Mélyre ássunk, és ismerjük meg magunkat.
A tested szervekből áll. Bőr, agy, szív, máj, a szokásos. Ezek a szervek szövetekből állnak. Ezek a szövetek sejtekből állnak, amelyek csodálatosan bonyolult biológiai gépezetek, amelyek DNS szálakat alakítanak át, nos, önökké. A biológusok azt mondják nekem, hogy ez egy elég bonyolult folyamat, úgyhogy rájuk bízom a részletek kibontását (szójátéknak szántam).
Mélyen a sejtek belsejében vannak a molekulák, kémiai erőkkel összekapcsolt atomcsoportok. Maguk az atomok egy kis, sűrű atommagot alkotnak, amelyet elektronfelhők vesznek körül. Az elektronokat most hagyjuk figyelmen kívül, és merüljünk el az atommagban.
Minden atommag kétféle részecskéből, protonokból és neutronokból áll, amelyeket az erős magerő ragaszt össze. Ha valaha is elgondolkodtál azon, hogy az atommagok miért csak ilyen nagyok lehetnek, az azért van, mert ez az erős erő határa.
De ami az atommagokat összeköti, az nem az erős erő közvetlen eredménye. Ehelyett a protonok és neutronok maguk is csak más, még kisebb részecskék halmazai. Ezek a kisebb részecskék olyan erősen kötődnek egymáshoz, hogy ez a kötés (jobb kifejezés híján) “kiszivárog” a protonok és neutronok határain túlra, lehetővé téve az atomok létezését.
A protonokat és neutronokat alkotó kisebb részecskéket kvarkoknak hívják, és ezek furcsák.
Összesen hatféle kvark létezik, és mindegyiknek kellemesen furcsa nevet adtak: up, down, top, bottom, strange és charm. Mindegyiknek más-más tömege van, és mindegyik a maga egyedi módján lép kölcsönhatásba a világegyetem többi részével. A két legkönnyebb, a fel és a le, messze a leggyakoribb, és ezeket találjuk a protonok és neutronok belsejében.
A proton három kvarkból, pontosabban két fel és egy le kvarkból áll. A neutron fordítva van, két downból és egy magányos upból áll. A kvarkok az erős magerő egyedi tulajdonságai miatt képesek így hármasokba rendeződni, és mivel a kvarkok közül a fel és a le a leggyakoribb, a protonok és a neutronok nagyon szaporák a világegyetemünkben.
Egy másik erő, ezúttal a gyenge magerő révén a neutronból proton lehet proton, és fordítva. Ennek az erőnek megvan az az egyedülálló képessége, hogy az egyik fajta kvarkot átfordítsa egy másikba. Így például, ha egy protonra kellő energiájú szubatomi részecske csapódik, a gyenge magerő képes az egyik felfelé irányuló kvarkot lefelé irányuló kvarkká alakítani, így a proton neutronná alakul át, és az atomot egy másik elemmé alakítja át.
Voila: nukleáris bomlás.
Nézze meg a honlapomat.