Nem igazán. Csak néhány dolgot kell tudnod, amelyek közül néhány valószínűleg már ismerős, hogy megértsd az üvegházhatás alapgondolatát, és hogy miért olyan fontos a Föld számára.
Tudod, hogy amikor napfényben állsz, melegebbnek érzed magad, mint amikor árnyékban vagy, tehát érezheted, hogy a Nap által kibocsátott fény (sugárzó energia) olyan energiát hordoz, amely képes felmelegíteni egy tárgyat – téged. Bár általában nem látod, minden tárgy sugárzó energiát bocsát ki, és ezt az energiát néha érzed. Ha például egy fazék forró víz áll a tűzhelyeden, érezheted a sugárzó energiát, amit kibocsát, anélkül, hogy megérintenéd. Amit érzel, azt általában “hőnek” nevezed, de pontosabb, ha úgy gondolsz rá, mint egyfajta láthatatlan fényre, az úgynevezett “infravörös sugárzásra”, amely felmelegíti a bőrödet, akárcsak a napfény. A felmelegedett tárgy által kibocsátott infravörös sugárzási energia mennyisége a hőmérsékletétől függ – minél magasabb a hőmérséklet, annál több energiát bocsát ki. Mint tudjuk, könnyen különbséget tehetünk egy meleg és egy forró tárgy között, ha a kezünket a tárgyak közelébe tartjuk, és érezzük a bőrünkön a melegítő hatás különbségét.
Ezek a gondolatok alapvetőek a Nap és a Föld közötti energiaegyensúly megértéséhez. Ahogy a napfény melegít téged, úgy melegíti a Föld felszínét is. A Föld nem forrósodik tovább és tovább, ahogy elnyeli a Nap energiáját, mert láthatatlan infravörös sugárzás formájában energiát ad le a világűrbe. Ahhoz, hogy energiaegyensúlyba kerüljön, a Föld által leadott infravörös sugárzási energiamennyiségnek meg kell egyeznie a napfényből elnyelt energiamennyiséggel. A Föld által kibocsátott infravörös sugárzási energia mennyisége a hőmérsékletétől függ. A Földnek a Nappal való energiaegyensúlyhoz szükséges átlagos hőmérséklete fagyos -18 °C (0 °F) lenne, ha nem lenne légköri üvegházhatás. Az üvegházhatás évmilliárdokon keresztül jóval magasabb szinten tartotta a Föld átlaghőmérsékletét, lehetővé téve az általunk ismert élet kialakulását. Az elmúlt évezredek során a Föld átlaghőmérséklete körülbelül 15 °C (59 °F) volt.
Az alábbi ábra azt szemlélteti, hogy az üvegházhatású gázok hogyan tartják a Földet melegebbnek, mint amilyen nélkülük lenne. A bal oldalon a Napból származó energia látható, ahol látható, hogy a Nap sugárzó energiájának egy része áthalad a légkörön, elnyelődik, és felmelegíti a Föld felszínét. A többi része visszaverődik, nagyrészt a légkörben lévő felhők és a felszínen lévő jég és hó által, és nem nyelődik el. A Föld által elveszített energia a jobb oldalon látható, ahol a Föld által kibocsátott (leadott) infravörös sugárzás sorsa látható. A felszínről a légkörön átmenő egyenes piros nyíl jelzi a kibocsátott infravörös sugárzásnak azt a hányadát, amely a légkörön keresztül változatlanul a világűrbe jut. Az infravörös sugárzás fennmaradó részét (a vastag piros nyíl) a légkörben lévő üvegházhatású gázok és felhők elnyelik, majd minden irányban újra kisugározzák, amint azt a narancssárga nyilak gyűjteménye mutatja. Ez az infravörös sugárzás elnyelésére és újbóli kibocsátására való képesség az üvegházhatású gázok kritikus követelménye. Minden olyan gáz, amelynek molekulája három vagy több atomból áll, üvegházhatású gáz – a szén-dioxid (CO2), a vízgőz (H2O) és a metán (CH4) fontos üvegházhatású gázok, amelyek évmilliárdok óta fenntartják a Föld meleg hőmérsékletét.