Mexikó

Gazdasági növekedés

A második világháború után a kormány a gazdasági növekedésre helyezte a hangsúlyt. Az 1970-es évek közepén, Jos Lpez Portillo elnök vezetésével Mexikó jelentős kőolajtermelővé vált. Portillo hivatali idejének végére azonban Mexikó hatalmas külső adósságot halmozott fel, mivel a kormány korlátlanul vett fel hiteleket a kőolajbevételek erejéig. Az olajárak 1986-os összeomlása csökkentette Mexikó exportbevételeit. 1994 januárjában Mexikó csatlakozott Kanadához és az Egyesült Államokhoz az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodásban (NAFTA), azzal a tervvel, hogy 15 év alatt fokozatosan eltörölnek minden vámot, 1996 januárjában pedig a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) alapító tagja lett.

1995-ben az USA beleegyezett, hogy megakadályozza a mexikói magánbankok összeomlását. Cserébe az USA gyakorlatilag vétójogot kapott Mexikó gazdaságpolitikájának nagy része felett. 1997-ben, a megfigyelők szerint Mexikó történetének legszabadabb választásain a PRI elvesztette a törvényhozás alsóházának irányítását és Mexikóváros polgármesteri székét egy megdöbbentő felfordulással. A demokrácia növelése érdekében Ernesto Zedillo elnök 1999-ben azt mondta, hogy szakít a precedenssel, és nem személyesen választja ki a PRI következő elnökjelöltjét. Néhány hónappal később Mexikóban megtartották az első elnökválasztási előválasztást, amelyet Francisco Labastida volt belügyminiszter, Zedillo legközelebbi szövetségese nyert meg a jelöltek közül.

A századforduló politikai változásokat hoz

A 2000. július 2-án tartott választásokon a PRI elvesztette az elnöki széket, véget vetve a 71 évig tartó egypárti uralomnak. Az új elnök, Vicente Fox Quesada, a konzervatív Nemzeti Akciópárt (PAN) képviselője adóreformot, a jogrendszer átalakítását és a központi kormány hatalmának csökkentését ígérte. 2002-re azonban Fox kevés előrelépést tett ambiciózus reformtervének megvalósításában. A 2003-as parlamenti választásokon, amikor a PRI visszaszorult, nyilvánvalóvá vált a Fox iránti ellenszenv.

2004-ben egy két évig tartó vizsgálat a “piszkos háború” ügyében, amelyet Mexikó tekintélyelvű kormánya folytatott ellenfelei ellen az 1960-as és 1970-es években, vádat emeltek ellene – később ejtették a vádat?Luis Echeverria volt elnök ellen, aki 1971-ben elrendelte a diáktüntetők lelövését.

2005-ben Andrs Manuel Lpez Obrador, Mexikóváros rendkívül népszerű polgármestere a Demokratikus Forradalom Baloldali Pártjának elnökjelöltjeként tűnt fel. Lpez Obrador valószínűnek tűnt, hogy legyőzi a mélyen népszerűtlen hivatalban lévő Vicente Fox pártját. 2005 októberében azonban váratlanul Felipe Caldern lett Fox Nemzeti Akciópártjának (PAN) jelöltje, legyőzve Fox kiszemelt utódját. 2006 tavaszára Felipe Caldern a közvélemény-kutatások szerint utolérte Lpez Obradort. A júliusi választásokon Caldern a szavazatok 35,9%-át szerezte meg, borotvaélen túllépve Lpez Obradoron, aki 35,3%-ot kapott. Lpez Obrador fellebbezett a választás ellen, de augusztus 28-án Mexikó legfelsőbb választási bírósága elutasította Lpez Obrador csalással kapcsolatos vádjait. Támogatói az ítélet előtt és után hatalmas tiltakozó megmozdulásokat tartottak. Caldernt december 1-jén iktatták be hivatalába. Megfogadta, hogy a drogkartellek elleni harcot első számú prioritássá teszi, és több tízezer katonát és rendőrt küldött, hogy szembeszálljon velük.

Az erőszak sújtja az országot

2008 májusában Eduardo Medina Mora főügyész bejelentette, hogy Calderon elnök hivatalba lépése óta több mint 4000 ember halt meg kábítószerrel kapcsolatos erőszakban?1 400 csak 2008-ban.

2008 augusztusában országszerte százezrek tüntettek azért a több mint 2700 emberért, akiket 2008 januárja óta kábítószerrel kapcsolatos erőszakos cselekményekben megöltek és 300-at elraboltak. 2008. decemberben a január 1. és december 2. között regisztrált gyilkosságok száma 5376 volt… ami 117%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Csak 2008 novemberében 943 kábítószerrel kapcsolatos gyilkosság történt.

2008 decemberében az USA 197 millió dollárt bocsátott rendelkezésre a Merida Kezdeményezés nevű 400 millió dolláros tervből, hogy segítse Mexikót a drogkartellek elleni küzdelemben, de a kábítószeres erőszak többnyire változatlanul folytatódott. 2009 végére a becslések szerint 6500 ember vesztette életét a kábítószerrel kapcsolatos erőszakos cselekményekben.

2009 április végén és május elején új kihívást hozott: influenzajárvány tört ki. Az influenza egy új, sertésinfluenza néven ismert törzse Mexikóból indult, és legalább 24 másik országba is átterjedt. Az Egészségügyi Világszervezet kijelentette, hogy fennáll a világjárvány lehetősége. Eredetileg a sertésinfluenzát meglehetősen veszélyesnek tartották, bár az idő múlásával a mexikói hatóságok azt mondták, hogy talán túlbecsülték a veszélyt. A mexikói kormány elővigyázatosságból 2009. május 1-jétől kezdődően öt napra minden nem létfontosságú üzletet leállított. Más kormányok korlátozták a Mexikóba irányuló és onnan induló utazásokat.

Caldern ígérete ellenére, hogy felszámolja a drogkartelleket, a kábítószerrel kapcsolatos erőszak 2010-ben tovább fokozódott. Miután 2010 márciusában egy feltételezett drogkereskedő halálos lövést adott le egy terhes amerikai konzulátusi alkalmazottra, Caldern fokozta a nyomást az USA-ra, hogy vállaljon felelősséget a válságban játszott szerepéért; az amerikai fegyverkereskedők fegyvereket szállítanak a kartelleknek, az amerikai drogfogyasztók pedig a mexikói drogok fogyasztói. Ahogy az erőszak átterjedt az Egyesült Államokra, a tisztviselők valóban elismerték az ország szerepét a növekvő problémában és az amerikai nemzetbiztonságot fenyegető potenciális kockázatokat. Az Egyesült Államok és Mexikó felülvizsgálta kábítószer-ellenes stratégiáját egy 330 millió dolláros programmal, amelynek célja a Bush elnök alatt indított Merida-kezdeményezés kiterjesztése volt. A terv magában foglalja a szegény közösségek megerősítését, hogy a polgároknak alternatívákat nyújtson a bűnözéssel szemben, jobb átvilágítást a határon, és a finanszírozás súlypontjának áthelyezését a katonai felszerelésről egy civil rendőri erőre, amely Tijuanában és Ciudad Jurezben fog járőrözni.

A kábítószerrel kapcsolatos erőszak folytatódik

Felipe Caldern elnök első négy hivatali éve alatt több mint 34 600 halálos áldozatot jelentettek a kábítószerrel kapcsolatos erőszak miatt. A kormány szerint 2010 volt az eddigi legsúlyosabb év, amikor 15 237 ember vesztette életét. 2010 októberében a kormány bejelentette azt a tervét, hogy megszünteti az ország 2200 helyi rendőrséget, és az összes rendőrt egyetlen egységes parancsnokság alá helyezi.

2011 februárjában az Egyesült Államok fegyvertelen drónokat kezdett repülni Mexikó felett, hogy információkat gyűjtsenek és adjanak át a mexikói bűnüldöző szerveknek. Az egyik drón állítólag információkat szolgáltatott Jaime Zapata, egy amerikai bevándorlási és vámhatósági ügynök február 15-i meggyilkolásával kapcsolatos gyanúsítottakról. 2011 júliusában több városban is erőszak tört ki. Monterreyben több mint 20 ember halt meg, amikor fegyveresek lövöldözni kezdtek egy bárban. Ugyanezen a hétvégén Mexikóváros mellett 11 embert lőtt sebek következtében holtan találtak, Torreonban pedig 10 lefejezett fejet találtak. Bár a hatóságok nem azonosították a gyilkosságok gyanúsítottjait, a tisztviselők szerint valamennyi incidens a kartell harcai nyomán történt.

2011. november 11-én Francisco Blake Mora, Mexikó belügyminisztere helikopterbalesetben meghalt. A balesetben a fedélzeten tartózkodó mind a nyolc utas életét vesztette. Mora, az ország második legbefolyásosabb kormánytisztviselője, pozíciójából adódóan a drogkereskedők elleni harcot vezette. Halála súlyos csapást mért Caldern elnökségére. Caldern 2010 júliusában nevezte ki Morát a kabinetjébe. Mora volt a második belügyminiszter, akit Caldern hivatali ideje alatt megöltek. Caldern első belügyminisztere majdnem pontosan három évvel ezelőtt halt meg egy repülőgép-szerencsétlenségben.

Enrique Pea Nieto könnyedén nyerte az elnökválasztást

2011 decemberében Humberto Moreira lemondott az Intézményes Forradalmi Párt elnöki posztjáról. Moreira egy pénzügyi botrány miatt mondott le, amely veszélyeztette pártja esélyeit a 2012-es elnökválasztáson. A sajtóhírek Moreirát adósság- és hitelezési szabálytalanságokkal hozták összefüggésbe Coahulia államban, amelyet 2011 januárjáig kormányzott.

Pártja jelöltje, Enrique Pea Nieto lett a 2012-es elnökválasztás korai esélyese. Azon dolgozott, hogy meggyőzze a választókat arról, hogy az Intézményes Forradalmi Párt túllépett a korrupciós múltján.

2012 februárjában Josefina Vzquez Mota lett a Mexikói Nemzeti Akció Párt elnökjelöltje. A közgazdász és volt oktatási miniszter Mota az első nő, akit egy nagyobb párt jelölt az elnökválasztásra. “Én leszek a történelem első női elnöke” – mondta Mota a jelölést elfogadva. A 2006-os elnökválasztáson elszenvedett szoros vereség után Andrs Manuel Lpez Obradort a Demokratikus Forradalmi Párt ismét jelölte a 2012-es választásokon való indulásra.

2012. július 1-jén Enrique Pea Nietót választották elnökké. Az Intézményes Forradalmi Párt (PRI) tagja, Pea Nieto a szavazatok 38 százalékát szerezte meg, legyőzve mind a Nemzeti Akció Párt jelöltjét, Josefina Vzquez Mota-t, mind a Demokratikus Forradalmi Párt jelöltjét, Andrs Manuel Lpez Obrador-t, aki a 2006-os elnökválasztáson hajszállal veszített.

Pea Nieto győzelme újabb politikai változást jelentett az erőszakos, folyamatos drogháborúval és gazdasági bizonytalansággal sújtott országban. Miután 1929 óta kormányozta az országot, Pea Nieto pártja, a PRI 2000-ben hatalmas vereséget szenvedett. 2000 óta az ország a többpárti demokrácia időszakát éli. Kampánya során Pea Nieto változást ígért a választóknak a mexikói drogháború elleni küzdelemben. Megfogadta, hogy a letartóztatások és razziák helyett inkább az erőszak csökkentésére fog összpontosítani, hogy megpróbálja megakadályozni a kábítószerek bejutását az Egyesült Államokba.

Masszív viharok sújtották mindkét partot 2013-ban

2013 szeptemberében a Csendes-óceán felől érkező Ingrid hurrikán és a Mexikói-öböl felől érkező Manuel trópusi vihar egyszerre csapott le Mexikóra. A két vihar több településen is árvizeket okozott. A főbb autópályákat elvágták. A heves esőzések halálos földcsuszamlásokat okoztak. Több mint 120 ember vesztette életét. Több ezren maradtak hajléktalanok. A kormány nemzeti vészhelyzetet hirdetett a viharok miatt, amelyek az elmúlt évtizedek legkártékonyabb viharai közé tartoztak.

A viharok folytatódtak, a rekedt turistákat Acapulcóból Mexikóvárosba kellett légi úton szállítani. Bár Acapulco több szállodája nem sérült meg az áradások és a sárcsuszamlások miatt, az áramkimaradások és a tönkrement autópályák lehetetlenné tették az élelmiszerek és egyéb ellátmányok eljuttatását a turistákhoz. Legalább 40 000 turista rekedt Acapulcóban.

NSA kiszivárogtatások feszítik a kapcsolatot az Egyesült Államokkal.

2013 októberében a Der Spiegel című német hetilap arról számolt be, hogy az Edward Snowden által kiszivárogtatott dokumentumok szerint az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Ügynökségének megfigyelési programja feltörte Felipe Calderon volt mexikói elnök e-mail fiókját és hálózatát. A Der Spiegel beszámolója szerint az NSA hackelése “diplomáciai, gazdasági és vezetői kommunikációt érintett, amely továbbra is betekintést nyújt Mexikó politikai rendszerébe és belső stabilitásába.”

A mexikói hatóságok azt mondták, hogy válaszokat kérnének az amerikai tisztviselőktől. Calderon volt elnök a Twitteren úgy reagált, hogy a hackertámadás “sérti az ország intézményeit, tekintettel arra, hogy akkor történt, amikor én voltam az elnök.”

A világ legkeresettebb emberét letartóztatták

A drogkartell főnökét, Joaquin Guzman Loerát 2014. február 24-én tartóztatták le. A világszerte El Chapo és Sinaloa Robin Hoodja néven ismert Loerát a mexikói Mazatln üdülővárosban fogták el mexikói tengerészgyalogosok és amerikai ügynökök. A szövetségi ügyészek azt akarták, hogy Loerát az Egyesült Államokba szállítsák, hogy több váddal szembenézzen. Loera ügyvédei azonban bírósági végzést kértek és kaptak a kiadatása ellen.

Loera vezette a Sinaloa kartellt, amelyet az USA a világ legerősebb drogkereskedő szervezetének tartott. A Forbes magazin 2009 óta a világ legbefolyásosabb emberei között tartotta számon. Amikor 2014-ben letartóztatták, Loera ellen legalább hét amerikai joghatóságban emeltek vádat. 2014. február 25-én egy mexikói szövetségi bíró elindította Loera tárgyalását több szervezett bűnözéssel és kábítószerrel kapcsolatos vádpontban. Ha Loerát bűnösnek találják, akár 40 év börtönbüntetésre is számíthat.

Az eltűnt egyetemisták tüntetéseket váltanak ki

2014 őszén tüntetők ezrei vonultak utcára Mexikóvárosban, tüzeket gyújtottak és autópályákat zártak le. A tüntetések a szeptemberben elrabolt és feltételezhetően megölt 43 igualai egyetemista miatt voltak. A diákok azután tűntek el, hogy szeptember 26-án összecsaptak a rendőrséggel. A rendőrök járműveikben ültek, amikor tüzet nyitottak a diákokra. Az ügyben nyomozó államügyész szerint tömegsírokat találtak Igualában, ahol az összecsapás történt. A sírokban 28 megégett holttestet találtak.

Huszonkét rendőrt tartóztattak le a diákokkal történt incidens után. A letartóztatott rendőrök az ügyészek szerint szintén egy helyi banda tagjai voltak, vagy annak dolgoztak. A nyomozók még mindig vizsgálják annak lehetőségét, hogy ezek a rendőrök szándékosan adták-e át a diákokat a helyi bandának.

November végén a dühös tüntetőkkel szemben, akik intézkedést követeltek, Enrique Pea Nieto elnök bejelentette, hogy tervet készít a korrupció és a helyi rendőrséggel kapcsolatos problémák kezelésére. Pea Nieto egy 30 perces televíziós beszédben ismertette a tervet. Tervének része a helyi rendőri erők feloszlatása. Helyette az állami kormány irányítaná a rendőrséget. Továbbá Pea Nieto új terve szerint a szövetségi kormány feloszlathatna minden olyan helyi önkormányzatot, amelyet korruptnak talál.

Lásd még Enciklopédia: Mexikó .
U.S. State Dept. Country Notes: Mexikó
Nemzeti Statisztikai, Földrajzi és Informatikai Intézet http://www.inegi.org.mx/inegi/default.aspx/ .
Lásd még Mexikó elnökei 1917 óta .