Manicouagan Reservoir | Manicouagan Reservoir | World Lake Database – ILEC

MANICOUAGAN RESERVOIR

Manicouagan gát (balra) és túlfolyó (középen)

Fotó: N. Chartrand

A. LOCATION

Quebec, Kanada.
50:8N, 68:3W; kb. 366 m tengerszint feletti magasságban.

B. LEÍRÁS

A Manicouagan víztározó a Kanadai Pajzsban található, amely prekambriumi eredetű és a Skandináv Pajzshoz hasonló típusú.A tartomány több mint 90%-át lefedi, és a Szent Lőrinc folyótól északra található. Ezt a régiót a hegyek rendezetlen halmaza jellemzi, lekerekített csúcsokkal, amelyek magassága ritkán haladja meg az 1500 métert. A dombok közötti mélyedéseket gyakran tavak és folyók foglalják el. Ez az oka annak, hogy a régió felszínének 20-50%-át – az ágazattól függően – vízi élőhelyek foglalják el. Ebben a régióban található a Hydro-Quebec által épített összes nagy víztározó (pl. a James Bay melletti La Grande projektterület).
A Manicouagan víztározó a Manicouagan vízerőmű-komplexum legfontosabb víztározója. Ez a tározó két íves tó (Manicouagan és Mouchalagan) és folyók duzzasztásának eredménye. Amikor a tározás befejeződött, a tározó egy végső kör alakot öltött, közepén egy szigettel (Ile Rene-Levasseur). Ez a kör alakú forma és a helyi domborzat mintázata egy meteorit becsapódásának eredménye, amely megváltoztatta a kőzetek jellegét és befolyásolta a geológiai szerkezetet. A tározó vize ásványi vagy szerves elemekben szegény és enyhén savas. A víz olyan tiszta, mint az összes északi tó, és alacsony termékenységű. A tározótól mintegy 220 kilométerre délre található Baie-Comeau az északi part e részének regionális központja (Q).

C. Fizikai méretek (Q)

Felület	1,950
Térfogat	141.6
Maximális mélység	350
Átlagos mélység	85
Víz. vízszint	szabályozott
A vízszint
éves ingadozásának normál tartománya	5.6, 19.8*
Partvonal hossza	1,322
Tartózkodási idő	8
Fogási terület	29,241

* Évközi.

D. Fiziográfiai jellemzők

D1 GEOGRÁFIAI
Vázlatos térkép: Ábra: NAM-26-0l.
A fő szigetek nevei: Ile Rene-Levasseur.
A kiáramló folyók és csatornák száma (név): 1 (Manicouagan R.).
D2 KLIMATIKA
Klimatikus adatok a Manic 5*-nél, 1975 novembere és 1988 januárja között (l)
Mérsékelt hőmérséklet.

Jan	Feb	Már	Apr	Máj	Jun	Máj	Jun	Júl	Aug	Sep	Okt	Nov	Dec	Ann.
-23	–	–	–	–	–	14	–	–	–	–	–	-3

csapadék

Jan	Feb	Már	Apr	Május	Jún	Júl	Aug	Sep	Okt	Nov	Dec	Ann.
–	–	–	–	–	–	–	–	–	–	–	–	–	600

* Meteorológiai Világszervezet kódolása.

Fig. NAM-26-01
A tómedence vázlatos térképe.

A napsütéses órák száma: 1,990 óra év-1.
Napsugárzás (Iles A)(2)

.

Jan	Feb	Már	Apr	Május	Jún	Júl	Aug	Sep	Okt	Nov	Dec	Ann.
4.32	8.04	11.78	14.86	18.36	20.6	18.47	17.05	11.69	7.14	4.13	3.16	11.6

Vízhőmérséklet
1. állomás, 1972

Mélység	Jún	Júl	Aug
S*	–	8-14	–

* Felszínen.

Hat állomás, 1985

Mélység	Jún	Júl	Aug
S	2.7-3.4	–	11.0-16.0
2	2.9-3.5	–	12.0-14.6
10	2.9-3.3	–	9.5-14.5
B*	2.9-4.5	–	4.0-5.5

* Alsó.

Fagyasztási idő:
Keveredési típus: Szeptember-június eleje.
Keveredési típus: Szeptember-június eleje:
Jegyzetek a vízkeveredésről és a termoklinika kialakulásáról
A termoklinika 1985 júniusában 6 és 7 m között helyezkedett el egy medencében, amelyet magas partok védtek a széltől. Egy másikban, a tó közepéhez közel, a termoklinika 10 és 15 m között helyezkedett el.

E. A TÓ VÍZMINŐSÉGE

E1 ÁTLÁTÁS
Hat állomás, Június és augusztus 1985

Mélység	Jún	Aug
	6.5òÐ67	4.9òÐ67

E2 pH
Hat állomás, Június és augusztus 1985

Mélység	Jún	Aug
S*1	6.10-6.46	5.20-6.50
2	6.17-6.45	6.12-6.47
10	6.12-6.45	6.10-6.49
B*2	6.00-6.50	6.02-6.37

*1 Felület. *2 Fenék.

E4 DO
Hat állomás, 1985. augusztus

Mélység	Aug
S*1	10.3-11.9
2	10.3-12.3
10	9.9-12.1
B*2	10.0-12.2

*1 Felület. *2 Alul.

E7 NITROGÉN KONCENTRÁCIÓ (3)
NO3-N
Hat állomás, Június és augusztus 1985

Mélység	Jún	Aug
S*1	0.40-0.42	0.17-0.26
2	0.42-0.52	0.18-0.45
10	0.42-0.80	0.15-0.42
B*2	0.42-0.66	0.40-0.52

*1 Felület. *2 Alul.

E8 FOSZFORKONCENTRÁCIÓ (3)
PO4-P
1985 júniusa és augusztusa

Mélység	Jún	Aug
S*1	<0.05	<0.05
2	<0.05	<0.05
10	<0.05	<0.05
B*2	<0.05	<0.05

*1 Felület. *2 Alul.

E9 KLORID KONCENTRÁCIÓ (3)
Hat állomás, Június és augusztus 1985

Mélység	Jún	Aug
S*1	0.13-0.24	0.16-0.26
2	0.16-0.22	0.14-0.17
10	0.16-0.25	0.14-0.22
B*2	0.16-0.22	0.14-0.18

*1 Felület. *2 Alul.

F. BIOLÓGIAI JELLEMZŐK (Q)

1972

F1 FLÓRA
Fitoplankton
Domináns taxonok: Anabaena sp., Glenodinium pulvisculus és Peridiniumsp. (4). Chrysophyta (Dinobryon divergens, D. bavaricum, D. sertularia,D. cylindricum, D. cylindricum, D. bavaricum). vanhoeffenii, Mallomonas unaformis), Bacillariophyta (Asterionella formosa, Ceratoneis arcus, Cyclotella stalligera, Melosiragranulata, Rhizosolenia eriensis, Stephanodiscus binderanus, Synedra rumpens,Tabellaria fenestrata, T. flocculosa), Chlorophyta (Ankistrodesmus sp.,Arthrodesmus sp., Dictyosphaerium pulchellum, Gloecystis sp., Microsporapachyderma, Mougeotia sp., Oocystis sp., Staurastrum sp.).

F2 FAUNA
Zooplankton (4)
Zooplankton minősége és mennyisége (no m-3), májusra, júniusra és júliusra vonatkozóan,1972

.

.

.

állomások	M-1			M-2		M-3		M-4			M-5
Dátum	10/5	10/7	9/5	19/6	17/5	14/7	17/5	14/7	17/5
Cladocerans			*
Holopedium gibberum									34
Holopedium sp.
Daphnia longiremis
	95		42	10	6	117	20	84	150
Daphnia catawba									6
Bosmina longispina						11	20	12
Bosmina sp.		6
Polyphemus pediculus											6
Sida crystallina
összesen	95		48	10	6	128	40	40	142	150
Copepodák
Diaptomus minutus	36		36		6	6	54	10	130	20
Diaptomus sanguineus					5
Diaptomus sp.	5				5
Epischura lacustris							64		17
Epischura sp.
Cyclops scutifer		1	12	15			190	2	280	3
Cyclops capillatus										2
Cyclops vernalis
Cyclops bicuspidatus lubbocki										3
Cyclops sp.	843					72
összesen	884	1	48	20	83	308	14	417	26
Immatures
Cladocerans	53
Copepods	964	3	222	250	60	1105	200	792	1960
	M-6		M-7		M-8		M-9	M-10			M-11
	17/5	14/7	17/5	14/7	13/7	12/7	17/5	12/7	17/5	>11/7
Cladocerans
Holopedium gibberum		63					11
Holopedium sp.					2	2
Daphnia longiremis
	50	280	30	150	192	188	120	713	10	69
Daphnia catawba
Bosmina longispina
	2	107	20	95	132	82	2	32	2
Bosmina sp.										5
Polyphemus pediculus									2
Sida crystallina					12
Total	52	450	50	257	326	285	122	745	12	74
Copepodák
Diaptomus minutus 20	630	40	320		4		21
Diaptomus sanguineus	50	135	11
Diaptomus sp.		2		2					10
Epischura lacustris				75	11	24
Epischura sp.	114
Cyclops scutifer	10	430	2	565	2		41	2	100	48
Cyclops capillatus	140
Cyclops vernalis										16
Cyclops bicuspidatus lubbocki
Cyclops sp.					2
	Total	32	1214	44	960	15	75	52	156	160	59
Immatures
Cladocerans			24		55		250
Copepodák	1020	3040	970	2083	354	397	950	652	80	554

* Collectionagee.

Rotifers (1972. július):
Kellicottia, Monstyla, Polyarthra, Synchaeta, Trichocerca.
Halak
Információ nem áll rendelkezésre, mert a kereskedelmi halászat tavaly új projektként kezdődött. A fehérhal volt a fő kifogott faj (4.500-5.440 kg) 1987-ben.

G. TÁRSADALMI-GAZDASÁGI FELTÉTELEK

G1 A FOGÁSI TERÜLET FELHASZNÁLÁSA
1987*
A fontos erdő vagy bozótos növényzet típusai
Egy vegyes erdő Abies balsamea, Picea mariana, Betula papyrifera,Populus tremuloides, és Pinus divaricata állományokkal.
Főbb növénykultúrák és/vagy növénytermesztési rendszerek
Ebben a régióban nincsenek szántóföldi növények; a vadon élő állatokat (pl. jávorszarvas, karibu, hiúz) sportvadászat és csapdázás révén gyűjtik be.
*A földhasználatra vonatkozó megjegyzések csak a partvonalra vonatkoznak, nem pedig a vízgyűjtő egészére.

G3 NÉPESedés a fogási területen
1986: Összesen 506 max. Nincs információ a teljes vízgyűjtő területre vonatkozóan.

H. TÓHASZNÁLAT

H1 TÓHASZNÁLAT
Rekreáció (sporthorgászat), halászat (egy projekt 1987-ben indult(1) ) és egyéb (felszerelés, nyaralók közterületeken és a föld és a tó hagyományos használata az őslakosok által).

H2 A TÓ, mint vízi erőforrás
1986

.

	Használati arány
erőmű	580*

* Éves kiömlő vízhozam 1975 és 1980 között.

I. A TÓ KÖRNYEZETÉNEK KÁROSODÁSA ÉS VESZÉLYEK

I1 FELSZIGETELT SZILTÁCIÓ
A kár mértéke: Nem súlyos.
Kiegészítő megjegyzések
A tározó feltöltési fázisai során a tározó partjainál a talaj, a kőzet, a homok, a kavicsok, a kavicsok és a tömbök eróziója a lebegő szilárd anyagok koncentrációjának növekedését okozta, és fokozta az ásványosodás sebességét.Ez serkentette az elsődleges termelékenységet a tározóban, miután a lebegő szilárd anyagok szintje leülepedett, ami lehetővé tette a fény jobb behatolását a tározó vízoszlopán keresztül.

I2 MÉRGEZŐ SZENNYEZÉS
Jelenlegi állapot:
Kiegészítő megjegyzések
A halakban jelentős mennyiségű higanyt mutattak ki, ami normális az ilyen típusú terepen és geológiai környezetben lévő tározókban.
Főbb szennyező anyagok, koncentrációik és forrásaik 1985-ben

Koncentrációtartomány neve *1 Fő források
Szennyezőanyag Halak*2

Higany Fehérhal 0,217-0.772
Északi csuka 0,4-2,37
Hosszúorrú balin 0,241-0,433 Földtani
Fehér balin 0,17-0,61

*1 Nedves tömeg alapján.
*2 A halak higanyszintje a szabványok
fillérekre vonatkozik.

> Élelmiszerbiztonsági szabványok vagy a toxikus
szennyezési maradékra vonatkozó tűréshatárok
A higany esetében a kereskedelmi szint 0,5 ppm a halakra vonatkozóan.

J. Szennyvízkezelések (Q)

J1 SZENNYEZŐANYAGOK GENERÁLÁSA A FOGÁSI TERÜLETEN
(a) Ártatlan tavi környezet.

L. FEJLESZTÉSI TERVEK (Q)

A fakitermelés, nyaraló
fejlesztés és
horgász- és vadászkiképzők engedélyezésén kívül semmilyen fejlesztési terv nem engedélyezhető
bázist létesíteni a
területen.

M. JOGI ÉS INTÉZMÉNYI INTÉZKEDÉSEK a tavak
környezeti állapotának javítására (Q)

M1 A HATÓSÍTOTT NEMZETI ÉS HELYI TÖRVÉNYEK
> A törvények megnevezése (a jogalkotás éve)
(1) Loi sur la qualite de l’environnement, L. R. Q., c. Q-2
> Felelős hatóságok
(1) Quebec kormánya
> Az ellenőrzés fő tárgyai
(1) Mindenfajta szennyezés

M2 INSTITÚCIÓS INTÉZKEDÉSEK
(1) Ministere du Loisir, de la Chasse et de la Peche (Quebec),
Ministere de
l’Environnement (Quebec), Environment Canada

N. ADATOK FORRÁSA

1. Dr. N. Chartrand, Manager,EnvironmentalResearch and Public Health, Environment Branch, Hydro-Quebec,Montreal által kitöltött kérdőív.
2. Demers, C. D. The Importance of Geographical Aspects in Environmental Studies of Hydro-Quebec Reservoirs. Montreal,Quebec.
3. Canadian Climate Normals (1951-1980) Environment Canada,Atmospheric Environment Service.
4. Jones H. G. & Onge, J. S. (1985) InventairePhysico-Chemiqueet Ichtyologique des Eaux du Reservoir Manicouagan5 (Quebec).
5. Jones, G., Leclerck, M., Meybeck, M., Quellet, M. &Rousseau,A.(1973) Etude Limnologique Preminaire du Reservoir Manicouagan,Quebec.Univ. du Quebec, INRS-Eau, Quebec.

Kv.