A myeloma, más néven myeloma multiplex, a plazmasejtekből kiinduló vérrák. Egyszerre körülbelül 24 000 ember él myelómával az Egyesült Királyságban. A vérrákok 15 százalékát teszi ki, és az összes rákos megbetegedés két százalékát. A myeloma főként a 65 év felettieket érinti, de diagnosztizálták már sokkal fiatalabbaknál is.
Mi a plazmasejtek?
A plazmasejtek a csontvelőben termelődő fehérvérsejtek egy típusa. A csontvelő a test nagyobb csontjainak közepén található “szivacsos” anyag, ahol minden vérsejt keletkezik.
A plazmasejtek az immunrendszer részét képezik. A normális plazmasejtek antitesteket, más néven immunglobulinokat termelnek, amelyek segítenek a fertőzések elleni küzdelemben.
Hogyan alakul ki a myeloma?
A myeloma akkor alakul ki, amikor a DNS károsodik a plazmasejtek fejlődése során. Ez a kóros sejt ezután elkezd szaporodni és terjedni a csontvelőben. A kóros plazmasejtek nagy mennyiségű, egyetlen típusú antitestet – úgynevezett paraproteint – bocsátanak ki, amelynek nincs hasznos funkciója.
A sok rákos megbetegedéssel ellentétben a myeloma nem csomó vagy daganat formájában létezik. A myelomával kapcsolatos legtöbb orvosi problémát a csontvelőben lévő kóros plazmasejtek felhalmozódása és a paraprotein jelenléte okozza a szervezetben.
A myeloma a szervezet több helyét érinti, ezért néha “multiplex” myelomának is nevezik. A myeloma azokat a helyeket érinti, ahol a csontvelő normálisan aktív egy felnőttnél, például a gerinc, a koponya, a medence, a bordakosár, a karok és a lábak hosszú csontjai, valamint a vállak és a csípő körüli területek csontjait.