Amint befordulsz a sarkon, felismersz egy régi barátot, aki egy asztalnak támaszkodik. Közeledve hozzá észreveszed, hogy úgy tűnik, jól érzi magát, de érzed, hogy valami nincs rendben.
Az az érzésed, hogy aggódik, de szorongó módon – mintha valami már régóta foglalkoztatná. Egyszerűen látszik az arckifejezésén, hogy már jó ideje töpreng azon, ami a fejében van. Közeledve hozzá, halk hangon megkérdezed: “Minden rendben van?”.”
A barátod megpillantása után ezredmásodperceken belül az agyad képes volt megérteni az összetett érzelmi és mentális állapotát. Annak ellenére, hogy egy szót sem szólt, tudtad, hogy valami nincs rendben. Ahogy táncolt, a testbeszéde arról árulkodott, hogy jól érzi magát, de az arca valami mást árult el.
Honnan tudtad, hogy zaklatott? Persze, láttad az arcán, de pontosan mit láttál? Honnan értette meg, hogy mit érez?
Vizuális gépek vagyunk
Az emberek képesek nagy mennyiségű vizuális információt feldolgozni ezredmásodpercek alatt. Komplex következtetéseket vonunk le ezekből az információkból abban a pillanatban, amikor feldolgozzuk őket. Az MIT idegtudósai megállapították, hogy az agy már 13 milliszekundum alatt látott képeket is képes azonosítani.
Az MIT idegtudósai megállapították, hogy az agy már 13 milliszekundum alatt látott képeket is képes azonosítani.
Kiderült, hogy nem csak a tárgyakat vagyunk igazán jók az azonosításban, hanem még inkább az arcokat.
A tapasztalataink és az evolúció évmilliói révén megtanultuk, hogy megértsük, mit éreznek mások – ez lehetővé teszi számunkra, hogy összetett kapcsolatokat hozzunk létre a látottak és az érzések között.
Az emberi arckifejezések azonban rendkívül összetettek. Az Association for Psychological Science szerint legalább 3,7 x 1016 különböző kifejezéskombináció létezik, ami körülbelül akkora valószínűségi tér, mint két Powerball jackpot. Az idegtudósok számára még mindig rejtély (bizonyos mértékig), hogyan vagyunk képesek érzékelni és megérteni mások érzelmeit.
Mielőtt a vizuális rendszerünk teljesen kifejlődött volna, nehezen tudunk különbséget tenni az alapvető formák között. Nem tudunk különbséget tenni egy négyzet és egy háromszög, egy kör és egy téglalap között, de egy olyan összetett dologra, mint egy arc, képesek vagyunk nullpontosítani.
Sőt, kutatások kimutatták, hogy a csecsemők már születésük előtt képesek felismerni egy arc alakját.
Agyunk ezredmásodpercek alatt képes azonosítani egy személy arckifejezését, és kapcsolatot teremteni aközött, amit az illető mutat, és aközött, amit érez.
De mi van az arccal?
Tegyük fel, hogy azt mondom, hogy egy személy arcának csak egy részére tudunk összpontosítani, ha megpróbáljuk azonosítani az érzelmi állapotát. Melyik vonást választanád? A füleket? A szemöldököt? Száj?
Mit gondolsz, melyik vonás nyújtaná a legtöbb információt valakinek az érzelmi állapotáról?
Nézd meg újra ezt a képet…
Mit érez?
Boldog? szomorú? dühös? zaklatott? izgatott? izgatott? A fotó 90%-át látod, de most fogalmad sincs, hogy mit érez.”
Figyeld meg, hogy a fotón kitakartam a szemét, és hirtelen nagyon nehéz megérteni, hogy mit érez.
Fordítsuk meg, és nézzük meg, hogy most mennyi érzelmi információra tudunk következtetni…