Mi a médiahatás?
A médiahatás azt írja le, hogy bizonyos történetek, amelyeket a hírek vagy a média közzétesz, hogyan befolyásolhatják és/vagy erősíthetik egy adott eszközosztály, szektor vagy az általános piac aktuális árfolyamtrendjeit. Ha ez az elmélet igaz, akkor egy szalagcím vagy cikk elolvasása után a befektetők vagy hitelfelvevők hajlamosak a szalagcímek hatására gyorsan reagálni a hírekre.
A médiahatás gyakran megfigyelhető a részvényárfolyamokban a nyereségváltozásokkal kapcsolatban, valamint a jelzáloghitelek piacán, amikor a gazdaságról szóló konkrét híreket követően az előtörlesztési ráták meredeken emelkedhetnek.
Főbb tanulságok
- A médiahatás arra a befolyásra utal, amelyet a szalagcímek, a hírek és a közösségi média gyakorol a befektetők vagy a hitelfelvevők döntéshozatalának befolyásolásában.
- A részvényárak gyorsan felfelé vagy lefelé mozdulhatnak egy pozitív, illetve egy negatív hír megjelenésekor, ami a befektetők számára címlapkockázatot jelent, és a day tradereknek rövid távú nyereségszerzési lehetőséget biztosít.
- A hitelezési piacokon a hitelfelvevők reagálnak a gazdasági aktivitásról és a kamatlábak változásáról szóló szalagcímekre, megváltoztatva az előtörlesztési és refinanszírozási magatartást.
A médiahatás magyarázata
A médiahatás azt sugallja, hogy a médiában megjelenő történetek segítik vagy károsítják egy vállalat üzletmenetét és részvényárfolyamát. A 24 órás hírciklus és a közösségi média felerősödése miatt egyetlen vállalat sincs biztonságban a szalagcímek kockázatától. Például 2011-ben a fukusimai nukleáris válságról szóló hírek megbüntették a bármilyen kapcsolódó tevékenységet folytató részvényeket – még akkor is, ha azok magától a balesettől távol álltak – az ausztrál uránbányászoktól az amerikai atomerőművek üzemeltetőiig. A nyereségről, jogi és szabályozási intézkedésekről vagy bennfentes tevékenységről szóló címlapok gyorsan befolyásolhatják egy vállalat részvényárfolyamát.
A médiahatás a kölcsönzési piacokon is működik. Egyes közgazdászok az alacsony kamatlábak idején az újrafinanszírozott jelzáloghitelek számának növekedését a kamatlábak csökkenését részletező szalagcímeknek tulajdonítják, és annak, hogy ez hogyan kapcsolódik a jelzálogköltségekhez. Azok, akik elolvassák ezeket a cikkeket, valószínűleg növelik jelzáloghiteleik előtörlesztési rátáját, és ennek megfelelően refinanszíroznak. Az ezeket a trendeket szintén figyelő befektetők a hírek azonnali megjelenése alapján pozíciókat vehetnek fel, megelőlegezve az újrafinanszírozások növekedését.
A sok befektető által figyelt népszerű hírszolgáltatások közé tartozik a Barron’s, a Wall Street Journal, a New York Times, a Bloomberg, a Seeking Alpha, a Quartz és mások.
A média hatása és a kereskedési stratégia
Minden fundamentális befektető sok időt tölt kutatással és vitával, hogy vállaljon-e pozíciót egy adott értékpapírban vagy sem. Itt a médiahatás szorosabban összefügg a rövid távú kereskedési stratégiákkal. Ahelyett, hogy egy adott vállalatot vagy eszközosztályt vásárolnának és tartanának hosszabb ideig, a médiahatást követő befektetők egy adott értékpapírt egy napon vagy egy héten belül megvásárolhatnak és eladhatnak. Például, ha a Wall Street Journal negatív cikket közöl egy olyan kiemelt vállalat, mint a Tesla (TSLA) eredményei előtt, vagy egy új technológiai frissítés bevezetése előtt, a befektetők shortolhatják a TSLA részvényeket.
A shortolás azt jelenti, hogy kölcsönveszik a vállalat részvényeit egy brókertől, és azonnal eladják a részvényeket az aktuális piaci áron. Az eladásból származó bevételt a shortoló margin számláján írják jóvá. Egy későbbi időpontban a short eladó ezután fedezi a short pozíciót a piacon történő vásárlással, és visszafizeti a kölcsönadott részvényt a brókernek. Az eladási ár és a vételi ár közötti különbség jelenti a short eladó nyereségét vagy veszteségét.
Tegyük fel például, hogy a TSLA részvényenként 300 dolláron kereskedik, és egy befektető úgy véli, hogy az ár rövid távon csökkenni fog, mivel a verseny erősödött. A befektető “kölcsönvehet” részvényeket egy brókertől, és eladhatja azokat a jelenlegi áron. Amikor egy versenytárs megjelenik egy hasonló energiatakarékos autómodellel, és a TSLA ára az előrejelzéseknek megfelelően 290 dollárra esik, akkor a befektető visszavásárolhatja a részvényeket, és visszaadhatja azokat a brókerének 10 dollár részvényenkénti nyereséggel.