Annie Nakao azt hitte, hogy túl van az artroszkópos térdműtéten. Aznap este úgy jött haza a műtét után, hogy jól érezte magát, sőt örült, hogy nem fájt a térde. Az egykori újságírónő felhívta az összes barátját, hogy elmondja nekik, milyen jól érzi magát, majd elaludt anélkül, hogy bevette volna az orvosa által felírt fájdalomcsillapítót.
Másnap reggel Nakao jó kedve durván megtört.
“A fájdalom teljes torkában ébredtem” – mondja Nakao. “Annyira kínzó volt, hogy még a lábamat sem tudtam megmozdítani egy jottányit sem, hogy felkeljek az ágyból.”
Nakao megtanulta a gyors, kemény leckét, amelyet az orvosi kutatók újra és újra bebizonyítottak: Azok a betegek, akik a műtétet követően korán és agresszíven alkalmazzák a fájdalomcsillapítót, sokkal jobban járnak, mint azok, akik nem. A National Institutes of Health szerint azok, akik az előírt módon szedik a műtét utáni fájdalomcsillapítót, általában rövidebb ideig maradnak kórházban, kevesebb krónikus fájdalomproblémától szenvednek, és összességében kevesebb fájdalomcsillapítót használnak, mint azok a betegek, akik megpróbálják elkerülni a gyógyszeres kezelést.
A műtét utáni fájdalom hatékony kezelése azonban betegenként eltérő lehet. Az elvégzett beavatkozás típusa, a kórház, ahová kerül, és még a sebész is, akivel dolgozik, különbséget jelenthet.
Mit kell tennem a műtét előtt?
Mielőtt bemegy a műtétre, érdemes leülnie orvosával és egy kérdéslistát összeállítani. Kérdezd meg tőlük, hogy a műtétet követő fájdalom (orvosi nyelven: műtét utáni fájdalom) milyen mértékű és milyen típusú fájdalom a leggyakoribb az adott műtéttípusnál. Ne féljen részletes kérdéseket feltenni az orvosi csapatnak arról, hogy az intézmény milyen lehetőségeket kínál a műtét után esetlegesen jelentkező fájdalom kezelésére.
“A műtét után ébredéskor jelentkező fájdalom mértékében óriási eltérések vannak, attól függően, hogy milyen beavatkozáson esett át” – mondja Dr. Jeffrey Swenson, a Utah Egyetem Ortopédiai Központjának aneszteziológiai igazgatója. (Az olyan aneszteziológusok, mint Swenson, arra specializálódtak, hogy a műtéten áteső betegeket úgy gyógyszerezzék, hogy a műtét végéig elveszítsék az érzést az érintett területen – és néha az eszméletüket is -.)
Minden fájdalom relatív. A térd artroszkópos műtétje — egy cső, látcső és sebészeti eszközök használata a térdízületben lévő szövetek eltávolítására — néha kínzó fájdalmat okoz a műtét után, de általában kevesebb fájdalommal jár, mint mondjuk egy bölcsességfog kihúzása. Ugyanakkor “a vállon végzett rotátorköpeny-műtét például egy-két napig tartó nagyfokú műtét utáni fájdalommal jár” – mondja Swenson.
Hasonlóképpen, a különböző sebészek, klinikák és aneszteziológusok különböző kezelésekre specializálódnak, és eltérő filozófiával rendelkeznek arról, hogy mely módszerek a legjobbak a műtét utáni fájdalom kezelésére, mondja Swenson. “Menj előre, és kérdezd meg őket, hogyan tervezik kezelni a fájdalmadat, és mennyire jók ebben” – mondja Swenson. Ha például Vicodint (vényköteles gyógyszer, amely hidrokodont és paracetamolt tartalmaz) fog szedni, akkor választhat, hogy tabletta formájában nyeli le, vagy olyan eszközön keresztül kapja, amely a véráramba vagy a gerincvelő közelébe juttatja a gyógyszert. Szánjon időt a lehetőségek felkutatására, és mielőtt végleges döntést hozna, kérje meg orvosát, hogy válaszoljon minden kérdésére.
Végezetül, a műtét előtt győződjön meg arról, hogy megértette orvosának az evéssel és ivással kapcsolatos utasításait. A műtét során alkalmazott érzéstelenítés megkövetelheti, hogy a betegnek üres gyomra legyen.
Mire számíthatok a műtét napján?
Nagyon sok orvos már a műtét előtt megkezdi a műtét utáni fájdalom kezelését, akár szájon át szedhető fájdalomcsillapítókkal (szájon át bevehető gyógyszerek), akár injekciós gyógyszerekkel (injekciókkal). Kutatások kimutatták, hogy a fájdalomcsillapítók megelőző adagolása megakadályozhatja, hogy az idegrendszer fájdalmat érezzen a műtét okozta trauma miatt, és ezáltal csökkentheti a műtét utáni fájdalmat is. A megelőző fájdalomcsillapítókat általában az általános érzéstelenítés vagy más nyugtatók mellett adják a műtét során.
Melyek a műtét utáni fájdalom csillapítására használt gyakori módszerek?
A műtét utáni fájdalmat lehet kezelni egyetlen fájdalomcsillapítóval vagy két vagy több gyógyszer kombinációjával. Adhatók szájon át (szájon át), infúzión keresztül (vénába vezetett csövön keresztül) vagy injekció formájában. A leggyakrabban felírt műtét utáni gyógyszerek:
- Narkotikumok, például morfium és kodein. Más néven opioidok, ezek a gyógyszerek megszüntetik a fájdalmat és nagyon álmossá tesznek.
- Acetaminofen. Fájdalomcsillapító gyógyszer, amely csökkenti a fájdalmat és a lázat.
- Az acetaminofen és a kábítószerek kombinációi, például a Vicodin vagy a Percocet.
- Nonszteroid gyulladáscsökkentők (NSAID), például az ibuprofen. Ezek a gyógyszerek a fájdalmat esetleg okozó seb körüli irritációt, gyulladást vagy fertőzést kezelik.
- Lokális érzéstelenítők. A fájdalomérzetet egy adott területen tompító gyógyszereket általában befecskendezik. Nem álmosítanak.
A kórházi lábadozás során sok beteg, aki közvetlenül vénába vagy a bőr alá kap fájdalomcsillapítót (általában narkotikumokat), olyan készüléket kap, amely lehetővé teszi, hogy megnyomjon egy gombot, amikor úgy érzi, hogy további fájdalomcsillapításra van szüksége; ez a művelet újabb adagot ad a narkotikumból. Ezt nevezik betegvezérelt fájdalomcsillapításnak (PCA). A készülékeket a kórházi személyzet egy maximális adagra kalibrálja, hogy a beteg ne tudja túladagolni a gyógyszereket.
Ha a műtét után egy ideig a kórházban marad, az orvosok epidurális katétert használhatnak. Ez folyamatos gyógyszeráramlást (gyakran helyi érzéstelenítők és narkotikumok kombinációját) juttat a gerincvelő közelébe, valamint a beteg által szabályozható adagokat, hogy blokkolja az idegrendszer fájdalmát. Az epidurális katétert gyakran a műtét előtt helyezik be, hogy a fájdalomcsillapítók megelőző adagját, valamint a műtét utáni órákig vagy akár napokig tartó folyamatos fájdalomcsillapítást biztosítsa.
Hasonlóképpen az orvosok egy katétert helyezhetnek be az úgynevezett “folyamatos idegblokk” kialakításához. Az idegblokk helyi érzéstelenítőt juttat be, hogy blokkolja a fájdalomérzetet az idegekben azon a területen, ahol a műtétet végezték. Egyes tanulmányok szerint az epidurális katéterek és az idegblokkok hatékonyabban csillapítják a fájdalmat, mint az orális gyógyszerek, és jelentősen csökkenthetik az orális narkotikumok, például a Vicodin szedésével járó hányingert és hányást. Bár a műtét utáni idegblokkolást általában fekvőbeteg-ellátásban végzik, egyes sebészek sikerrel küldték haza a betegeket az idegblokkolással.
Mennyi fájdalom a “normális” vagy elfogadható fájdalom?
A műtét után nem szabad, hogy bármikor is erős fájdalmat kelljen elviselnie. Hogy pontosan mennyi fájdalom az oké, azt nehéz számszerűsíteni, mivel mindenkinek más a fájdalomtűrése. Swenson szerint a megfelelő fájdalomcsillapítás legjobb jele, ha az ember nyugodtan tud aludni.
“Nehéz számokkal meghatározni, hogy mennyi fájdalom oké” – mondja Swenson – “De azt mondom a betegeknek, hogy ha nem tud kényelmesen aludni, akkor valószínűleg nem kap megfelelő fájdalomcsillapítást.”
Egyes tanulmányok szerint a fájdalomtól való extrém szenvedés lassíthatja a gyógyulást és gyengítheti a szervezet immunrendszerét. Az erős fájdalom a fertőzés figyelmeztető jele is lehet, ezért mindenképpen hívja fel orvosát, ha bármilyen kétsége van az otthoni lábadozás során. Hívja orvosát, ha:
- A fájdalom miatt nem tud aludni.
- A fájdalom a gyógyulás során inkább fokozódik, mint csökken.
- Úgy érzi, hogy esetleg rászokott a fájdalomcsillapítókra. (Például, ha már nincs fájdalma, de még mindig keresi a gyógyszert.)
Ki dönti el, hogy mennyi fájdalomcsillapítóra van szükségem?
Az, hogy mennyi fájdalomcsillapítót adnak Önnek, az eljárástól, az Ön és orvosa által összeállított kezelési tervtől, valamint attól függ, hogy otthon vagy a kórházban fog-e lábadozni. Sok orvos úgy véli, hogy a betegeknek ragaszkodniuk kell az ütemezett gyógyszeres kezelés rutinjához, hogy megelőzzék a fájdalom kialakulását és a szervezet megterhelését.
Más orvosok szerint nem baj, ha hagyja, hogy egy kis fájdalom beálljon, mielőtt beveszi a fájdalomcsillapítót. Például a műtét után hazaküldött betegeknek gyakran azt mondják, hogy “szükség szerint” szedjenek fájdalomcsillapítót. Mivel egyes betegek nem kedvelik a fájdalomcsillapítók mellékhatásait (a narkotikumok például gyakran émelygést vagy székrekedést okoznak), néhányan nagyon kevés gyógyszert szednek, vagy megpróbálják nélkülözni. Ne feledje azonban, hogy a szélsőséges szenvedés akadályozhatja a gyógyulását. Ne feledje azt sem, hogy a legtöbb fájdalomcsillapító gyógyszer bevétele után 20-40 percig tart, amíg hatni kezd, ezért ne várja meg, amíg nem bírja a fájdalmat, hogy bevegyen egy tablettát.
Mi van, ha opioid-toleráns vagyok?
Mivel manapság egyre gyakoribb, hogy az emberek krónikus fájdalom esetén olyan narkotikumokat szednek, mint a Lortab vagy az OxyContin, egyre több ember tolerálja a jellemzően a műtét utáni fájdalomcsillapításban használt opioid gyógyszereket. Ha rendszeresen szed narkotikumokat, mindenképpen beszélje meg orvosával az alternatív kezeléseket, és győződjön meg arról, hogy a kórház rendelkezik-e a kezeléshez szükséges felszereléssel.
Nem baj, ha éjjel-nappal opioidokat szed, ha éjjel-nappal fájdalmai vannak. De ha Ön az éjjel-nappal tartó fájdalom miatt narkotikumokat szed, előfordulhat, hogy a műtét után kissé toleránssá válik, és nagyobb adagokra van szüksége, mint másoknak, akik nem szoktak hozzá.
“Az utóbbi néhány évben ugrásszerűen megnőtt az opioidokat krónikusan használók száma” – mondja Swenson – “és a műtét után súlyosan alulkezeltek lehetnek, ha nem egy olyan központban kezelik őket, amely erre specializálódott”.
Hogyan kerülhető el a műtét utáni hányinger és hányás?
A hányinger és a hányás a műtétek leggyakoribb mellékhatásai közé tartozik. Tájékoztassa kezelőorvosát, ha Ön különösen hajlamos a hányingerre és hányásra. A műtét előtt az aneszteziológus általában beszél Önnel a gyógyszerekre való érzékenységéről. Jó, ha elmondja, hogy jellemzően tapasztal-e extrém műtét utáni hányingert vagy hányást, hogy ki tudja választani az optimális gyógyszereket, amelyeket a műtőben és utána kaphat.
Van néhány dolog, amivel enyhítheti a hányingert:
A műtéthez intravénás érzéstelenítést (vénán keresztül bevitt érzéstelenítő gyógyszereket) használjon a belélegzett helyett.
Kerülje az olyan gyógyszerek használatát, amelyekről tudja, hogy hányingert okoz. Egyesek például a Vicodintól émelyegnek, de a Fentaniltól nem, és fordítva. Érdemes némi tesztelést végezni a gyógyszereiddel, hogy elkerüld a rossz tapasztalatokat.
Vegyél vissza a bevett narkotikumok mennyiségéből, ha lehetséges. Használjon alternatív gyógyszereket, például érzéstelenítőket (például lidokain), paracetamolt, NSAID-okat vagy idegblokkolókat).
Kérje orvosától hányinger elleni gyógyszert.
Figyeljen a kutatásokkal alátámasztott kiegészítő kezelésekre — például akupunktúrára — a hányinger és hányás ellen. Egy 19 tanulmányt áttekintő tanulmány szerint az akupunktúra alkalmazása a műtétet követő hat órán belül jobban megelőzi a hányingert, mint a placebók. A jelentés szerint az akupunktúra ugyanolyan hatékony volt a hányás leküzdésében, mint a vényköteles gyógyszerek közvetlenül a műtét után és akár 48 órával később is.
Léteznek-e kiegészítő kezelések a műtét utáni fájdalomra?
Az olyan alternatív terápiákat, mint az akupunktúra és a relaxációs technikák, egyre inkább elismerik, hogy hasznosak a fájdalom kezelésében. A Journal of Advanced Nursing című folyóiratban 2004 októberében megjelent tanulmány szerint azok a betegek, akik a “szisztematikus relaxációnak” nevezett relaxációs technikát alkalmazták, kevesebb fájdalmat tapasztaltak, mint azok, akik nem alkalmazták. A technika során a test minden egyes fő izomcsoportját egyenként ellazították, és a műtétet követő első 15 percben alkalmazták a betegeknél.
Interjú Annie Nakaóval, térdműtött pácienssel
Interjú Dr. Jeff Swensonnal, a Utah Egyetem Ortopédiai Központjának aneszteziológiai igazgatójával.
Davis, J.J. et al. Preoperatív “Fentanyl Challenge” mint a posztoperatív opioidadagolás becslésének eszköze kórós opioidfogyasztó betegeknél. Anesztézia és fájdalomcsillapítás. August 2005: 101(2); 389-395.
Gan, T.J. Postoperatív hányinger és hányás — kiküszöbölhető? JAMA. March 13, 2002: 287(10); 1233-1236.
Ke, R.W. et al. A randomized blinded trial of preemptive local anesthesia in laparoscopy, Primary Care Update Ob/Gyns. 1998 Jul 1; 5(4): 197-198.
Rahman, M.H. és Beattie, J. Managing post-operative pain. Gyógyszerészeti folyóirat. July 2005; Vol. 275; 145-148.
Rahman, M.H. and Beattie, J. Managing post-operative pain through giving patients control. Pharmaceutical Journal. 2005. augusztus; Vol. 275; 207-210.
Sekar, C. et al. Preemptive analgesia for post-operative pain relief in lumbosacral spine surgeries: a randomized controlled trial. Spine Journal. May 2004; 4(3); 261-264.
Kehlet, H. and Holte, K. Effect of post-operative analgesia on surgical outcome. Br J Anaesth 2001;87:62-72
Wu, C.L. et al. The effect of pain on health-related quality of life in the immediate post-operative period. Anesth Analg 2003;97:1078-1085
Klein, S.M. et al. Ambuláns műtét hosszú hatású regionális érzéstelenítéssel. Minerva Anestesiol. 2002 Nov;68(11):833-41; 841-7
Muraski, J.D. et al. Perifériás idegblokkok a műtét utáni fájdalomban. AORN J. 2002 jan;75(1):136-47.
Lee, Anna PhD, MPH és Mary L. Done, FANZCA The Use of Nonpharmacologic Techniques to Prevent Post-operative Nausea and Vomiting: A Meta-Analysis. Anesthesia and Analgesia 1999;88:1362.
American Academy of Orthopaedic Surgeons. Térdízületi artroszkópia.
Roykulcharoen, V. et al. Systematic relaxation to relieve post-operative pain. Journal of Advanced Nursing. 2004 Oct;48(2):140-8.