A drágakövek, kőzetek és ásványok rendkívül fontosak az ékszeripar számára. Fiatal egyetemistaként kezdtem el érdeklődni a drágakövek iránt, ami elvezetett az ásványok és kőzetek iránti szerelemhez is. Ez a szerelem vezetett el az iparágba, és segített igazán megérteni, hogy az egyes ékszertípusok mit tartalmaznak az egyes ékszerekben. A drágakövek, kőzetek és ásványok megértése segíthet megérteni a következő nagy ékszerbefektetését.
Krémkövek
A drágakő általában egy ásvány, de olyan, amely kristályokat alkotott, majd szakszerűen vágták és csiszolták, hogy ékszerré váljon. A drágakövek tanulmányozását gemmológiának nevezik. Ez az ásványtan (az ásványok tanulmányozása) egy fajtája, amely a kő szabad szemmel és nagyításban is látható fizikai tulajdonságainak tanulmányozását jelenti. A drágakő értékelése a gemmológus által megadott érték alapján történik, aki ezeket a drágaköveket tanulmányozza. Általában dekoratív és nagyon szép kő, és általában nagyon értékes is.
A drágaköveket általában keménységük, méretük és ritkaságuk alapján mérik. A csiszolatlan drágakövek egyszerűen úgy néznek ki, mint a közönséges kövek; a csiszolás és a csiszolás lehetővé teszi, hogy olyan ragyogást és néha olyan színt kapjanak (ami az értékükhöz vezet), ami más típusú köveknél nem található meg. A drágaköveket általában féldrágakövekbe és drágakövekbe sorolják. A féldrágakövek közé tartozik az ametiszt, a gránát, a citrin, a türkiz és az opál. A drágakövek közé tartozik a gyémánt, a smaragd, a rubin és a zafír.
Kőzetek
A kőzetek tudományos megnevezése a kőzettan, és megértésük kulcsfontosságú a Föld kialakulásának és ásványi összetételének megértéséhez. A kőzetek ásványokból állnak, és mindenféle méretűek lehetnek: Lehetnek apró kavicsok vagy elég nagy hegyek, amelyeken mászni vagy autóval közlekedni lehet. A kőzetek nem rendelkeznek különleges kémiai vagy ásványi összetétellel. Bár a legtöbb kőzetet nem úgy vágják vagy csiszolják, hogy drágakőnek használják, néhány kőzetet, köztük a lapis lazulit, a drágakövek közé sorolják.
Ásványok
Az ásványok a természetben a földfelszínen belül fordulnak elő, és szilárd képződmények. Alakjuk és kristályos felépítésük határozza meg őket. Magma, azaz olvadt kőzet lehűlésekor keletkeznek. A víz által a tenger alatti barlangokban is keletkezhetnek. Az ásványok általában üledékek között vagy lávafolyásokat tartalmazó területeken találhatók. A Földön belül több mint 4000 ásvány képződik a természetben, és mindegyiknek sajátos kristályszerkezete van.
Az ásványok 15 különböző kémiai csoport valamelyikébe tartoznak, és ezek jelölik az általuk tartalmazott vegyületeket. Az ásványoknak különböző, jól elkülönülő osztályozásai vannak. Ezek közül néhány a szín, a csillogás, a szívósság, a keménység és a törés. Egyes ásványok olyan tulajdonságokkal is rendelkezhetnek, mint a radioaktivitás vagy a fluoreszcencia.
Az ásványokat többféle okból bányásszák. Lehet, hogy kifejezetten szükség van a bennük található különböző elemekre, de vannak olyanok is, amelyeket egyszerűen a megjelenésük miatt bányásznak. Az ásványok új típusait folyamatosan fedezik fel a földfelszínen belül.
Az ásványok tehát olyan kristályok, amelyek különböző kőzeteket és drágaköveket alkotnak. A drágakövek általában olyan ásványok (de néha kőzetek), amelyeknek nagyobb értéket tulajdonítunk, és amelyeket az ékszerészek valami vonzóvá tehetnek. A kőzetek pedig mindenféle ásványokból állnak, és ezer és ezer különböző ásványtípus létezik.