MEXIKÓVÁROS, ápr. 30. (Notimérica) –
A gyermeknap egy nevetéssel és örömmel teli ünnep, amelyen a kicsiket kényeztetik. Sajnos azonban a minden április 30-án megünnepelt mexikói ünnep eredete a halálban és a pusztulásban rejlik.
Az azték ország minden április 30-án ünnepli a gyermeknapot, ami messze van a nemzetközileg ünnepelt november 20-tól – az ENSZ által az 1959-es Gyermekjogi Nyilatkozat és az 1989-es Gyermekjogi Egyezmény emlékére javasolt nap.
Aprilis 30-ának eredete
Az első világháború kiszolgáltatottá tette a gyermekeket. A halál és a pusztulás sok gyermek gyermekkorát rontotta meg szerte a világon. A Tamaulipas állambeli Ciudad Victoria közjegyzői hivatalában talált feljegyzés szerint a Veracruz állambeli Tantoyucában május 8-án hozták létre a gyermeknapot.
Az “Excelsior” szerint a háború befejezése után Mexikó részt vett a gyermekek védelméről szóló genfi egyezményben, és a Mexikói Köztársaság akkori elnöke, Álvaro Obregón április 30-át a kicsik ünneplésének hivatalos napjává tette.
Mexikóban november 20-án ünneplik a mexikói forradalmat, így “normális” volt a nap megváltoztatása, hiszen Latin-Amerikában országonként más-más napon ünneplik, például Kolumbiában április utolsó szombatján, Paraguayban május 31-én, vagy Venezuelában június harmadik vasárnapján ünneplik a gyermeknapot.
GYERMEKEK JOGAI MEXIKÓBAN
Fontos tisztázni, hogy a gyermekek 12 év alattiak, a serdülők pedig 12 és 18 év közöttiek.
A gyermekek és serdülők emberi jogait a Mexikói Egyesült Államok politikai alkotmánya, nemzetközi szerződések és más alkalmazandó jogszabályok említik, elsősorban a gyermek jogairól szóló egyezmény és a gyermekek és serdülők jogairól szóló (2014. december 4-én közzétett) általános törvény.
A gyermekek és serdülők jogairól szóló általános törvény 20 jog birtokosaként ismeri el a gyermekeket és serdülőket. Ez a gyermekek nyolc alapvető joga:
Élethez való jog: Minden gyermeknek joga van az élethez. Ez azt jelenti, hogy minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy ne öljék meg, hogy túléljen és optimális körülmények között nőjön fel.
Oktatáshoz való jog: Minden gyermeknek joga van az oktatáshoz, a társadalmi élethez és a saját jövőjének építéséhez. Ez a jog elengedhetetlen gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésükhöz.
Élelemhez való jog: Minden gyermeknek joga van az élelemhez, az éhezéstől és az alultápláltságtól való mentességhez. Mégis minden ötödik másodpercben meghal egy gyermek éhen a világon.
Az egészséghez való jog: A gyermekeket meg kell védeni a betegségektől. Hagyni kell, hogy egészséges felnőtté válhassanak, ami szintén hozzájárul egy aktívabb és dinamikusabb társadalom fejlődéséhez.
Vízhez való jog: A gyermekeknek joguk van biztonságos, minőségi és higiénikus vízhez jutni. A vízhez való jog alapvető fontosságú az egészségük és fejlődésük szempontjából.
Személyazonossághoz való jog: Minden gyermeknek joga van a névhez, állampolgársághoz és ahhoz, hogy tudja, kik a szülei. Az identitáshoz való jog a létezésük és jogaik hivatalos elismerését jelenti.
Szabadsághoz való jog: A gyermekeknek joguk van kifejezni magukat, véleményt nyilvánítani, információhoz jutni és részt venni az őket érintő döntésekben. A gyermekeknek joguk van a vallásszabadsághoz.
Védelemhez való jog: A gyermekeknek joguk van ahhoz, hogy olyan biztonságos környezetben éljenek, amely megőrzi jólétüket. Minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy a bántalmazás, a megkülönböztetés és a kizsákmányolás minden formájától védve legyen.
Bármelyik országban is tartózkodik, ne feledje, hogy mindig ünnepelje azokat a kicsiket, akik jobbá teszik a világot. A gyermeknap megünneplésének lényege, hogy szórakoztassuk, szórakoztassuk a zenén keresztül, hogy ez a nap az öröm napja legyen. De az is lényeges, hogy terjesszük a gyermeknap hírét, hogy tudatában legyünk a gyermekek jogainak, mert sajnos nagyon sokan vannak, akik nehéz körülmények között találják magukat.