A kokszszén, más néven kohászati szén, koksz előállítására szolgál, amely az acélgyártás egyik legfontosabb pótolhatatlan alapanyaga.
A világon számos szénfajta létezik, a barnaszéntől a lignitig és az antracitig. Az a tulajdonság, amely a kokszszéneket igazán megkülönbözteti a többi széntől, a kokszolási képesség, amely az a különleges tulajdonság, amely ahhoz szükséges, hogy a koksz alkalmas legyen az acélgyártásra.
A kokszot úgy állítják elő, hogy a kokszszéneket kokszolókemencében, redukáló atmoszférában hevítik. Ahogy a szén hőmérséklete emelkedik, plasztikussá válik, összeolvad, mielőtt újra kokszrészecskékké szilárdulna. Ezt nevezik kokszolási folyamatnak. A keletkező koksz minőségét a felhasznált kokszszén tulajdonságai, valamint a kokszoló üzem működési körülményei határozzák meg.
A koksz minőségét nagymértékben befolyásolja a szén rangja, összetétele, ásványi anyag tartalma és az a képesség, hogy melegítéskor megpuhuljon, képlékennyé váljon, és újra összefüggő masszává szilárduljon. A magas, közepes és alacsony illóanyagtartalmú bitumenes osztályú szeneket, amelyek rendelkeznek ezekkel a tulajdonságokkal, “kokszoló” szeneknek nevezik.
A kiváló minőségű kokszoló szenekre nagy igény mutatkozik az acélgyártók részéről, akiknek ezekre a szenekre van szükségük a magas minőségű koksz előállításához, hogy maximalizálják a nagyolvasztó üzemek termelékenységét.
Kínai piac
A kínai kokszszénpiac mérete és közelsége miatt valószínűleg az Ovoot kokszszén legnagyobb fogyasztója lesz.
A prémium minőségű kokszszén, mint például a Fat (Ovoot szén) és az elsődleges szén, különösen nagy keresletnek örvend Kínában, elsősorban azért, mert Kína saját szénkészleteinek aránya alacsony, de azért is, mert a koksziparban egyre nagyobb szükség van a jobb minőségű kokszszénre. Ezeknek a jobb minőségű kokszszéneknek a kereslete gyorsabban növekszik, mint alacsonyabb minőségű társaiké, mivel Kína a nagyobb termelékenység elérése, a fejlett technológia alkalmazása és a környezetvédelmi szempontok kiegyensúlyozása érdekében a nagyobb kohók használata felé halad. Kínában például egy kohó átlagos mérete 1000 m3 , szemben Japán 3814 m3 -es kapacitásával. Minél nagyobb a nagyolvasztó, annál jobb minőségű kokszra van szükség, ami az erősen égető szén keverési arányának növekedését eredményezi.