Mindig is alapozóellenes és korrektorpárti voltam. Többnyire nem szerettem az alapozók illatát, azt, ahogyan elkenődtek a ruhán, és (ami a legfontosabb) azt, ahogyan olyan nyilvánvalóan ott voltak a bőrön. A korrektorok nélkül viszont nem tudtam élni. (Végül is van egy concealer szekrényem.) Finom, lopakodó, tették a dolgukat, de csak ott, ahol szükséged volt rájuk.
Szóval ez volt a sminkfilozófiám: Ha meg lehetett úszni azzal, hogy CSAK concealert használtam, és kihagytam az undorító alapozót, az ideális volt. Sőt, azt hiszem, ezt az érzést már leírtam ezen a weboldalon, itt és most.
De most van egy fontos hírem. Lehet, hogy meggondoltam magam az egészről. És ez annak köszönhető, hogy nemrég (a TIFF alatt) Lynne Ryannel, a kanadai So You Think You Can Dance vezető sminkesével és a Murale nemzeti sminkesével találkoztam. Dióhéjban, itt a paradigmaváltás. (Kihangsúlyozom, hogy tényleg odafigyelj.) Míg korábban azt hittem, hogy a megfelelő korrektor lehetővé teszi, hogy kihagyd az alapozót… most azon a véleményen vagyok, hogy a megfelelő alapozó lehetővé teszi, hogy kihagyd a korrektort. Gyere és hadd magyarázzam el az Aha! Moment.
- My TIFF ’11 makeup experience
- A legtöbbünk tagadja, hogy mennyi fedésre van szükségünk.
- A korrektor elég szar a nagyobb elszíneződések és pirosságok elfedésére.
- Ha felépíted a fedést, az alapozó lehet, hogy képes lesz duplán fedőként is működni.
- Próbáld meg ecsettel felvinni az alapozót. Egy pici ecsettel!
- Természetesen áttetsző púderrel fixáld.
- És MINDIG olyan alapozóformulát válassz, ami pontosan passzol a bőrszínedhez.
My TIFF ’11 makeup experience
Ha már egy ideje olvasol itt, talán emlékszel, hogy nagyjából az egyetlen alkalom, amikor szívesen alávetem magam az arcomnak és a hajamnak, hogy “megcsinálják”, az a Torontói Nemzetközi Filmfesztivál. A Murale HQ a legjobb hely a szépségiparban, mert nem csak magát Sally Hershbergert láthatod (aki fájdalmasan vagányan járkál a teljesen fekete ruhájában és a mindig áhított kopott csizmájában), hanem egy nagyon magas kaliberű haj- és sminkszakértőhöz is hozzáférhetsz. Tavaly, ha emlékeztek, a hajamat Sally emberei, James Vides és Mike Viggue csinálták, a sminkemet pedig az egyik Murale művész készítette. (A piros rúzst magamnak kellett feltennem, mert a ruhámat utólag vettem, és A Lipért kiáltott.)
Idén Paul csinálta a hajamat, és a bájos Lynne (akit ebben a Marilyn Denis vidben megnézhettek) az arcomat:
(Lehet, hogy itt egy kicsit fényesnek/zsirosnak tűnök, de ez az este vége volt, és néhány ital, oké?)
Mindegy, szegény Lynne – azt hiszem, a 15 perces sminkelésből 45 perc lett a sok kérdésem miatt. És NYILVÁN érdeklődnöm kellett, amikor elkezdett olyan dolgokat csinálni az alapozóval, amiket még sosem láttam. Íme az infó, amivel kisétáltam…
A legtöbbünk tagadja, hogy mennyi fedésre van szükségünk.
Hadd tisztázzam, hogy NEM javaslom, hogy az egész arcomon alapozóval járkáljunk. Egyáltalán nem. Továbbra is fenntartom, hogy csak ott kell “bőrsminket” felvinni, ahol szükség van rá, legyen az alapozó VAGY concealer.
De a helyzet az, hogy sokan tagadjuk, hogy szükségünk van-e alapozóra vagy sem. Én tudom, hogy nekem igen. Lynne elkezdte felvinni az arcomra, amit általában au naturel hagyok. HÁT. Ahogy csütörtökön siránkoztam, valójában rengeteg szeplőm kezd felszínre kerülni, ezért Lynne óvatosan azt javasolta, hogy ott szükségem van egy kis extra fedésre. (Nem, ezek nem azok a cuki szeplők, amik jól néznek ki, ha csupaszon hagyod őket.)
És ezzel el is érkeztem a következő pontomhoz…
A korrektor elég szar a nagyobb elszíneződések és pirosságok elfedésére.
A pigmentációs problémán kívül a másik problémás területem az orrom és az állam körül van, ahol skót örökségem foltos pirossággal áldott meg. Na persze, ezeket el lehet fedni concealerrel – de nem igazán az az ötlet, amit ilyen nagy felületen érdemes használni. Először is, a concealer sokkal nehezebb, mint az alapozó, így valószínűleg több terméket fogsz használni, mint amennyire szükséged van, és a végeredmény cukrosabb, kevésbé természetes lesz. Másodszor, a korrektorokkal nem áll rendelkezésre ugyanaz a színválaszték, mint az alapozóval. Tudod, hogy sok közülük túlságosan halvány, fehéres színt hagy maga után? Ezt könnyebb megúszni a szem alatti karikákon, mint az állad teljes kerületén.
Tehát egyértelműen az a jobb megoldás, ha a nagy problémás területeket alapozóval fedjük le, majd a részletek kidolgozásához rejtegető krémet használunk.
De aztán megint…
Ha felépíted a fedést, az alapozó lehet, hogy képes lesz duplán fedőként is működni.
Ez az, ami TÉNYLEG megdöbbentett. Lynne egy csepp korrektort sem használt rajtam. Azt mondta, nincs rá szükségem.
Mit mondjak?!?
A fent említett skótosság miatt egész életemben azt feltételeztem, hogy azon szerencsétlenek közé tartozom, akik nem tudnak concealer nélkül élni. Úgy tűnik, hogy nem – a megfelelő alapozóval (amelyik áttetsző, de építhető) kettős feladatot is ellát. Lynne ezt használta rajtam:
De a következő tipp is fontos…
Próbáld meg ecsettel felvinni az alapozót. Egy pici ecsettel!
Az ecset vs. szivacs vitát már lefolytattuk itt korábban, és bár próbáltam Carmindyre hallgatni, én tényleg azt hiszem, hogy az ecsetet jobban szeretem, legalábbis a kezdeti felvitelnél. (A szivaccsal remekül át lehet menni a munkán.)
De Lynne technikájában az a szép, hogy nem a tipikus alapozóecsetet használta… valójában egy kisebb, korrektor típusú ecset volt nála.
És mindig nagyon óvatosan végigment az arcomon egy puszta alapozó felvitelével, elegyítve, elegyítve, elegyítve, elegyítve. Nem csak akkor, amikor alapozóként vitte fel, hanem a második körben is, amikor a “problémás területekre” építette fel, mint egy concealer.
Csak valami, amit talán érdemes lenne kipróbálni. Én határozottan úgy tapasztaltam, hogy a nagy alapozóecsetek túl sok terméket raknak le, és kicsit nehézkessé teszik a keverést. Ezzel sokkal több kontrollt kapnál (és ideális esetben fényesebb felvitelt), bár persze tovább tartana.
Természetesen áttetsző púderrel fixáld.
Nem emlékszem, hogy Lynne milyen terméket használt, de én (mint tudod) a HD fajtából az egyiket részesítem előnyben. (Igazából most épp az It Cosmetics-től használok egyet, ami elég mesés.) Valamint, nem azt mondom mindig, hogy kupolás szemhéjpúder ecsettel vigyük fel, és takarékosan? Nos, Lynne is ezt tette, nagyon óvatosan mindenhol, ahol a csillogás hajlamos a felszínre kerülni, hogy a termékek “rátapadjanak” a bőrre. És ez nyilván segít abban, hogy ne kenődjön el a gallérodra vagy a barátodra.
És MINDIG olyan alapozóformulát válassz, ami pontosan passzol a bőrszínedhez.
Ezt itt nem részletezem, de ha tippekre van szükséged, nézd meg ezt a vid-et. Továbbá, tudom, hogy mindannyian megosztottuk itt a kedvenc alapozó-recóinkat (az enyémet a posztban, a tiédet a hozzászólásokban), de nekem van egy vadonatúj szerelmem. Itt van ő:
Nemrég részt vettem egy Make Up For Ever szemináriumon a HD sminkről (szóval további tippek következnek!), és kedvesen összeállították nekem a pontos árnyalatomat. Elmém hivatalosan is elszállt. Mivel a bőrömnek ez a furcsa semleges színe van, ami akárhogy is alakulhat, általában egy töredékkel sötétebb (és sárgásabb) árnyalatnál kötök ki, az itt megosztott tanácsok szerint. De hurrá! Végre van egy olyan, ami teljesen zökkenőmentes. (Ez a 115-ös árnyalat, ami rózsaszínes árnyalatú, de mégsem egyértelműen rózsaszínes. YAY!)
Mondd el:
Te napi szinten használsz alapozót, vagy próbálsz megúszni csak concealerrel?
Próbáltál már alapozót használni concealer helyett?
Melyek a kedvenc alapozóid?