Az i. e. 3. évezredben a mezopotámiai királyok viasztáblákon rögzítették és értelmezték álmaikat. Az azóta eltelt években sem álltunk meg abban, hogy megértsük, miért álmodunk. És bár még mindig nincsenek végleges válaszaink, van néhány elméletünk. Íme hét ok, amiért álmodhatunk.
1. Az 1900-as évek elején Sigmund Freud azt javasolta, hogy bár minden álmunk, beleértve a rémálmainkat is, a mindennapi tudatos életünkből származó képek gyűjteménye, szimbolikus jelentéssel is bírnak, amelyek tudatalatti vágyaink beteljesüléséhez kapcsolódnak. Freud elmélete szerint minden, amire álmunkból felébredve emlékszünk, tudattalan, primitív gondolataink, késztetéseink és vágyaink szimbolikus megjelenítése. Freud úgy vélte, hogy ezeknek az emlékezett elemeknek az elemzésével a tudattalan tartalmak feltárulnak a tudatunk előtt, és az elfojtásukból eredő pszichológiai problémákat meg lehet oldani és megoldani.
2. Bizonyos szellemi feladatokban való teljesítmény növeléséhez jó az alvás, de alvás közben álmodni még jobb. 2010-ben kutatók megállapították, hogy az alanyok sokkal jobban átjutottak egy összetett 3D-s labirintuson, ha a második próbálkozás előtt szundítottak és álmodtak a labirintusról. Sőt, akár tízszer jobbak voltak, mint azok, akik két kísérlet között csak ébren gondolkodtak a labirintusról, és azok, akik szundítottak, de nem álmodtak a labirintusról. A kutatók elmélete szerint bizonyos emlékezeti folyamatok csak alvás közben történhetnek, és az álmaink jelzik, hogy ezek a folyamatok zajlanak.
3. Az agy felépítésében körülbelül tízezer billió neurális kapcsolat van. Ezeket hozza létre minden, amit gondolsz, és minden, amit teszel. Az álmodás 1983-as neurobiológiai elmélete, az úgynevezett “fordított tanulás” szerint alvás közben, főként a REM alvási ciklusok alatt a neokortexed felülvizsgálja ezeket az idegi kapcsolatokat, és kidobja a feleslegeseket. E nélkül a tanulást feloldó folyamat nélkül, amely az álmaidat eredményezi, az agyadat elárasztanák a haszontalan kapcsolatok, és az élősködő gondolatok megzavarhatnák a szükséges gondolkodást, amelyet ébrenléted alatt kell elvégezned.
4. A “folyamatos aktiválás elmélete” azt javasolja, hogy az álmaidat az agyad azon igénye eredményezi, hogy a megfelelő működés érdekében folyamatosan konszolidálja és létrehozza a hosszú távú emlékeket. Amikor tehát a külső input egy bizonyos szint alá csökken, például amikor alszol, az agyad automatikusan elindítja az adatok létrehozását a memóriaraktáraiból, amelyek az álmaidban megélt gondolatok és érzések formájában jelennek meg számodra. Más szóval az álmaid egy véletlenszerű képernyőkímélő lehetnek, amit az agyad bekapcsol, hogy ne kapcsoljon ki teljesen.
5. A veszélyes és fenyegető helyzetekkel kapcsolatos álmok nagyon gyakoriak, és a Primitív Ösztönök Próbája elmélet szerint az álom tartalmának jelentősége van az álom célja szempontjából. Legyen szó egy szorongással teli éjszakáról, amikor egy medve üldöz az erdőben, vagy egy nindzsával való küzdelemről egy sötét sikátorban, ezek az álmok lehetővé teszik, hogy gyakorold a harc vagy menekülés ösztöneit, és élesen és megbízhatóan tartsd őket, arra az esetre, ha a való életben szükséged lenne rájuk. De nem kell mindig kellemetlennek lennie; például a vonzó szomszédodról szóló álmok valójában a szaporodási ösztönödnek is adhatnak némi gyakorlatot.
6. Az alvás REM szakaszában sokkal kevésbé aktívak a stressz neurotranszmitterek az agyban, még a traumatikus élményekről szóló álmok alatt is, ami egyes kutatók elméletéhez vezet, hogy az álmodás egyik célja a fájdalmas élmények levezetése, hogy lehetővé tegye a pszichológiai gyógyulást. Ha a traumatikus eseményeket álmaiban kevesebb mentális stresszel tekinti át, az tisztább perspektívát és fokozott képességet biztosíthat arra, hogy azokat pszichológiailag egészséges módon dolgozza fel. Bizonyos hangulatzavarokban és PTSD-ben szenvedő emberek gyakran nehezen alszanak, ami egyes tudósokat arra enged következtetni, hogy az álmodás hiánya hozzájárulhat a betegségük kialakulásához.
7. A valóság és a hagyományos logika szabályai által nem korlátozottan, álmaidban elméd határtalan forgatókönyveket alkothat, hogy segítsen felfogni a problémákat és megfogalmazni olyan megoldásokat, amelyekre ébren nem is gondolnál. John Steinbeck “az alvás bizottságának” nevezte ezt, és kutatások bizonyították az álmodás hatékonyságát a problémamegoldásban. A neves kémikus, August Kekule is így fedezte fel a benzolmolekula szerkezetét, és ez az oka annak is, hogy néha a legjobb megoldás egy problémára az, ha “alszunk rá egyet”.
És ez csak néhány a legismertebb elméletek közül. Ahogy a technológia növeli képességeinket az agy megértésére, lehetséges, hogy egy nap felfedezzük a végleges okot; de amíg ez az idő el nem érkezik, addig csak álmodnunk kell.
A TED-Ed Lesson Why do we dream? – Amy Adkins. Animáció: @clamanne.
Ha minden héten szeretne valami újat tanulni, iratkozzon fel itt a TED-Ed hírlevélre.