- Mi a palagáz és mennyi van belőle globálisan?
A palagáz a földgáz egy formája (főként metán), amely a föld alatt a palakőzetben található. Azért minősül “nem hagyományosnak”, mert a palában található, egy kevésbé áteresztő kőzetformációban, mint a homokkő, iszapkő vagy mészkő, amelyben a “hagyományos” gáz található, és általában sokkal nagyobb területen oszlik el. Nem folyik könnyen.
2015-ben a palagáz nem bizonyított, technikailag kitermelhető készleteinek teljes mennyiségét 46 országban 214,6 billió köbméterre (tcm) becsülték.
Az előrejelzések szerint 2040-re a palagáz a világ földgáztermelésének 30 százalékát fogja kitenni.
- Hogyan nyerik ki a palagázt hidraulikus repesztéssel (“fracking”)?
A hidraulikus repesztés – közismert nevén fracking – a palagáz kitermelésére használt eljárás. Mély lyukakat fúrnak a palakőzetbe, majd vízszintes fúrás következik, hogy minél több gáztartalékhoz jussanak, mivel a palakőzet tartalékai jellemzően nem függőlegesen, hanem vízszintesen oszlanak el. A fúrt lyukakba ezután nagy nyomáson homokot, vizet és vegyi anyagokat tartalmazó frackingfolyadékot pumpálnak, hogy a kőzetben lévő repedések megnyíljanak, és a csapdába esett gáz a repedéseken keresztül a gyűjtőkutakba áramolhasson. Onnan kereskedelmi célú felhasználásra csővezetéken vezetik el. A palagáz kitermelési aránya sokkal alacsonyabb, mint a hagyományos gázé.
- Melyek a fracking fő környezeti hatásai?
Az USA-ban van néhány anekdotikus bizonyíték arra, hogy a víz metánnal szennyezett a fracking miatt. Az Egyesült Királyságban a vízellátás szennyeződésének kockázatát viszonylag alacsonynak tartják, tekintettel a víztartó rétegek közötti távolságra és arra a mélységre, ahol a fracking folyik. A szakértők szerint a vízszennyezés nagyobb valószínűséggel következik be a talajon történő kiömlésből vagy a kutak repedéseiből, amelyek szivárgást tesznek lehetővé – ezek a kockázatok minden olaj- és gázkitermelésnél fennállnak -, és megelőző intézkedéseket lehet hozni. A repesztés viszonylag nagy mennyiségű vizet igényel, ezért a vízkitermelés helyi szinten hatással lehet az ellátásra.
Míg a palagáz elégetésekor alacsonyabb az üvegházhatású gázok kibocsátása, mint a széné, aggályok merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy a palagáz kitermelése alááshatja az éghajlatváltozással kapcsolatos kötelezettségvállalásokat, ha felváltja a megújuló energiaforrások használatát. Továbbá a palagáz kitermelése során némi metánszivárgás is lehetséges, ezért gondos megfigyelésre és ellenőrzésre van szükség.
Az egyéb aggályok a helyi közösségekre gyakorolt hatásokkal kapcsolatosak a lehetséges zajszennyezés, a megnövekedett közúti forgalom (a teherautók mozgása miatt), a természeti környezet károsítása és a fúróhelyek területigénye miatt.
- A fracking okozhat-e földrengéseket?
A brit Royal Society és a Royal Academy of Engineering 2011-ben végzett független értékelése arra a következtetésre jutott, hogy a palagáz kitermelése, ahol nagy mennyiségű vizet pumpálnak a felszín alá, bizonyos körülmények között elvileg okozhat kisebb földrengéseket, de ezek nem valószínű, hogy károkat okoznának. A jelentés megjegyezte, hogy a szeizmikus aktivitás kockázata nagyobb ott, ahol előfeszített törések léteznek – amit az Egyesült Királyságban, a Lancashire megyében található Preese Hall telephelyen azonosítottak -, ezért a törések folyamatos feltérképezését javasolta a potenciálisan nagy kockázatú, elkerülendő helyszínek azonosítása érdekében.
2018. január