© Dennis Kunkel Mikroszkópia
A Clostridium botulinum egy Gram-pozitív, spóraképző, obligát, mozgékony, anaerob, rúd alakú baktérium.
Mi a botulizmus?
A botulizmus egy súlyos, de ritka mérgezés, amelyet a Clostridium botulinum által termelt, előre kialakított idegméreg okoz. A botulizmusnak három különböző formája létezik:
- Élelmiszerbotulizmus – Az előformált neurotoxinok lenyeléséből ered, általában olyan élelmiszerekből, amelyeket anaerob tárolásban, például konzervdobozokban vagy üvegekben helyeztek el. A leggyakrabban érintett élelmiszerek a nem megfelelően feldolgozott, házilag konzervált élelmiszerek. Az Egyesült Államokban azonban különböző húskészítmények, zöldségkonzervek és sózott vagy füstölt tenger gyümölcsei is előfordultak.
- Csecsemő/bélrendszeri botulizmus – Általában csecsemőket és ritkán felnőtteket érint, akiknek megváltozott a gyomor-bélrendszeri anatómiája vagy mikroflórája. A botulinum baktérium spóráinak lenyelése okozza, amelyek a bélben szaporodnak és termelik a toxint.
- Sebbotulizmus – Akkor fordul elő, ha egy nyílt seb botulinum spórákkal szennyeződik.
Milyen egyéb betegségeket okoznak a Clostridium fajok?
A Clostridium nemzetség tagjai általában mindenütt jelen vannak a természetben. A C. tetani exotoxint bocsát ki, amely tetanuszt és állkapocscsukódást okoz. A C. perfringes általában szennyeződésből, nyílt sebeken keresztül kerül a szervezetbe. A C. perfringes spórák exotoxint termelnek, amely a fertőzött terület gázos elhalását okozza. A C. difficile általában a normál bélflóra része, és csak akkor okoz betegséget, ha a széles spektrumú antibiotikumok, mint például a klindamicin, kiürítik a bél egyéb mikroflóráját. A C. difficile ekkor exotoxinokat bocsát ki, amelyek hasmenést okoznak.
Ki fogékonyabb a Clostridium botulinum okozta fertőzésre?
A fogékonyság általános mind az élelmiszer eredetű, mind a sebes botulizmusra. A csecsemőkori/bélrendszeri változatban szenvedő betegek többsége 2 hetes és 1 éves kor közötti gyermek. Ritkán olyan felnőttek is érintettek, akiknek a bélflórája akár bizonyos betegségek, akár genetikai fogékonyság vagy helytelen antibiotikum-kezelés miatt megváltozott.
A Clostridium botulinum epidemiológiája
A Botulinum spórák világszerte mindenütt jelen vannak a talajban. A botulizmus toxin petyhüdt bénulást okoz azáltal, hogy blokkolja a motoros idegvégződéseket a myoneurális csomópontban. A bénulás lefelé haladva érinti a szemet és az arcot, a torkot, a mellkast és a végtagokat, és végül légzésbénulást és halált okoz.
Inkubációs időszak
Az élelmiszerbotulizmus általában a lenyelést követő 12-36 órán belül neurológiai tüneteket produkál, de akár több napig is eltarthat. Általában a rövidebb lappangási idő súlyos betegségekkel és magasabb halálozási aránnyal jár.
Diagnózis
A kórtörténet és a fizikális vizsgálat általában az első lépés a botulizmus diagnosztizálásában. Hasznosak azonban az idegvezetési vizsgálatok (EMG), a gerincfolyadék-vizsgálatok és az agyi szkennelés. A botulinum baktériumot a fertőzöttek székletéből lehet izolálni a betegség élelmiszerből származó és csecsemőkori változatában.
A botulizmus kezelése
Élelmiszerbotulizmus – Korai diagnózis esetén antitoxint kell adni az exotoxin hatásának blokkolására. Ha légzési elégtelenség lépett fel, gépi lélegeztetés és intenzív ellátás szükséges.
Szülöttkori botulizmus – Hányás és beöntés előidézésével távolítsuk el a szennyezett ételt. A gyógyuláshoz további jó szupportív kezelés szükséges.
Sebbotulizmus – Antitoxinok beadása az exotoxin semlegesítésére, a fertőzött terület sebészeti eltávolítása és kimetszése, majd a szükséges szupportív kezelés.
Lépjen még ma kapcsolatba az EHA Consulting Grouppal, ha további információkat szeretne arról, hogyan tudunk segíteni az Ön vállalatának.