A bulimia nervosa szövődményei súlyosak, és károsan befolyásolhatják a fogakat, a nyelőcsövet és az egész gyomor-bélrendszert, a reproduktív ciklust és a hormonokat, valamint az elektrolit egyensúlyt, ami viszont hatással lehet a szívre. Egyes szövődmények életveszélyesek lehetnek. Emellett az alapbetegségben depresszióban vagy kábítószerrel való visszaélésben szenvedő betegeknél fennállhat az öngyilkosság veszélye. Egy nemrégiben készült áttekintés szerint az étkezési zavarban szenvedők körülbelül egynegyede-harmada gondolt már öngyilkosságra, és a bulimia nervosában szenvedők körülbelül egynegyede-harmada kísérelt meg öngyilkosságot. A szerzők arról számoltak be, hogy a bulimia nervosában szenvedő emberek hétszer nagyobb valószínűséggel halnak meg öngyilkosság által, mint evészavarral nem rendelkező társaik (Smith et al. 2017).
A gyomorsav erodálhatja a fogak zománcát, így feltárja a lágy dentint, és a fogakat fogékonyabbá teszi a szuvasodásra. Ez az erózió megelőzhető fluoridos alkalmazásokkal, ásványianyag-kiegészítők szedésével, valamint vízzel vagy szódabikarbónaoldattal történő öblítéssel a purgálás után. A hányás utáni fogmosás káros, mert ledörzsöli a meggyengült zománcot. A fogorvosoknak számos módja van az erodált zománc helyreállítására, beleértve a töméseket, kompozitokat, gyökérkezeléseket, koronákat és műfogsorokat. A legtöbb fogorvos azonban azt tanácsolja, hogy ezeket a helyreállító beavatkozásokat ne végezzék el, amíg a páciens nem gyógyul ki a bulimia nervosából.
A súlyosabb bulimia tüneteit mutató betegeknél gyakori az elektrolit egyensúlyzavar, amely a betegek akár 49%-ánál is előfordulhat. Ezek az egyensúlyzavarok akkor fordulnak elő, amikor az ionizált sók (általában nátrium és kálium) koncentrációja kóros szinten van a szervezetben. Ennek következtében potenciálisan halálos szívritmuszavarok léphetnek fel, ezért nagyon fontos a betegek vizsgálata ezen egyensúlyhiányok kimutatására. Bizonyos elektrolit-egyensúlyhiányok – hipokalémia (túl alacsony káliumszint), metabolikus alkalózis (túl lúgos a vér) és hipokloriémia (túl alacsony kloridszint) – gyakrabban fordulnak elő olyan betegeknél, akik hányással tisztulnak, vagy visszaélnek a vízhajtókkal.
A gyomor-bélrendszer károsodása a hányás okozta nyelőcső eróziójával kezdődhet. Idővel ez a károsodás meggyengítheti és potenciálisan megrepedhet a nyelőcső, ami életveszélyes állapot. Az étkezés korlátozása, a hányással történő tisztítás vagy a hashajtók használata zavart okozhat az emésztésben, az emésztetlen táplálékból eredő bélelzáródást, bélfertőzéseket és székrekedést, ami a bélizmok meggyengüléséből vagy a túlzott használatból eredő hashajtófüggőségből adódhat. Mivel a szervezet sok tápanyagot a beleken keresztül szív fel, a korlátozásból vagy a tisztálkodásból eredő alultápláltságot eredményezhet, ami a szervezet minden rendszerére hatással van, beleértve az agyat is.
A bulimia nervosában szenvedő nők menstruációs ciklusa megváltozhat, bár kevés betegnél szűnik meg tartósan a menstruáció (amenorrea), és sok betegnél megmarad a szexuális aktivitás normális szintje. Egyes tanulmányok azt mutatják, hogy a bulimás tünetek és viselkedés sok nőnél javulnak a terhesség alatt, de csak kevesen épülnek fel teljesen. Emellett a bulimiás terhes nőknél a terhesség alatt a bulimikus viselkedéssel közvetlenül összefüggő komplikációk léphetnek fel.
A kezeletlen bulimia nervosában szenvedő női sportolóknál gyakran előfordul egy olyan szindróma, amelyet az orvosok női sportolói triásznak neveznek. Az eredetileg 1992-ben meghatározott triász az evészavar, az amenorrea és a csontritkulás jelenlétéből áll. A definíciót 2007-ben finomították, mivel túl sok sportolót nem ismertek fel, ha nem rendelkezett mindhárom összetevővel. A triász jelenlegi meghatározása, amelyet ma már “spektrumzavarnak” tekintünk a három területen felismert diszfunkció terjedelme miatt, az alacsony energiakészletből, a menstruációs zavarból vagy annak teljes hiányából és az alacsony csontsűrűségből áll. E komponensek közül csak egy vagy kettőnek kell jelen lennie ahhoz, hogy további vizsgálat és értékelés indokolt legyen. Egy áttekintés szerint a táplálkozási zavarban szenvedő női sportolók két-négyszer nagyobb valószínűséggel szenvedtek sportsérülést, különösen csontsérülést (Matzkin et al., 2015).
A bulimia nervosában szenvedő beteg diagnosztizálása, kezelése és ellenőrzése során számos orvosi vizsgálatot lehet elrendelni. E vizsgálatok közül számosat más étkezési zavarok esetében is alkalmaznak. Az, hogy milyen vizsgálatokat alkalmaznak, ha egyáltalán alkalmaznak, az egyes betegek egészségi állapotától függ.
A bulimia nervosa diagnosztizálására és a kezelés nyomon követésére szolgáló orvosi vizsgálatok
-
- Teljes vérkép differenciáldiagnózissal
- Urinalízis
- Teljes anyagcsereprofil
- Szérum magnézium
- Pajzsmirigyszűrés (T3, T4, TSH)
- Elektrokardiogram
Vizsgálatokat alkalmaznak, ha a beteg 15-20%-kal vagy annál nagyobb mértékben van az ideális testsúly alatt (általában anorexiára vonatkozik, de egyes bulimiás betegek is lehetnek alulsúlyosak)
-
- Kebelröntgenfelvétel
- Complement 3
- 24 órás kreatinin clearance
- Húgysav
- 6 hónapig vagy tovább tartó alulsúly, csont ásványi sűrűség vizsgálat, és ösztradiol ID szint nőknél vagy tesztoszteron szint férfiaknál
- Echokardiogram
- Agyvizsgálat, ha neurológiai tünetek vannak jelen
.