Abstract
A fél-fél körmöket eredetileg keresztirányú leukonychiaként írták le krónikus vesebetegségben szenvedő betegeknél; más állapotokat (például Behcet- és Crohn-betegséget) és gyógyszereket (például izoniazidot) is kapcsolatba hoztak a körömelváltozásokkal. Korábban azonban hosszanti fél-félkörmöket (amelyek a körmök mediális oldalát érintik) jelentettek egy idős nő nagylábujjain, és jelen esetben egy idős férfi hüvelykujjain; egyik személynek sem volt Behcet-, Crohn- vagy vesebetegsége, és nem kapott izoniazidot. A nőnek valódi leukonyhája, kétoldali hallux valgus deformitása és a medialis körömredők krónikus traumája volt. A férfinak nem traumás látszólagos leukonychiája és kétoldali koilonychiája volt; a bal hüvelykujjának nem fehér oldalsó területén lineáris barázda is volt (ami a proximális körömredőn lévő digitális nyálkahártya-ciszta következménye) és subun gualis hyperkeratosis. Összefoglalva, a hosszanti fél-félköröm ritka jelenség, amelyet nem hoztak összefüggésbe sem szisztémás betegséggel, sem gyógyszeres kezeléssel; a szerzett körömelváltozás vagy idiopátiás leletként jelentkezhet, vagy krónikus trauma következtében másodlagosan fordulhat elő.
© 2018 S. Karger AG, Basel
Egyértelmű tények
-
Krónikus vesebetegségben szenvedő betegeknél megfigyelhető a keresztirányú fél-félköröm (Lindsay-köröm).
-
A hosszanti fél-félkörmök ritkák, és csak egy hallux valgus deformitásban szenvedő betegnél észlelték őket.
Újabb felismerések
-
A hosszanti fél-félkörmök előfordulhatnak a hüvelykujjakon vagy a nagylábujjakon, és lehetnek idiopátiásak vagy a lábujjakat ért krónikus traumával kapcsolatosak.
Bevezetés
A krónikus vesebetegséghez gyakran társuló fél-félkörmök jellemzően keresztirányú leukonychiaként jelentkeznek . Kétoldali hallux valgus deformitásban szenvedő nő nagy lábujjkörmein hosszanti fél-fél körmökről számoltak be, bár csak egyszer . Egy kétoldali hosszanti fél-félkörmökkel rendelkező férfi hüvelykujjait ismertetjük, és összefoglaljuk a leukonychia ezen egyedi változatával rendelkező egyének jellemzőit.
Egy eset beszámolója
Egy 74 éves férfi Behcet-, Crohn- vagy vesebetegség nélkül jelentkezett bőrvizsgálatra egy tünetmentes kiütés miatt a hasán. A kórtörténetében enyhe aortabillentyű regurgitáció és mitrális billentyű prolapsus, súlyos mitrális billentyű regurgitációval, hyperlipidaemia, hypothyreosis és Parkinsonizmus szerepelt. Jelenlegi napi gyógyszerezése aszpirin, atorvasztatin, atropin szemészeti oldat, benzonatát, karbidopa-levodopa, entakapon és levothyroxin volt. Nem kertészkedett, és nem volt kitéve szerves oldószereknek.
A bőrvizsgálat egy 10 × 10 cm-es vörösesbarna plakkot mutatott ki a hasa közepén; a bőrkaparék kálium-hidroxidos preparátuma pozitív volt gombahifákra. Mindkét hüvelykujjának medialis oldalán ismeretlen időtartamú hosszanti leukonychia és kétoldali koilonychia volt a véletlen, tünetmentes lelet (1., 2. ábra). A széles fehér sáv a proximális körömredőtől a disztális szabad körömszegélyig terjedt; a fehér területekről és a szabad szegélyről vett hüvelykujjköröm-kaparék kálium-hidroxidos preparátumai nem mutattak gombás organizmusokat. Nemcsak mindkét hüvelykujj mediális körömlemeze, hanem mindkét hüvelykujj mediális és laterális körömredője, valamint a jobb hüvelykujj proximális körömredője is normális volt; a bal hüvelykujj proximális körömredőjének közepén egy digitális nyálkahártya-ciszta volt jelen. A cisztától distalisan egy hosszanti körömlemez barázda volt jelen, és a bal hüvelykujj körmén a barázdától laterálisan subungualis hyperkeratosis volt.
1. ábra
Egy 74 éves férfi hüvelykujja kétoldali hosszanti félkörömlemezének frontális (a) és oldalsó (b) nézete. Mindkét hüvelykujjköröm mediális felén lineáris, széles leukonychiás sávok vannak jelen. Mindkét hüvelykujj körmén koilonychia figyelhető meg. A bal hüvelykujj proximális körömredőjén nyálkás ciszta figyelhető meg, a körömlemez hosszanti barázdájával, amely a köröm disztális szabad széléig terjed.
2. ábra
A jobb (a) és a bal (b) hüvelykujj körmök hosszanti félkörmeinek közelebbi nézetein mediális lineáris, széles leukonychiás sávok láthatók. A bal hüvelykujjon (b) egy proximális körömredő nyálkahártya-ciszta látható a körömlemez kapcsolódó lineáris barázdájával.
A teljes vérkép (beleértve a hemoglobint és a hematokritot), a szérumkémiája (beleértve az albumint, a vér karbamid-nitrogént és a kreatinint), a pajzsmirigy-stimuláló hormon és a lipidek (beleértve a koleszterint és a triglicerideket) mind normálisak voltak. Ciclopirox 0,77%-os krémet írtak fel naponta kétszer a hasán lévő tinea corporisra. A hüvelykujján lévő körömelváltozások miatt nem kezdeményeztek beavatkozást.
Diszkusszió
Dr. William B. Bean és Dr. James Clifton 1962-ben 2 vesebetegségben szenvedő betegnél figyelte meg a félig-meddig köröm klinikai jellemzőit . Egy évvel később Dr. Bean leírta ezeket a körömelváltozásokat . Ezt követően, 1963 és 1964 folyamán Dr. Philip G. Lindsay is megfigyelt 4 beteget ezzel az “egyedülálló azotémiás onychopathiával”, és megalkotta a “fél-fél köröm” kifejezést, hogy leírja “a köröm színének jellegzetes mintázatát, amely néhány azotémiás betegre jellemző” .
A fél-fél körmöket fehér proximális körömlemez és egy distális körömlemez – a köröm több mint 20%-a – jellemzi, amely vagy vörös, rózsaszín vagy barna . Ezzel szemben a Terry-körmös betegeknél (amelyek nemcsak cirrózissal és pangásos szívelégtelenséggel, hanem krónikus veseelégtelenséggel is társulnak) a distalis nem fehér körömlemez a köröm kevesebb mint 20%-a . A Lindsay-féle fél-fél köröm és a Terry-köröm mindkettő látszólagos leukonyhiának minősül, mivel a körömágy elváltozását jelenti a normális körömmátrix és körömlemez mellett; ezzel szemben a valódi leukonyhiában szenvedő betegeknél a fehér szín a körömmátrix és a körömlemez elváltozásából ered .
A fél-fél köröm felfedezése arra kell, hogy késztesse a klinikust, hogy értékelje a beteget vesebetegség szempontjából. A fél-fél körmök azonban idiopátiás leletként is előfordultak, és más betegségekkel vagy gyógyszerekkel is összefüggésbe hozták őket . Felmerült, hogy a fél-fél körmök a Crohn-betegség (cinkhiánnyal vagy anélkül) és a Behcet-betegség bőrstigmái lehetnek. Ezenkívül fél-fél körmök alakultak ki olyan betegeknél, akik tuberkulózis kezelésére izoniazidot kaptak – gyógyszer okozta pellagrával vagy anélkül .
A fél-fél körmöket eredetileg csak transzverzális leukonychiának tekintették. Wollina és Bula azonban 2016 májusában a Skin Appendage Disorders című szaklapban leírtak egy 45 éves nőt, akinek a nagylábujjak hosszanti fél-félkörmei voltak. Legjobb tudomásom szerint az ebben a beszámolóban szereplő férfi a második olyan egyén, akinél hosszanti fél-fél körmöket figyeltek meg.
A Wollina és Bula betegének és a most leírt egyénnek a klinikai jellemzőit az 1. táblázat foglalja össze. A körömelváltozások szerzettek voltak; a diagnózist megelőző időtartamuk azonban nem ismert. Egyik személynek sem volt Behcet-, Crohn- vagy vesebetegsége; továbbá nem kaptak izoniazidot.
1. táblázat
A hosszanti félkörmös betegek jellemzői
A nő 45 éves volt, és mindkét nagy körme érintett volt. A férfi 74 éves volt; mindkét hüvelykujja érintett volt. A köröm mediális fele mindkét betegnél fehér volt.
A leukonyhák hosszanti irányúak voltak, és a proximális körömráncból terjedtek ki; a fehér szín vagy elérte, vagy megközelítette a lábujjköröm, illetve a köröm szabad szélét. A nőnek valódi leukonyhiája volt; a vizsgálók a körmök fehéres megjelenését a körmök optikai minőségében bekövetkezett változásoknak tulajdonították, és arra utaltak, hogy ezek a változások összefüggésben állhattak a megvastagodott és hiperkeratózisos medialis körömredőkkel. Ezzel szemben, mivel a férfi körömredőinek és körömmátrixának érintett területei nem változtak meg, látszólagos leukonyhiája volt; hüvelykujjainak mediális körömlemezei – színüket leszámítva – normálisak voltak.
A lábujj vagy a köröm disztrófiája mindkét betegnél jelen volt. A nőnél a medialis körömredők elváltozása a lábujjnak a lábbelivel való súrlódása miatt másodlagos volt. A férfinak mindkét hüvelykujján meghatározatlan etiológiájú koilonychiája volt; nem volt sem vashiányos vérszegénysége vagy hemokromatózisa, sem toxinoknak való kitettsége, amelyeket összefüggésbe hoztak ezzel a körömlemez-disztrófiával. Ezenkívül a férfinak nemcsak a bal hüvelykujja oldalsó oldalának subungualis hyperkeratózisa volt, hanem a bal hüvelykujj körmének hosszanti barázdája is, amely a proximális körömredőben elhelyezkedő digitális nyálkahártya-ciszta által a köröm mátrixára gyakorolt nyomásból eredt.
A nő valódi hosszanti leukonychiájához és az ebből eredő fél-fél körmökhöz hozzájárulhatott a lábujjat ért krónikus trauma. A nőnek mindkét nagylábujján kétoldali hallux valgus deformitása volt, ami nagyobb súrlódást eredményezett a lábujjak medialis részén és a kapcsolódó körömapparátuson; ezt követően a leukonychia területén medialis körömredő-keményedés és körömlemez-megvastagodás alakult ki. A férfinak digitális nyálkahártya-cisztája volt a bal hüvelykujja proximális körömredőjén; azonban a nyilvánvaló leukonychia nem érintette a cisztától distalisan vagy laterálisan elhelyezkedő körömlemezt.
Összefoglalva, hosszanti fél-félkörmöket figyeltek meg egy idős nő nagylábujjainak medialis részén és egy idős férfi hüvelykujjain. A leukonyhák valódiak voltak, és valószínűleg a nő medialis körömredőinek kétoldali hallux valgus deformitással összefüggő krónikus traumájához kapcsolódtak. Ezzel szemben a férfi fehér körömlemezének látszólagos leukonyhiája nem volt traumás; azonban nemcsak egyoldalú digitális nyálkahártya-cisztával összefüggő lineáris körömlemezbarázda és subungualis hyperkeratosis volt, amely nem érintette a körömlemez fehér területét, hanem kétoldali koilonychia is. A hosszanti fél-félköröm a mai napig ritka – idiopátiás vagy traumával összefüggő – szerzett körömleukonychia, amelyet sem szisztémás betegséggel, sem gyógyszeres kezeléssel nem hoztak összefüggésbe.
Etikai nyilatkozat
A beteg tájékozott beleegyezését adta a fotók és az eset részleteinek közzétételéhez.
Tájékoztató nyilatkozat
A szerző kijelenti, hogy nincs összeférhetetlenség.
- Manaktala PS, Anand KS, Janardan V, Verma R: Half and half nails (Lindsay-körmök) krónikus vesebetegségben. J Assoc Physicians India 2014; 62: 44-45.
Külső források
- Pubmed/Medline (NLM)
- Iorizzo M, Daniel CR, Tosti A: Half and half nails: a past and present snapshot. Cutis 2011; 88: 138-139.
Külső források
- Pubmed/Medline (NLM)
- Wollina U, Bula P: Longitudinal ‘half-and-half nails’ or true leukonychia. Skin Appendage Disord 2016; 1: 185-186.
Külső források
- Pubmed/Medline (NLM)
- Crossref (DOI)
- Bean WB: Diskurzus a körömnövekedésről és a szokatlan körmökről. Trans Am Clin Climatol Assoc 1963; 74: 152-167.
Külső források
- Pubmed/Medline (NLM)
- Lindsay PG: The half-and-half nail. Arch Intern Med 1967; 119: 583-587.
Külső források
- Pubmed/Medline (NLM)
- Crossref (DOI)
- Witkowska AB, Jasterzbski TJ, Schwartz RA: Terry körmei: a szisztémás betegség jele. Indian J Dermatol 2017; 62: 309-311.
Külső források
- Pubmed/Medline (NLM)
- Crossref (DOI)
- Verma P, Mahajan G: Idiopathic ‘half and half’ nails. J Eur Acad Dermatol Venereol 2015 29: 1452.
Külső források
- Pubmed/Medline (NLM)
- Crossref (DOI)
- Ruiz-Villaverde R, Sanchez-Cano D, Martinez-Lopez A, Tercedor-Sanchez J: Reply to: idiopathic ‘half and half’ nails. J Eur Acad Dermatol Venereol 2016; 30:e215-e216.
Külső források
- Pubmed/Medline (NLM)
- Crossref (DOI)
- Tercedor J, Lopez Hernandez B, Manuel Rodenas J: Nail diseases in haemodialysis patients: case-control study. Br J Dermatol 2001; 144: 445-446.
Külső források
- Pubmed/Medline (NLM)
- Crossref (DOI)
- Pellegrino M, Taddeucci P, Mei S, Peccianti C, Fimiani M: Half-and-half nail in a patient with Crohn’s disease. J Eur Acad Dermatol Venereol 2010; 24: 1366-1367.
Külső források
- Pubmed/Medline (NLM)
- Crossref (DOI)
- Gonul M, Hizli P, Gul U: Half-and-half nail in Behcet’s disease. Int J Dermatol 2014; 51:e26-e27.
Külső források
- Pubmed/Medline (NLM)
- Crossref (DOI)
- Chadwick A, Thwaites V, Holland M, Shahidi M: Half-and-half nails in a patient on antituberculosis treatment. BMJ Case Rep 2017; bcr2017219841.
Külső források
- Pubmed/Medline (NLM)
- Crossref (DOI)
Author Contacts
Cikk / publikáció részletei
Elhangzott: Január 31, 2018
Elfogadva: Elfogadva: 2018. február 18.
Megjelent online: Március 26, 2018
Megjelenés dátuma: 2018. március 26: A nyomtatott oldalak száma: 2018. október
Nyomtatott oldalak száma: 2018. október
Nyomtatott oldalak száma: 2018:
ISSN: 2296-9195 (nyomtatott)
eISSN: 2296-9160 (online)
Kiegészítő információkért: https://www.karger.com/SAD
Copyright / Gyógyszeradagolás / Jogi nyilatkozat
Copyright: Minden jog fenntartva. A kiadó írásbeli engedélye nélkül a kiadvány egyetlen része sem fordítható le más nyelvekre, nem sokszorosítható vagy hasznosítható semmilyen formában vagy bármilyen elektronikus vagy mechanikus eszközzel, beleértve a fénymásolást, a rögzítést, a mikromásolást, vagy bármilyen információtároló és -kereső rendszerrel.
Drug Dosage: A szerzők és a kiadó minden erőfeszítést megtettek annak érdekében, hogy a szövegben szereplő gyógyszerkiválasztás és adagolás megfeleljen a kiadás időpontjában érvényes ajánlásoknak és gyakorlatnak. Tekintettel azonban a folyamatos kutatásokra, a kormányzati előírások változásaira, valamint a gyógyszerterápiával és a gyógyszerreakciókkal kapcsolatos információk folyamatos áramlására, az olvasót arra kérik, hogy ellenőrizze az egyes gyógyszerek betegtájékoztatóját az indikációk és az adagolás esetleges változásai, valamint a hozzáadott figyelmeztetések és óvintézkedések tekintetében. Ez különösen fontos, ha az ajánlott szer új és/vagy ritkán alkalmazott gyógyszer.
Kizáró nyilatkozat: A jelen kiadványban szereplő kijelentések, vélemények és adatok kizárólag az egyes szerzők és közreműködők, nem pedig a kiadók és a szerkesztő(k) sajátjai. A reklámok és/vagy termékreferenciák megjelenése a kiadványban nem jelent garanciát, jóváhagyást vagy jóváhagyást a reklámozott termékekre vagy szolgáltatásokra, illetve azok hatékonyságára, minőségére vagy biztonságosságára vonatkozóan. A kiadó és a szerkesztő(k) nem vállalnak felelősséget a tartalomban vagy a hirdetésekben hivatkozott ötletekből, módszerekből, utasításokból vagy termékekből eredő személyi vagy vagyoni károkért.