Lásd még videóbemutatónkat itt és a Spotlight Impetus for Exploration-t.
A kézirat II. Juan, Kasztília és León fiatal királyának (1405-1454) címzett oktatási szövegek kombinációját tartalmazza. Mivel a névtelen szerző közvetlenül a királyt szólítja meg, és a vele szemben elkövetett igazságtalanságokról beszél, ezek a szövegek kihívást jelentenek a történészek számára a szerző kilétének megfejtésében. Az élénk és színes illuminált miniatúrák a királyt legfőbb törvényhozóként, kormányzóként, katonai vezetőként és a lovagi magatartás példaképeként mutatják be. Megmutatják, hogyan határozzák meg a királyi identitást, és a következő nemzedékek számára is képet adhatnak az uralkodóról. Egy részletes mappa mundi tájékoztatja az uralkodót Spanyolország szomszédairól és a világban elfoglalt helyéről. A lenyűgöző, érdekes kör alakú korong, amely az akkoriban ismert világot mutatja be, a lakható világ három kontinensét mutatja be, tetején “kelettel”. A félig szárazföldet, félig vizet ábrázoló, tengerjárásra hívogató kör alakú térkép több mint fél évszázaddal megelőzi Kolumbusz felfedezéseit.
A szövegösszeállítás a “Fejedelmek tükre” vagy Fürstenspiegel, a tanító szövegek tömör kézikönyveként foglalható össze. A kézirat a királyi erények meghatározásával kezdődik, és az ókori fejedelmek, például Nagy Sándor lovagi tetteit örökíti meg. Tárgyalja a társadalom leghasznosabb tagjait (a földművesek állnak az első helyen), a pénz értékét, az asztrológia használatát és a varázslókkal való visszaélést. A fejedelem erényeiről és kötelességeiről szóló moralizációkat az égi szférák, valamint az ismert világ áttekintése követi. Leírást ad az országokról és lakóikról, valamint Spanyolországról és királyságairól, fővárosa Toledo. A következőkben a szöveget szándékosan megcsonkították, miközben több sort kitöröltek, másokat pedig hozzáadtak. A könyv a Nap és a Hold mozgásáról, a napfogyatkozásokról, a ciklusok, hónapok, napok és percek hosszáról, a szökőévekről és az időváltozásokról szóló traktátussal zárul. A könyvet a II. Juan uralkodásának 1405-ben kezdődő első 19 évére utaló számtáblák alapján lehet datálni. Ez arra utal, hogy a kézirat 1425-ben vagy röviddel azután készült. Mivel Juan Juan örököse, IV. Enrique ebben az évben született, a kéziratot valószínűleg az ő oktatására is szánták – és később talán még féltestvére, a későbbi Izabella királyné is láthatta. A kis formátum arra utal, hogy a kódex magánhasználatra készült.
A névtelen író tanult embernek, talán a klérus tagjának mutatkozik. Számos tanult forrást idéz, nemcsak Arisztotelész könyveit, hanem más klasszikus és középkori szerzőket is, köztük arab szövegeket, a Raziel könyvet (egy kabbala grimoire) és számos jogi művet. A szerző több alkalommal közvetlenül a királyához fordul, és a királyi képmások és a királyi hatalom szimbólumainak használatával az uralkodó iránti hűségét és lojalitását is kifejezi. Személye ismeretlen, de a szerző a királyi udvar szűk köréből kerülhetett ki. A szövegben alázattal könyörög önmagáért, és jelzi, hogy igazságtalanul vádolták meg, fogságban tartották, vagyonának egy részét elkobozták, és Franciaországban élt. A szerző alázatosan könyörög a királyhoz, hogy vizsgálja meg az említett igazságtalanságokat, és a hivatalába ruházott hatalmának megfelelően hozza rendbe a dolgokat. A technikai kutatások esetleg visszaszerezhetnek néhány kitörölt szövegrészt, és feltárhatják azt, aminek rejtve kellett volna maradnia. A további kutatások a szerzőről is pontosabb képet adhatnának: egy olyan emberről, aki szorosan kötődött korának politikájához és a humanista kultúrához II Juan udvarában. Ennek az érdekes kódexnek számos titka még feltárásra vár.
A szóban forgó kézirat úgy tűnik, hogy a király ideális kormányzását aktívan népszerűsítő szövegek műfajába illeszkedik, mint a fiatal király nevelési eszköze a királyi identitást meghatározó miniatűrökkel. A kasztíliai monarchia eminenciáját hangsúlyozzák egy olyan időszakban, amely jóval a reconquista megvalósulása, valamint Kasztília és Aragónia trónjának egyesülése előtt volt. A szöveg kifejezetten leírja, hogy Spanyolország est apta naturaliter ut gubernetur per unum principem. Valóban, egy nemzedékkel később ez az egyesülés megtörtént a los Reyes Católicos, I. Izabella kasztíliai (II. Juan lánya és örököse) és II. Ferdinánd aragóniai király (1492) alatt, akik végül belső békét és stabilitást teremtettek Spanyolországban. Ez fordulópontot jelentett a világtörténelemben, amihez talán ez a rendkívüli kézirat is hozzájárult.