Krónikus bronchitis

• Mi a krónikus bronchitis
• Statisztika a krónikus bronchitisről
• Rizikófaktorok a krónikus bronchitishez
• A krónikus bronchitis lefolyása
• A krónikus bronchitis tünetei
• A krónikus bronchitis klinikai vizsgálata
• Hogyan diagnosztizálják a krónikus bronchitist?
• A krónikus bronchitis prognózisa
• Hogyan kezelik a krónikus bronchitist?
• Krónikus bronchitis Referenciák

Mi a krónikus bronchitis

A krónikus bronchitis a tüdő betegsége. A tüdő összehajtogatott hártyák (az alveolusok) sorozatából áll, amelyek nagyon finom elágazó légutak (bronchiolusok) végén helyezkednek el.

A krónikus hörghurut a tüdő nagyobb légutainak – a hörgőknek – tartósan fennálló fertőzése és gyulladása. A tüdőben két fő hörgő van (a jobb és a bal), amelyek a légcsőből ágaznak ki, amint az a jobb oldali ábrán látható. A krónikus hörghurut a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) néven ismert betegségegyüttes részeként jelentkezik, amely magában foglalja a tüdőtágulást és a kis légutak betegségét is. A krónikus hörghurut kifejezetten krónikus köhögésre és napi nyálkatermelésre utal, amely két vagy több egymást követő évben legalább három hónapig tart. A diagnózis felállítása előtt ki kell zárni a krónikus köhögés egyéb okait.

Statisztika a krónikus bronchitisről

A COPD (amely magában foglalja a krónikus bronchitist és a tüdőtágulást) gyakori betegség Ausztráliában, és a rokkantság, a kórházi felvételek és a halálozás egyik fő oka. A szívbetegségek és a stroke után a harmadik helyen áll a betegségek általános terhei között. Becslések szerint több mint félmillió ausztrál szenved közepesen súlyos vagy súlyos betegségben, és a COPD az ausztrál férfiaknál a negyedik, a nőknél pedig a hatodik helyen áll a gyakori halálozási okok között. Az arányok még jelentősen magasabbak az ausztrál aborigin népességben.

A krónikus hörghurut gyakori a dohányosok körében. A nyugati országokban a becslések szerint a krónikus bronchitis a dohányzó férfiak mintegy 18%-ánál és a dohányzó nők 14%-ánál fordul elő, szemben a nemdohányzók 7%-ával, illetve 6%-ával.

A krónikus bronchitis kockázati tényezői

A krónikus bronchitis minden életkorú férfit és nőt egyaránt érinthet, de általában a középkorú férfiaknál a leggyakoribb. A következő hajlamosító tényezőket azonosították:

• Cigarettafüst- Ez messze a legfontosabb tényező a krónikus bronchitis kialakulásában. A betegség 4-10-szer gyakoribb az erős dohányosoknál, függetlenül az életkortól, nemtől, foglalkozástól és lakóhelytől. A dohányzás intenzitása és a tüdőfunkció csökkenése, valamint a betegség okozta halálozás között közvetlen kapcsolat áll fenn. Azok, akik naponta 30 cigarettát szívnak, 20-szor nagyobb valószínűséggel halnak meg krónikus hörghurutban és COPD-ben, mint a nemdohányzók.
• Szennyezés- Az erős légköri szennyezésnek kitett nemdohányzóknál esetenként krónikus hörghurut alakulhat ki. Ez a légutaknak a toxinok és füstgázok belégzéséből származó irritációja miatt következik be.
• Családi előzmények- A családi előzményeknek van némi szerepe a COPD és a krónikus bronchitis kialakulásában.
• Légúti fertőzések- Bár a fertőzés nem tekinthető felelősnek a krónikus bronchitis kialakulásáért, fontos tényező a betegség fenntartásában és a súlyosbodások okozásában.

A krónikus bronchitis progressziója

A krónikus bronchitis korai szakaszában általában jelentős mennyiségű köpetet termelő köhögés tünetei jelentkeznek, jelentős légszomj nélkül. A túlzott nyálkatermelést a nyálkamirigyek megnagyobbodása és a légutakban lévő nyálkakiválasztó pókhálósejtek megnövekedett száma okozza. A kis légutak maguk is begyulladnak, de ebben a stádiumban a betegség nagyrészt visszafordíthatónak tekinthető. A dohányzás abbahagyása megszünteti a légúti gyulladást.

A betegség előrehaladtával progresszív abnormális sejtnövekedés (úgynevezett laphámos metaplázia) és a hörgők falának fibrózisa (megkeményedése) következik be. Ez légáramláskorlátozottságot és légszomjjal járó tüneteket okoz. A légszomj tünetei általában megerőltetéskor jelentkeznek. A COPD egyéb jelei is jelentkezhetnek, mint például a cianózis (az ajkak és a bőr kékes elszíneződése). Ebben a szakaszban emfizéma is jelen lehet, ami súlyosabb légszomjat és mellkasi szorítást okozhat.

Ha krónikus hörghurutja súlyos marad, néhány egyéb szövődmény is kialakulhat, többek között:

• Szekunder policitisz- Ez a vörösvértestek számának növekedését jelenti a vérben, hogy megpróbálják kompenzálni a csökkent oxigénszintet. A vér ezt követően “sűrűbbé” válik, az áramlás lelassul, ami vérrögképződéshez vezethet.
• Jobbszívfél-elégtelenség.
• Pneumothorax (kilyukadt tüdő).
• Légzési elégtelenség- Ezt gyakran akut fertőzéses exacerbációk okozzák. A légzésfunkció súlyos csökkenése néha halálhoz vezethet.

A krónikus bronchitis tünetei

A krónikus bronchitist klinikailag úgy határozzák meg, hogy a köpetet termelő köhögés évente legalább 3 hónapon át, 2 egymást követő éven keresztül. Ha a légutak beszűkülése is fennáll, akkor a tünetek között sípoló légzés, mellkasi szorító érzés és légszomj is előfordulhat. Orvosa sok kérdést fog feltenni Önnek a tüneteiről, beleértve a tünetek kezdetét, időtartamát és a kiváltó tényezőket.

A tüneteket súlyosbíthatják olyan tényezők, mint a hideg, a ködös időjárás és a légköri szennyezés. Ezenkívül orvosa részletes kórtörténetet és családi anamnézist vesz fel, hogy kizárja a köhögés és köpettermelés egyéb okait. A dohányzás kórtörténete alapvető fontosságú, mivel ez a krónikus hörghurut fő oka.

Nehéz lehet megkülönböztetni a krónikus hörghurut tüneteit a tüdőtágulástól, és a két állapot gyakran együtt fordul elő. Ezért ha köhögése és légszomja van, orvosa inkább COPD-t diagnosztizálhat, mint önmagában a krónikus hörghurutot.

A krónikus bronchitis klinikai vizsgálata

A kezelőorvosa részletesen megvizsgálja légzőszerveit. Ennek során levetkőzteti a felsőjét, megvizsgálja a mellkasát, megméri a mellkasa kiterjedését és meghallgatja a légzési hangokat. Fontos jelek, amelyekre orvosa figyelni fog, a következők:

• Előrehaladott köhögés.
• Cianózis (kékes elszíneződés).
• Tachypnoe- Fokozott légzésszám.
• A járulékos izmok használata.
• A mellkas túlzott tágulása- Előrehaladott betegségben a mellkasfal hordó alakúvá válhat.
• A mellkas csökkent tágulása.
• Rövidült légzési hangok, zihálás és recsegés.
• A szívelégtelenség jelei, mint a perifériás ödéma (duzzanat) jelen lehetnek előrehaladott betegségben.

A krónikus bronchitisben szenvedő betegeket a cianózis és az ödéma jelenléte miatt klasszikusan “kék puffadásként” jellemzik. Csökkent a szellőzésük, és nem túlságosan légszomjasak. A vérben alacsony az oxigénszint és magas a széndioxidszint, ami más tüneteket is okozhat, mint például a szapora pulzus, asterixis (a kezek csapkodása), és súlyos esetekben zavartság és progresszív álmosság.

A túlnyomórészt tüdőtágulásban szenvedő betegeket viszont “rózsaszín puffadóként” írják le, mivel nagyon légszomjasak és hiperventillálnak (összeszorított ajkakkal), de a vérben közel normális az oxigén- és széndioxidszint. Ezek a klinikai jelek azonban nem mindig megbízhatóak, és nem mindig korrelálnak a kóros tünetekkel.

Hogyan diagnosztizálják a krónikus bronchitist?

A krónikus bronchitis diagnózisának megerősítése és a kapcsolódó légúti korlátozottság kimutatása érdekében orvosa számos vizsgálatot végezhet. A vizsgálatok a következők lehetnek:

• Vérvizsgálat- Különösen a vörösvértestek koncentrációját vizsgálja, amely a szervezet krónikus oxigénhiánya miatt megnövekedhet.
• Kebelröntgenfelvétel- Ez segít kimutatni a tüdő krónikus hörghuruthoz és COPD-hez társuló túltágulását. A tüdőmezők megnagyobbodottnak és üresnek tűnnek, és a rekeszizom lelapulhat.
• EKG- Ezzel kimutathatók a jobb szívfél szívelégtelenség jelei (a krónikus bronchitis és a COPD szövődménye).
• Tüdőfunkciós/tüdőfunkciós vizsgálatok- A spirometria a legjobb vizsgálat a légáramlás korlátozásának és elzáródásának kimutatására. Az asztmával ellentétben a légáramláskorlátozottság nem visszafordítható.
• Vérgázok- Ezek is lehetnek normálisak, de a betegség későbbi stádiumában alacsony oxigén- és magas szén-dioxid-szintje lehet.
• Nagyfelbontású CT- Ezt néha alkalmazzák COPD-s betegeknél. Ez a legjobb a tüdőtágulat és a bullák (nagy kitágult légterek) kimutatására.

A krónikus bronchitis prognózisa

A krónikus bronchitis önmagában nem okozza a halálozás növekedését, hacsak nem jár együtt a tüdőfunkció romlásával. Az Ön általános prognózisa tehát attól függ:

• Hogy dohányzik-e tovább- A dohányzás abbahagyása a betegek 90%-ánál javítja a tüneteket. Még súlyos betegség esetén is tanulmányok kimutatták, hogy a dohányzás abbahagyása növeli a túlélést.
• A jelenlegi tüdőfunkciója.
• Az egyéb szövődmények, például szívelégtelenség és légzési elégtelenség jelenléte.
• A rosszabbodások gyakorisága.

A súlyos légszomjjal járó krónikus bronchitis rossz prognózissal jár, a betegek körülbelül 50%-a meghal 5 éven belül. A halált általában a fertőző exacerbációk okozta tüdőfunkció csökkenése okozza.

Hogyan kezelik a krónikus bronchitist?

A krónikus bronchitist kezelni kell, ha légúti korlátozottság áll fenn. A kezelés ugyanazokat az általános elveket követi, mint a COPD kezelése. A kezelések többsége csak a tüneteket ellenőrzi és javítja.

Egyedül a dohányzásról való leszokás és az oxigénterápia (előrehaladott betegségben szenvedőknél) változtatja meg ténylegesen a betegség lefolyását. A dohányzás abbahagyása a legjobb dolog, amit tehet, mivel a dohányzás abbahagyása – függetlenül a betegség stádiumától és súlyosságától – lelassítja a betegség előrehaladását és meghosszabbítja az életet. Az egyéb kezeléseket az alábbiakban ismertetjük.

A gyógyszeres terápia

A gyógyszerek alkalmazhatók a tünetek hosszú távú elnyomására vagy az akut súlyosbodások kezelésére. Bronchodilatátorokat (pl. Ventolin, Seretide és Atrovent pufferrel vagy porlasztóval) és kortikoszteroidokat használnak a tünetek kezelésére. Orvosa általában szájon át szedhető szteroidokat ad Önnek, hogy lássa, reagál-e rá, mielőtt hosszú távú inhalációs szteroidokat alkalmazna. Antibiotikumokat a betegség rövid távú súlyosbodására szednek. Orvosa olyan szereket is felírhat, amelyek csökkentik a köpet vastagságát (úgynevezett mucolytikumok, például acetilcisztein). Tanulmányok kimutatták, hogy ezek a szerek csökkenthetik a súlyosbodások gyakoriságát.

Tüdőrehabilitáció

A mellkasi fizioterápia bizonyítottan segít a légutakban lévő váladék eltávolításában. Különböző technikák állnak rendelkezésre, amelyek segítik a köpet eltávolítását és javítják a betegek szellőzését. Kezelőorvosa emellett be fogja íratni Önt olyan mozgás- vagy tüdőrehabilitációs programokba, amelyek bizonyítottan növelik a terhelhetőséget, enyhítik a tüneteket és javítják az életminőséget.

Oxygenterápia

Ha súlyos légáramláskorlátozottsága van, otthoni oxigénterápiára lehet szüksége, néha akár napi 19 órán keresztül. Az oxigént orrcsipeszeken vagy maszkon keresztül lehet adagolni. Ez a kezelés bizonyítottan meghosszabbítja az életet azoknál a súlyos COPD-s betegeknél, akik leszoktak a dohányzásról.

Más

• Oltások – Fontos, hogy évente megkapja az influenza elleni védőoltást és a pneumococcus elleni oltást. Ez segít csökkenteni az ezen kórokozók okozta hatékony súlyosbodásokat.
• Vízhajtók- Ha krónikus hörghurutját jobbszívfél-elégtelenség szövi át, akkor a felesleges folyadék eltávolítására tablettákkal kezelhetik.

A krónikus hörghuruttal kapcsolatos további egészségügyi információkért és az Ön számára megfelelő kezelésért forduljon orvosához.

Krónikus bronchitis Hivatkozások

1. Cotran R, Kumar V, Collins T. Robbins Pathological Basis of Disease Sixth Ed. WB Saunders Company 1999.
2. Ekberg-Jansson A, Larsson S, Löfdahl C. Preventing exacerbations of chronic bronchitis and COPD: Two recent Cochrane reviews report effective regements, BMJ 2001;322:1259-1261
3. Kerstijens H. Stable chronic obstructive pulmonary disease, BMJ 1999;319:495-500.
4. Kumar, Clark. Klinikai orvostudomány. Ötödik kiadás. Saunders. 2002.
5. Longmore, Wilkinson, Rajagopalan. Oxford Handbook of Clinical Medicine. Hatodik kiadás. Oxford University Press. 2004.
6. McKenzie D, Frith P, Burdon J, Town G. The COPDX Plan: Australian and New Zealand Guidelines for the management of Chronic Obstructive Pulmonary Disease 2003, MJA 2003; 178: S1-S40. Elérhető az URL címen: http://www.mja.com.au/public/issues/178_06_170303/tho10508_all.html
7. Murtagh J. General Practice, 3rd Edition, McGraw-Hill, Sydney, 2003.
8. Reilly J, Silverman E, Shapiro S. “Chronic Obstructive Pulmonary Disease”, in Kasper et al. Harrison’s Principle of Internal Medicine, 16. kiadás (242. fejezet), McGraw-Hill, 2006.
9. Talley NJ, O’Connor S. Clinical examination- A Systematic Guide to Physical Diagnosis, 4. kiadás. MacClennan & Petty, Sydney 2001.