Fák. Magasak és fásak, kéreggel és levelekkel. De elgondolkodtál már azon, hogy miért csak a levelek zöldek?
A fakéreg más. Csak a fás növényeken található, színes és hasított, lyukacsos és lemezes.
Mi is az a fakéreg? “A kéreg valójában egy nem technikai kifejezés, amelyet a növényi anatómia tárgyalásakor használunk” – mondja Dr. Rebecca Miller, a Melbourne-i Egyetem Ökoszisztéma- és Erdészeti Tudományok Iskolájában dolgozó növényfiziológus.
“A kifejezés valójában több különböző szöveti rétegre utal, beleértve a parafát, a parafa kambiumot és a phellodermát. Ezek együtt alkotják azt, amit technikailag peridermának nevezünk.”
A periderm bizonyos fokú szigetelést biztosít a fáknak, és megvédi őket a kártevőktől és kórokozóktól, a mechanikai sérülésektől és a kiszáradástól. Emellett védi a másodlagos floemréteget is, amely a cukrokat és más oldható molekulákat szállítja a növényekben.
A levelek más célt szolgálnak. Minden növény fotoszintetikus rendszerének fontos részét képezik, a fényenergiát kémiai energiává alakítják, amelyet a növekedéshez használnak fel.
Hogyan történik ez? Mindez egyetlen színben rejlik: a zöldben.
“A levelek klorofillt tartalmaznak, amely a fotoszintézis során a fényenergia begyűjtéséért felelős fő pigment” – mondja Dr. Miller. “Azért tűnnek zöldnek, mert visszaverik a fény zöld hullámhosszát, és különösen elnyelik a fény vörös és kék hullámhosszát, amelyek a fotoszintézis szempontjából a legfontosabbak.”
Szóval, miért barna, szürke vagy más színű a fák kérge, de ritkán zöld?
A válasz Dr. Miller szerint a kérget alkotó szövetrétegek sejtfalában található kémiai vegyületektől függ.
“A kéreg számos különböző vegyületet tartalmaz, köztük lignineket, tanninokat és szuberineket” – mondja. “Ezek különböző hullámhosszúságú fényt vernek vissza és nyelnek el, ami megmagyarázza az általunk látott színváltozásokat.”
Különösen a tanninok koncentrációja adja a kéreg vörösesbarna színét, hasonlóan ahhoz, amit egy csésze fekete teában látunk.
Egy másik tényező a fa kérgének vastagsága. Egyes fajok, mint például a vasfakéreg, sötét, mélyen barázdált kérggel rendelkeznek. Másoknak, mint például a szellemgumónak, vékony, sima, világos színű kérge van.
De mi a helyzet az új növekedéssel? Dr. Miller szerint a nem fás növények fiatal zöld szárai fotoszintetizálóak lehetnek.
A fák és fás növények fiatal ágait nem fedi vastag kéreg, de zöldnek tűnnek. Fotoszintetizálhatnak, akárcsak a levelek?
Dr. Miller szerint: “Sok faj fiatal ágai valószínűleg fotoszintetizálnak, de a kutatók ritkábban mérik a szár vagy ág fotoszintézisét. Ennek ellenére néhány tanulmány kimutatta, hogy fiatal növényeknél a szár fotoszintézise jelentősen hozzájárulhat a növény teljes szénbevételéhez.”
A legtöbb fás szárú növényfaj fotoszintetizáló képessége általában a növekedés nagyon korai szakaszára korlátozódik.
Dr. Miller szerint, ahogy az ágak a másodlagos növekedés révén megvastagodnak, fásodnak és kialakulnak a periderm védőszövetei, amelyek általában nem fotoszintetizálnak.
Banner Image: Erdei fák. Picture Vovan via