A metatarsalgia egy nagyon gyakori állapot, amely általában csak a lábfej alsó részét érinti. Esetenként az elülső lábfej felső részén is jelentkeznek tünetek, közel ahhoz a helyhez, ahol a lábujjak a lábfejhez csatlakoznak, de csak a labda alsó részén jelentkező tünetek után vagy azokkal egyidejűleg.
A metatarsalgia jellemzően a második lábközépcsont ízület alsó részét érinti (ahol a második lábujj a lábfejhez csatlakozik). Azonban a többi lábközépcsont bármelyikét érintheti. Szokatlanabb esetekben egy lábon több lábközépcsont is érintett lehet. Amikor a metatarsalgia a második lábközépcsont ízületet érinti, néha “második lábközépcsont stressz szindrómának” is nevezik.
A metatarsalgia elsődleges oka a túlzott erő ismétlődő alkalmazása, amely az egyik lábközépcsont területét jobban érinti, mint a többit. A második lábközépcsontot érinti a leggyakrabban, jellemzően azért, mert számos tényező vezethet az adott csont/ízületi területre ható túlzott erőhatáshoz.
Tényezők, amelyek metatarsalgiához vezethetnek
- A többihez képest hosszabb lábközépcsont
- A többihez képest alacsonyabb lábközépcsont
- A szomszédos instabil első lábközépcsont
- A többihez képest magasabban fekvő csont (transzfer terhelés)
- Társult kalapácsujj
- Feszes vádliizom
- Magas sarkú cipő
- Nem megfelelő párnázottságú cipő
- Túlsúly
- Túlhasználat
A fájdalom jellemzően olyan, mint egy mély zúzódás. Néha olyan érzés, mintha egy kő lenne a talpboka alatt. Ezek a tünetek általában rosszabbak, ha mezítláb járunk vagy állunk kemény felületen vagy rosszul párnázott cipőben, és jobbak, ha jól párnázott cipőben. Egy jelentős állást és/vagy gyaloglást igénylő nap végén a terület kissé lüktethet. Nem ritka, hogy az érintett lábközépcsont alatt kallusz található.
A fájdalom általában először a talpboltozat alján jelentkezik, és nincs duzzanat. A folyamat előrehaladtával duzzanat jelentkezhet, az ízület felső részén érzékenységgel együtt. Egyes esetekben a lábközépcsont mellett bursitis alakul ki. Még előrehaladottabb esetekben az ízületi tok és a szalagok az ízület alján elkophatnak és elszakadhatnak, ami a kalapácsujj fokozatos kialakulásához vezethet.
A metatarsalgia diagnózisa általában könnyen felállítható gondos anamnézissel és fizikális vizsgálattal. A röntgenfelvételek általában nem segítenek a diagnózis felállításában. Speciális vizsgálatokra, például csontvizsgálatra, MRI-re és laboratóriumi vizsgálatokra általában nincs szükség.
A metatarsalgia előjelei közé tartozik az intermetatarsalis neuroma (más néven Morton-neuroma), a stressztörés és az ízületi gyulladás. A neuromákat a vizsgálat alapján viszonylag jól meg lehet különböztetni. A terheléses töréseket inkább a lábfej felső részén jelentkező fájdalom és duzzanat, valamint a csontvizsgálat alapján lehet megkülönböztetni. Az artritisz általában több fájdalommal és duzzanattal jár az ízületek tetején, és általában egynél több ízület érintett.
A metatarsalgia nem sebészi kezelése meglehetősen hatékony lehet. Ennek a kezelési formának átfogónak és folyamatosnak kell lennie a fájdalom legalább 2 hónapos megszűnéséig. Ha az esetek nem reagálnak a nem sebészeti kezelésre, akkor vagy a lábbeli, az életmód és a tevékenységek tartós megváltoztatása, vagy műtéti korrekció lehet szükséges.
Mit tehetek magamért?
Az alábbi kezelések közül a lehető legtöbbet kell egyidejűleg alkalmaznia:
- Viseljen megfelelő cipőt. A cipőnek bőséges párnázottsággal kell rendelkeznie. Magas sarkú cipőt nem szabad viselni. A hintalappal ellátott cipők, például a Sketchers Shapeups vagy az MBT cipők hasznosak lehetnek.
- Adjon a cipőjébe egy jó párnázott talpbetétet. A következő lehetőségek ajánlottak: berry Superfeet (női specifikus), narancssárga Superfeet (férfi specifikus), DMP Superfeet vagy Alimed Antishock talpbetét.
- Használjon szilikongél lábközépcsontpárnát (lábujjhurokkal).
- Végezzen saját maga kalluszkezelést vagy végeztessen kalluszvágást térítés ellenében. (A bőrkeményedés ápolása végezhető heti rendszerességgel, fürdés vagy zuhanyzás után habkővel vagy bőrkeményedésreszelővel történő reszeléssel. A bőrkeményedés-kezelés nem tartozik a Kaiser Permanente Egészségbiztosítási Terv által nyújtott ellátások közé.)
- Naponta legalább kétszer 30-60 másodperces vádlinyújtó gyakorlatokat végezzen mindkét lábán. (Álljon egy karnyújtásnyira a faltól, a fal felé fordulva. Hajoljon a falnak, egyik lábával lépjen előre, a másik lábát hagyja hátravetve. A hátul maradó lábat nyújtjuk. A nyújtott láb térdének egyenesnek (zártnak) kell lennie, és a lábujjaknak egyenesen a fal felé kell mutatniuk. Nyújtsa előre, amíg a vádliban feszülést nem érez. Tartsa ezt a pozíciót ugrálás nélkül 30-60 másodpercig. Ismételje meg a nyújtást a másik lábával.)
- Módosítsa a tevékenységét. (Kerülje a guggolást, a lábujjhegyre állást, a lejtőn való járást és a magas sarkú cipőket. Csökkentse az időt, amikor áll, sétál, vagy olyan gyakorlatokat végez, amelyek a talpát terhelik. Váltson át a terheléses testmozgást terhelésmentes testmozgásra – a kerékpározás, az úszás és a medencében való futás elfogadható alternatíva.)
- Használjon jeget a fájdalmas területen 15-20 percig, naponta legalább 2-3 alkalommal – különösen este. (A. lehetőség – Töltsön meg egy hungarocell- vagy papírpoharat vízzel, és fagyassza le. Alkalmazás előtt hámozza le a pohár elülső szélét. Masszírozza az érintett területet 15-20 percig. B. lehetőség – Az érintett területet 15-20 percig pihentesse egy jégcsomagon. FIGYELMEZTETÉS: KERÜLJÜK A JÉG HASZNÁLATÁT KERINGETÉSI VAGY SZENZIÁLIS PROBLÉMA esetén)
- Szájon át szedhető gyulladáscsökkentő gyógyszert használjon. (Javasoljuk a vény nélkül kapható ibuprofent. Vegyen be három 200 mg-os tablettát, naponta háromszor étkezés közben – reggelivel, ebéddel és vacsorával. A megfelelő gyulladáscsökkentő hatás eléréséhez ezt az adagolási sémát legalább 10 napig fenn kell tartania. Hagyja abba a gyógyszer szedését, ha bármilyen mellékhatást észlel, beleértve, de nem kizárólagosan: gyomorpanaszok, kiütés, duzzanat vagy a széklet színének megváltozása. HA AZ ALÁBBI GYÓGYSZEREK BÁRMELYIKÉT SZEDI, NE SZEDJE AZ IBUPROFENT: KUMADIN, PLAVIX VAGY MÁS VÉNYKÖTELES VAGY VÉNY NÉLKÜL KAPHATÓ SZÁJON ÁT SZEDHETŐ GYULLADÁSCSÖKKENTŐ SZEREK. HA AZ ALÁBBI EGÉSZSÉGÜGYI ÁLLAPOTOK BÁRMELYIKÉBEN SZENVED, NE SZEDJEN IBUPROFENT: VESEBETEGSÉG VAGY VESEKÁROSODÁS, GYOMOR- VAGY NYOMBÉLFEKÉLY, CUKORBETEGSÉG, VÉRZÉSI RENDELLENESSÉG.)
- Menjen el kezelőorvosához, ha három hónapos alkalmazás után nem reagál a fenti kezelésre.
Mit adhat hozzá kezelőorvosa?
- Egyéni készítésű lábbetétre utalja be Önt. (Az egyedi lábbetétek nem tartoznak a Kaiser Permanente Health Plan fedezett ellátásai közé. Azonban a Santa Rosa Kaiser Permanente intézményben a nem Kaiser Permanente szolgáltatón keresztül, térítés ellenében egyedi lábbetétes ortézisek állnak rendelkezésre. A díj jelenleg 275 dollár.)
- Az ortézishez alkalmazkodó elülső lábfejhosszabbítót ad (amelynek célja a lábközépcsont lebegtetése vagy tehermentesítése).
- A talpbetéthez vagy ortézishez lábközépcsont-párnákat ad.
- Megtanítja Önnek a sínezési vagy párnázási technikákat, hogy azokat napi szinten tudja használni.
- Fizioterápiát ír elő. (Az ultrahang és az interferenciális elektromos áram terápia hasznos módszerek lehetnek a gyulladás csökkentésére.)
- Adjon kortizon injekciókat. (A kortizon beadása hatásos módja a gyulladás csökkentésének és a gyógyulási folyamat felgyorsításának. A kortizon nem helyettesíti a támogató cipő, a láb ortézisek, a vádli nyújtása és más fizikai intézkedések szükségességét. A metatarsalgia esetén alkalmazott kortizoninjekciók kockázatai többek között a következők: fokozott fájdalom az injekciót követő 24-72 órában, a zsírpárna sorvadása, az elülső lábfej felső részének depigmentációja, a szomszédos ízületi szalagok gyengülése a lábujj esetleges ficamával és fertőzés. Az ilyen típusú injekció szisztémás mellékhatásai rendkívül ritkák.)
- Gipszbe kell tenni. (A terület pihentetése és gyógyulásának lehetővé tétele érdekében.)
- Műtét elvégzése. (A műtét többféle eljárást is magában foglalhat, beleértve a kalapácsujj-helyreállítást és/vagy a lábközépcsont-osteotómiát / csontáthelyezést és/vagy a bütyökműtétet. A műtétet ambulánsan végzik. A ténylegesen szükséges beavatkozásoktól függően előfordulhat, hogy a műtét után nem járhat a lábán, és előfordulhat, hogy nem kell gipszet viselnie. A felépülés 3-6 hónapot vehet igénybe. A sikerességi arány körülbelül 75%. Körülbelül 20%-ban javul a helyzet, de még mindig lehetnek bizonyos korlátozások a lábbeli vagy a tevékenységek tekintetében. Körülbelül 5%-uk állapota nem javul vagy romlik. A kockázatok többek között a következők: fertőzés, visszatérő fájdalom vagy kallusz, a fájdalom vagy kallusz átterjedése a szomszédos lábközépcsontra, visszatérő kalapácsujjdeformitás, törött csapok vagy vasalat, késleltetett vagy nem gyógyuló csont, idegsérülés vagy beékelődés, késleltetett metszésgyógyulás, elhúzódó gyógyulás, a fájdalom nem teljes enyhülése, a fájdalom nem enyhülése, a fájdalom súlyosbodása, valamint a szomszédos lábujjak keringéskárosodása vagy elvesztése)
.