Fibromyalgia
Johnson B, Ulberg S, Shivale S, Donaldson J, Milczarski B, Faraone SV. Fibromyalgia, autizmus és opioidfüggőség mint az endogén opioid hormonális rendszer természetes és indukált zavarai. Discov Med. 2014;18(99):209-220.
Abstract
Bevezetés: A vérben való keringésük, a receptorhelyek sokasága és a funkciók sokfélesége miatt az opioidokat legpontosabban hormonként lehet megnevezni. Az opioidok modulálják a fájdalom intenzitását. Az emlősökben az opioidrendszer a szociális interakciók modulálására is módosult (Panksepp és Watt, 2011).
Módszerek: Több mint 10 000 páciens találkozását figyelték meg egy neuropszichoanalitikus addiktológiai szolgálatnál. Az opioidrendszer alacsony dózisú naltrexonnal (LDN) történő stimulálása előtt és után hideg nyomóidőt (CPT) rögzítettek az opioidok detoxikációját követő betegek és a fibromyalgiás betegek esetében.
Eredmények: Az opioidokon fenntartott betegek autisztikusan viszonyulnak. Emberi interakcióik hideg, kapcsolat nélküli jellegét az opioidoktól való detoxikáció megfordította. A fibromyalgiás betegek nehezen vesznek részt az emberi kapcsolatokban, mintha nem lennének képesek interperszonálisan reagálni, akárcsak a detoxikálás utáni betegek. Az LDN javította a fájdalomtűrést, amit a CPT-nél a méregtelenítés utáni betegeknél 16 másodpercről 55 másodpercre, a fibromyalgiás betegeknél pedig 21 másodpercről 42 másodpercre történő szignifikáns növekedés mutatott, és javította a kapcsolatteremtést. Az idővel növekvő opioidfelírás és az autizmus idővel növekvő prevalenciájának korrelációja rendkívül szignifikáns.
Következtetések: 1. Az opioidtartalmú betegek autisztikusan viszonyulnak egymáshoz. 2. Az autizmus hiperopioidergiás zavar. 3. A fibromylagia hipoopioidergiás zavar. 4. Az opioidfenntartás vagy a fibromyalgia által okozott alacsony opioidtónus általában alacsony dózisú naltrexonnal visszafordítható. 5. Az autizmus gyakoriságának növekedését a szülés alatti fájdalomcsillapításra használt opioidok használatának növekedése okozhatta.
ABSTRACT: Az adaptív beavatkozás kifejezést a viselkedésgyógyászatban a krónikus, visszaeső rendellenességek megelőzésére és kezelésére szolgáló operacionalizált és egyénre szabott stratégiák leírására használják. Az irányítástechnika vonzó eszközt kínál az adaptív viselkedéses beavatkozások tervezéséhez és végrehajtásához, amelyek intenzív méréssel és gyakori döntéshozatallal rendelkeznek az idő múlásával. Ezt szemlélteti ez a tanulmány a fibromyalgia alacsony dózisú naltrexon-kezelési beavatkozásának esetével. A mérnöki rendszerazonosítási módszereket dinamikus modellek becslésére használjuk a résztvevők által kitöltött napi naplójelentésekből. Ezek a dinamikus modellek ezután egy modelljósló szabályozási algoritmus részét képezik, amely szisztematikusan dönt a kezelés dózisairól a valós körülmények között, zajjal, zavarokkal és bizonytalansággal járó mérések alapján. E megközelítés hatékonyságát és következményeit a viselkedési beavatkozásokra (általánosságban) és a fájdalomkezelésre (különösen) vonatkozóan informatív szimulációk segítségével mutatjuk be.
FEYWORDS: Adaptív viselkedési beavatkozások; Szabályozási rendszertechnika; Dinamikus rendszerek; Fibromyalgia; Modelljósló szabályozás; Fájdalomkezelés; Rendszerazonosítás
Younger J, Noor N, McCue R, Mackey S. Low-dose naltrexone for the treatment of fibromyalgia: findings of a small, randomized, double-blind, placebo-controlled, counterbalanced, crossover trial assessing daily pain levels. Arthritis Rheum. 2013;65(2):529-538. doi:10.1002/art.37734
cél Annak meghatározása, hogy a naltrexon alacsony dózisa (4,5 mg/nap) csökkenti-e a fibromyalgia súlyosságát a placebo nem specifikus hatásához képest. Egy korábbi klinikai vizsgálat megismétlése és kiterjesztése során vizsgáltuk az alacsony dózisú naltrexon hatását a napi önbevallott fájdalomra. A másodlagos eredmények közé tartozott az élettel való általános elégedettség, a pozitív hangulat, az alvás minősége és a fáradtság.
MÓDSZEREK Harmincegy fibromyalgiás nő vett részt a randomizált, kettős vak, placebokontrollos, kiegyenlített, keresztirányú vizsgálatban. Az aktív gyógyszeres fázisban a résztvevők naponta 4,5 mg orális naltrexont kaptak. A fájdalom napi szintjének mérésére intenzív longitudinális elrendezést alkalmaztak.
Eredmények Az állapot végpontjainak összehasonlításakor az alacsony dózisú naltrexont szedőknél a kiindulási fájdalom szignifikánsan nagyobb mértékű csökkenését figyeltük meg, mint a placebót szedőknél (28,8%-os csökkenés versus 18,0%-os csökkenés; P = 0,016). Az alacsony dózisú naltrexon az élettel való általános elégedettség (P = 0,045) és a hangulat javulásával (P = 0,039) is összefüggésbe hozható volt, de nem javult a fáradtság vagy az alvás. A résztvevők 32%-a felelt meg a válasz kritériumainak (a fájdalom jelentős csökkenése és a fáradtság vagy az alvásproblémák jelentős csökkenése) az alacsony dózisú naltrexon-terápia során, szemben a placeboterápia során tapasztalt 11%-os válaszadási aránnyal (P = 0,05). Az alacsony dózisú naltrexont ugyanolyan jól tolerálhatónak ítélték, mint a placebót, és nem számoltak be súlyos mellékhatásokról.
Összefoglalás Az előzetes bizonyítékok továbbra is azt mutatják, hogy az alacsony dózisú naltrexon specifikus és klinikailag előnyös hatással van a fibromyalgiás fájdalomra. A gyógyszer széles körben elérhető, olcsó, biztonságos és jól tolerálható. Párhuzamos csoportos, randomizált, kontrollált vizsgálatokra van szükség a gyógyszer hatékonyságának teljes körű meghatározásához.
Abstract
A fibromyalgia egy krónikus fájdalom szindróma. Neuman és Buskila megjegyezte, hogy a fibromyalgia a nők körülbelül 5%-át, a férfiak 1,6%-át érinti. A fibromyalgia diagnózisa elsősorban a krónikus kiterjedt fájdalmon alapul, amely (1) a test mindkét oldalán fájdalommal jár, (2) a derék felett és alatt jelentkezik, (3) a tengelycsontvázat kell érintenie, és (4) több mint 3 hónapja fenn kell állnia. A fizikális vizsgálatnak a 18 érzékeny pontból legalább 11-et tartalmaznia kell. A klinikai gyakorlatban a népesség közel felénél kevesebb érzékeny pont is előfordulhat. Egy új javasolt fibromyalgia-szindróma az alvászavarokat, a nappali fáradtságot és a megváltozott kogníciót/hangulatot is a szindróma részeként említi. A komorbid pszichiátriai zavarok gyakoriak a fibromyalgiában. Arnold és munkatársai arról számoltak be, hogy a fibromyalgiás betegek 75%-ánál hangulatzavar, 60%-ánál szorongásos zavar, 26%-ánál pedig szerhasználati zavar áll fenn. A fibromyalgia egyértelműen meghatározott ok-okozati magyarázata elkerüli a kutatókat. A fibromyalgia egyik legkorábbi magyarázata a legnyilvánvalóbb forrást – az izmokat – vizsgálta. Ezt az elméletet azonban hamar megcáfolták, ami a központibb magyarázatokhoz vezetett. A két legelfogadottabb, bizonyítékokon alapuló elmélet a következő: neuropeptid-rendellenességek (olyan entitások, mint a Substance P, a szerotonin és az endogén opioidok); és neuroendokrin rendellenességek (beleértve a hipotalamo-hipofízis-mellékvese , hipotalamo-hipofízis-gonád, hipotalamo-hipofízis-pajzsmirigy és a növekedési hormon tengelyeket). Az endorfinok jelentős szerepet játszanak a fájdalomérzetben. Ezért nem meglepő, hogy számos kutató az endorfinfunkció zavarát vizsgálta a fibromyalgia lehetséges magyarázataként. Vaeroy és munkatársai megfigyelték, hogy a CSF -endorfin szintje normális vagy csökkent a fibromyalgiás egyéneknél.
Younger J, Mackey S. Fibromyalgia symptoms are reduced by low-dose naltrexone: a pilot study. Pain Med. 2009;10(4):663-672. doi:10.1111/j.1526-4637.2009.00613.x
Abstract
cél: A fibromyalgia krónikus fájdalombetegség, amelyet diffúz mozgásszervi fájdalom és mechanikus ingerekre való érzékenység jellemez. Ebben a kísérleti klinikai vizsgálatban a kis dózisú naltrexon hatékonyságát vizsgáltuk a fibromyalgia tüneteinek kezelésében.
TERVEZÉS: A résztvevők egy egyszeri vak, keresztirányú vizsgálatot végeztek a következő idősorral: kiindulási állapot (2 hét), placebo (2 hét), gyógyszer (8 hét) és kimosás (2 hét).
BETEGEK: Tíz nő, akik megfeleltek a fibromyalgia kritériumainak, és nem szedtek opioid gyógyszert.
BEAVATKOZÁSOK: A naltrexon amellett, hogy antagonizálja a neuronok opioidreceptorait, gátolja a mikroglia aktivitását is a központi idegrendszerben. Alacsony dózisokban (4,5 mg) a naltrexon gátolhatja a mikroglia aktivitását és visszafordíthatja a központi és perifériás gyulladást.
EREDMÉNYINTÉZKEDÉSEK: A résztvevők mindennap kitöltötték a tünetek súlyosságáról szóló jelentéseket egy kézi számítógép segítségével. Ezenkívül a résztvevők 2 hetente meglátogatták a laboratóriumot a mechanikai, hő- és hidegfájdalom-érzékenység vizsgálatára.
Eredmények: Az alacsony dózisú naltrexon a teljes kohorszban csökkentette a fibromyalgiás tüneteket, a placebóhoz képest több mint 30%-kal. Emellett a laboratóriumi látogatások azt mutatták, hogy a mechanikus és a hőfájdalomküszöböt javította a gyógyszer. A mellékhatások (beleértve az álmatlanságot és az élénk álmokat) ritkák voltak, és azokat kisebb mértékűnek és átmeneti jellegűnek írták le. A kiindulási eritrociták süllyedési sebessége a gyógyszerre adott válasz varianciájának több mint 80%-át jelezte előre. Az alacsony dózisú naltrexon hatására a magasabb süllyedésszámmal rendelkező (általános gyulladásos folyamatokat jelző) egyéneknél csökkentek leginkább a tünetek.
KÖVETKEZTETÉSEK: Arra a következtetésre jutottunk, hogy az alacsony dózisú naltrexon hatékony, jól tolerálható és olcsó kezelés lehet a fibromyalgiában.