A tinnitus az az állapot, amikor az emberek olyan hangokat tapasztalnak a fülükben vagy a fejükben, amelyeknek nincs külső oka. A zajok hallhatók csengésként, sípolásként, zúgásként, dübörgésként, kattogásként vagy más változatokban. Egyesek nagyon hangosnak érzik őket, és kellemetlenek lehetnek. Az egyik vagy mindkét fül érintett lehet. A hallás is érintett lehet, de nem mindig. A zaj lehet átmeneti, és néha eltűnik, vagy jöhet és elmúlik, de lehet állandó is.
Tinnitus Service
Mi okozza?
A tinnitust általában a középfül vagy a belső fül mechanizmusainak rendellenességére utaló tünetnek tekintik. Számos esemény és állapot következménye lehet. Gyakori a hangos zajnak való kitettség – ez lehet munkahelyi eredetű, és sok év után jelentkezhet, vagy jelentkezhet egyetlen pillanat alatt, például egy lövés leadása után. A fejsérülés egy másik lehetséges ok. Gyakori az öregedéssel összefüggő fülzúgás. Egyeseknél a fülzúgás influenza vagy megfázás, fülgyulladás, illetve súlyos stressz után vagy alatt alakul ki. Más okok közé tartozik a fej- vagy fülműtét, illetve bizonyos gyógyszerek. A kialakulás lehet hirtelen vagy fokozatosan. Néha az ok egyszerűen a megkeményedett fülzsír, amelynek eltávolítása megszüntetheti a fülzúgást. A hangos buliban vagy klubban töltött éjszakát követő átmeneti fülzúgás gyakori, de a nagyon hangos zajnak vagy zenének való tartós kitettség halláskárosodást, akár maradandó fülzúgást is eredményezhet.
Kit érint?
Az emberek többségénél valamikor előfordul fülzúgás, de a legtöbb embert nem zavarja túlzottan. Az emberek körülbelül 10%-a számol be tartós fülzúgásról, és közülük talán 10-ből 1 embert zavarnak jelentősen a zajok. Bármilyen korú embereket érinthet, még a gyermekeket is, de a fülzúgás az idősebbek körében a leggyakoribb. A fülzúgásban szenvedők körében gyakori valamilyen fokú halláscsökkenés. Úgy tűnik, hogy a férfiak és a nők egyformán érintettek.
Hogyan érinti az embereket?
Még ha az embereknek csak kis kisebbsége szenved súlyos fülzúgástól, az állapot mégis sokak életminőségére komoly hatással van. A fülzúgás nem pszichés betegség, de okozhat pszichés distresszt. Az, hogy mások kevéssé értik meg a nem látható állapotot, fokozhatja a személy elszigeteltségét. A zajokkal való megbirkózás bénító lehet, ami szorongáshoz és depresszióhoz, a munka, a szabadidős tevékenységek és a kapcsolatok iránti érdeklődés elvesztéséhez vezethet. Az alvás zavart szenvedhet, és a koncentráció is romolhat. Ha halláskárosodás is fennáll, további stresszhatások léphetnek fel. Az állapot korai szakasza különösen nyomasztó lehet, amikor sokaknak nehéz figyelmen kívül hagyni a zajokat, és az érintettnek ilyenkor segítségre és támogatásra van szüksége. Tény azonban, hogy idővel az emberek nagy többsége megtanul együtt élni a fülzúgással, és ennek ellenére jó életminőséget él.”
Létezik-e gyógymód a fülzúgásra?
A válasz: “még nem”. Nincs olyan műtéti eljárás, amely mindenki számára meggyógyítaná a fülzúgást; és nem találták meg azt a “csodaszert” sem, amely súlyos mellékhatások nélkül megállítaná a zajokat. A nemzetközi kutatások azonban folynak, és az optimistábbak szerint a jövőben megjelenik egy lehetséges gyógymód. Gyógymód” hiányában a kezelések és terápiák célja a fülzúgás kezelése. Az embereknek el kell mondani, hogy a fülzúgás olyan mértékben kezelhető, hogy az már nem befolyásolja súlyosan a mindennapi életet. Sok ember számára a zajok tudatossága olyan mértékben csökkenthető, hogy már nem zavarja őket.
Elmúlik valaha is?
Az egészségügyi szakemberek és mások gyakran azt mondják az embereknek, hogy “semmit sem lehet tenni” a fülzúgás ellen, hogy az “soha nem fog elmúlni”, és hogy “meg kell tanulniuk együtt élni vele”. Az ilyen tanácsok tovább növelik a személyre amúgy is nehezedő terhet. A konstruktívabb tanácsok azt mondanák az embereknek, hogy bár a fülzúgás valószínűleg nem múlik el (néhány embernél valóban megszűnik), idővel könnyebb lesz vele együtt élni; és hogy valójában elég sok mindent lehet tenni, hogy segítsenek.