkalmazzuk őket, ha nem szedhet nem szteroid gyulladáscsökkentőket vagy kolhicint.
A köszvényes fellángolások megelőzésében segíthet, ha kerüli az alkoholt és a zsíros ételeket, például a salátaöntetet, a sült ételeket és a fagylaltot. Ne falja fel magát gazdag ételekkel. Táplálkozzon olyan étrenddel, amely kevés magas pórsavtartalmú ételt tartalmaz. Ha a fogyás mellett dönt, ügyeljen arra, hogy azt lassan tegye, hogy megelőzze a húgysavas vesekövek kialakulását. A köszvény jó prognózisú, és a betegségben szenvedők általában normális és produktív életet tudnak élni, ha megfelelő kezelésben részesülnek.