A főzelékek azok, amelyek egy adott étrend nagy részét alkotják, és általában a teljes energia- és tápanyagbevitel gyakorlatilag egészét vagy nagy részét biztosítják. Az emberek általában naponta vagy naponta többször fogyasztják ezeket az alapvető élelmiszereket. A kultúra, az éghajlat és a kereskedelem mind olyan tényezők, amelyek meghatározzák egy adott élelmiszer népszerűségét. Több mint 50 000 növény ehető, de ezek közül csak nagyon kevés járul hozzá jelentősen az emberi táplálkozáshoz. A globális alapélelmiszerek túlnyomó többsége gabona. A kukorica, a rizs és a búza együttesen a világ kalóriabevitelének 51%-át teszik ki. Az alábbiakban áttekintjük ezeket a fontos alapélelmiszereket.
Kukorica – 19,5%
A mai Mexikó területén élő őslakosok mintegy 10 000 évvel ezelőtt háziasították először a kukoricát. Az ottani hosszú története magyarázza, hogy miért számít ma is alapélelmiszernek. Szinte minden tipikus mexikói étel valamilyen módon a kukorica körül forog, és ez a fő összetevője például a kukoricás tortilláknak is. A nemzetközi kereskedelemnek köszönhetően a kukorica az egész világon elterjedt, és ma már Afrikában, Európában és az Egyesült Államokban is fontos élelmiszerforrást képez. Az emberek megfőzik és egészben fogyasztják, szárítják és porrá őrlik, hogy lisztet készítsenek belőle, és édesített tejben főzik desszertnek. Feldolgozható más célokra is, például édesítőszerek (kukoricaszirup), alkohol (whisky) és étolaj összetevőjeként. Világviszonylatban az emberek kalóriabevitelük 19,5%-át kukoricából nyerik.
Rizs – 16,5%
Az Ázsiától Latin-Amerikán át Afrikáig a világon több mint 1,6 milliárd ember számára a mindennapi táplálék meghatározó forrása. Először Indiában és Délkelet-Ázsiában háziasították, és az emberek évezredek óta termesztik. A kutatások szerint Japánban i. e. 100 körül kezdték el először fogyasztani a rizst. A portugál kereskedelmi expedíciók során került Dél-Amerikába. A rizsnek meleg, párás éghajlatra van szüksége a túléléshez, és az ártereken virágzik. Kína, Indonézia és India a legnagyobb termesztők. Ma a rizs a globális kalóriabevitel 16,5%-át teszi ki
Búza – 15%
A Közel-Keletről származik a búza, mivel először az ókori Mezopotámiában termesztették a mai Irak közelében. A kutatók úgy vélik, hogy ez volt az első háziasított növény, ami a mezőgazdaság elterjedését indította el, és az emberi népesség gyors növekedését eredményezte. Az USA, Kína, Oroszország, India és Franciaország a világ legnagyobb búzatermelői. A búzát általában szárítják és porrá őrlik, hogy lisztet készítsenek belőle. Ezt a lisztet kenyér, keksz, tészta, reggeli gabonafélék és sütemények készítésére használják. Tápértéke azonban magasabb, ha egészben fogyasztják. A világ kalóriabevitelének körülbelül 15%-a származik búzából.
Gyökér- és gumós növények – 5,3%
A globális kalóriabevitel másik jelentős része a gyökérfélék fogyasztásából származik, amelyek az emberiség energiabevitelének 5,3%-át biztosítják. A gyökerek, más néven gumók gyakran olyan éghajlaton teremnek, ahol más növények számára nehéz a termesztés. A manióka, más néven yuca vagy manióka a legelterjedtebb gumó. Egyedül a globális kalóriabevitel 2,6%-át biztosítja. Eredetileg a dél-amerikai Amazonas vidékéről származik, de mára az egész világon elterjedt. Dél-Amerikában és Afrikában is nagyrészt ezzel a növénnyel egészítik ki az étrendet. A dél-amerikai Andok hegységből származó burgonya a világ kalóriafogyasztásának 1,7%-át teszi ki. A 16. században került Európába, és a szegénységben élők gyakori táplálékforrásává vált. Írországban a burgonyavész okozta a nagy éhínséget az 1800-as évek közepén, mivel az ország erre a terményre támaszkodott. Más gyakori gyökérfélék közé tartozik az édesburgonya (,6%) és a jamgyökér (,4%).
Más fontos alapélelmiszerek
Az alapélelmiszerek közé tartozik világszerte a szójabab, a cirok és a plantains. A szójabab Kelet-Ázsiából származik, ma pedig (többek között) az Egyesült Államokban és Brazíliában termesztik. Kiváló fehérjeforrás. A szorgó olyan gabona, amely barátságtalan éghajlaton terem, és fontos termény Ázsia és Afrika félszáraz területein élő emberek számára. A plantains-t Latin-Amerika és Afrika trópusi területein és esőerdeiben termesztik, ahol a helyi étrend fontos részét képezi.