Minnesota a legészakibb állam Alaszkán kívül; az erdei tó elszigetelt északnyugati szöglete az egyetlen része a 48 összefüggő államnak, amely a 49. szélességi körtől északra fekszik. Minnesota az Egyesült Államok Felső Középnyugat néven ismert régiójában található. Az állam északkeleten osztozik a Felső-tó vízi határán Michigan és Wisconsin államokkal; a keleti határ többi része Wisconsinnal közös. Délen Iowa, nyugaton Észak-Dakota és Dél-Dakota, északon pedig Ontario és Manitoba kanadai tartományok találhatók. Minnesota 87 014 négyzetmérfölddel (225 370 km2), vagyis az Egyesült Államok területének körülbelül 2,26 %-ával a 12. legnagyobb állam.
Geológia és domborzat
Lásd még: Minnesota geológiája: A minnesotai tavak listája és A minnesotai folyók listája
Minnesota a Földön található legrégebbi kőzetek közül néhányat tartalmaz, mintegy 3,6 milliárd éves gneiszeket, vagyis 80%-ban olyan időseket, mint a bolygó. Körülbelül 2,7 milliárd évvel ezelőtt bazaltos láva ömlött ki az ősóceán fenekén lévő repedésekből; e vulkáni kőzet maradványai alkották a Minnesota északkeleti részén található Kanadai Pajzsot. E vulkanikus hegyek gyökerei és a prekambriumi tengerek hatására alakult ki az észak-minnesotai Iron Range. Az 1,1 milliárd évvel ezelőtti vulkanikus időszakot követően Minnesota földtani tevékenysége visszafogottabb volt, vulkanizmus és hegységképződés nélkül, de a tengerek ismételt behatolásaival, amelyek több réteg üledékes kőzetet hagytak maguk után.
A közelmúltban hatalmas, legalább egy kilométer vastag jégtakarók pusztítottak az állam táján, és alakították ki a jelenlegi domborzatot. A wisconsini eljegesedés 12 000 évvel ezelőtt hagyta el az országot. Ezek a gleccserek Minnesota egészét beborították, kivéve a távoli délkeleti részt, egy olyan területet, amelyet meredek dombok és az alapkőzetbe vájt patakok jellemeznek. Ezt a területet a gleccsersodródás hiánya miatt Driftless Zone-nak nevezik. Az állam északkeleti részén kívül az állam fennmaradó részének nagy részén 15 méteres vagy annál is magasabb gleccsertakaró maradt hátra az utolsó gleccserek visszahúzódása után. 13 000 évvel ezelőtt óriási Agassiz-tó alakult ki északnyugaton; a tó kifolyója, a Warren folyó gleccseráradata vájta ki a Minnesota folyó völgyét, és a tó feneke hozta létre a Red River völgyének termékeny földjeit. Minnesota ma geológiailag csendes; ritkán fordulnak elő földrengések, és ezek többsége kisebb mértékű.
Az állam legmagasabb pontja a 701 m (2.301 láb) magas Eagle-hegy, amely mindössze 20,9 km-re (13 mérföldre) van a Superior-tó partján lévő 183 m (602 láb) mélyponttól. A drámai helyi magasságkülönbségek ellenére az állam nagy része lágyan domborodó síkság.
Minnesota északkeleti részén, a vidéki Hibbingben két kontinentális választóvonal találkozik, hármas vízgyűjtőt alkotva. A csapadék követheti a Mississippi folyót délre a Mexikói-öbölig, a Szent Lőrinc-tengert keletre az Atlanti-óceánig, vagy a Hudson-öböl vízgyűjtőjét a Jeges-tengerig.
Az állam beceneve, a 10.000 tó földje nem túlzás; 11.842 10 hektárnál nagyobb tó van. A Felső-tó minnesotai része 962 700 hektárral (3896 km2) a legnagyobb és legmélyebb (1 290 láb (390 m), 393 m) víztest az államban. Minnesotában 6564 természetes folyó és patak található, amelyek összességében 69 000 mérföldet (111 000 km) tesznek ki. A Mississippi folyó az Itasca-tó forrásvidékéről indul, és 680 mérfölddel (1094 km) lejjebb haladva keresztezi az iowai határt. Fort Snellingnél csatlakozik hozzá a Minnesota folyó, Hastingsnél a St. Croix folyó, Wabashánál a Chippewa folyó és számos kisebb patak. A Red River a jégkori Agassiz-tó medrében az állam északnyugati részét vezeti le észak felé, a kanadai Hudson-öböl felé. Mintegy 10,6 millió hektár (42 900 km²) vizes élőhely található Minnesota határain belül, ami Alaszkán kívül a legtöbb minden állam közül.
Flóra és állatvilág
Észak-Amerika három biomja találkozik Minnesotában: a prérigyepek az állam délnyugati és nyugati részén, a délkeleti Big Woods lombhullató erdei és az északi boreális erdők. Az északi tűlevelű erdők fenyők és lucfenyők hatalmas vadonjai, amelyekbe nyírfa- és nyárfaállományok keverednek. Minnesota északi erdeinek nagy részét már kivágták, így ma már csak néhány foltnyi idős erdő maradt meg, például a Chippewa Nemzeti Erdőben és a Superior Nemzeti Erdőben, ahol a Boundary Waters Canoe Area Wilderness mintegy 400 000 hektár (1600 km2) kivágatlan területet foglal magában. Bár a fakitermelés folytatódik, az állam területének körülbelül egyharmadát az újranövekedés tartja erdővel borítva. Bár az élőhely elvesztése olyan őshonos állatokat érintett, mint a fenyőmárna, a szarvas és a bölény, a fehérfarkú szarvas és a bobcat virágzik. Az államban él az ország legnagyobb farkasállománya Alaszkán kívül, valamint a fekete medve és a jávorszarvas egészséges populációja. A Mississippi Flyway-en fekvő Minnesota vándorló vízimadaraknak, például libáknak és kacsáknak, valamint vadmadaraknak, például fácánoknak, fácánoknak és pulykáknak ad otthont. Olyan ragadozó madaraknak ad otthont, mint a kopasz sas, a vörösfarkú sólyom és a hóbagoly. A tavak hemzsegnek az olyan sporthalaktól, mint a süllő, a sügér, a pézsmapisztráng és az északi csuka, a délkeleti patakokat pedig patak-, barna- és szivárványos pisztrángok népesítik be.
Klíma
Minnesota a kontinentális éghajlatára jellemző hőmérsékleti szélsőségeket viseli el; hideg telekkel és forró nyarakkal, a rekordmagas és -alacsony hőmérséklet 174 Fahrenheit-fok (96,6 °C). A meteorológiai események közé tartozik az eső, hó, jégeső, hóvihar, sarkvidéki frontok, tornádók, zivatarok és nagy sebességű egyenes vonalú szelek. A vegetációs időszak évi 90 naptól a Vas-hegységben 160 napig tart Minnesota délkeleti részén, a Mississippi folyó közelében, az átlagos átlaghőmérséklet pedig 36 °F (2 °C) és 49 °F (9 °C) között változik. Az átlagos nyári harmatpontok 14,4 °C (58 °F) között mozognak délen és 8,9 °C (48 °F) között északon. Az átlagos éves csapadékmennyiség a helytől függően 48,3 cm (19 in) és 88,9 cm (35 in) között mozog, és aszályok 10-50 évente fordulnak elő.
Védett területek
Minnesota számos vadon, park és egyéb nyílt terület otthona. Minnesota első állami parkját, az Itasca State Parkot 1891-ben hozták létre, amely a Mississippi folyó forrása. Ma Minnesotában 72 állami park és üdülőterület, 58 állami erdő, amelyek mintegy négymillió hektáron (16 000 km²) terülnek el, valamint számos állami vadrezervátum található, amelyeket a minnesotai természeti erőforrások minisztériuma kezel. A Chippewa és Superior Nemzeti Erdőkben 5,5 millió hektár (22 000 km²) található. Az északkeleti Superior Nemzeti Erdőben található a Boundary Waters Canoe Area Wilderness, amely több mint egymillió hektárt (4000 km²) és ezer tavat foglal magában. Tőle nyugatra található a Voyageurs Nemzeti Park, az állam egyetlen nemzeti parkja.
Az amerikai Minnesota állam többféleképpen is régiókra osztható. Alapszinten az államot Minneapolis-Saint Paul vagy Twin Cities nagyvárosi területre (helyben gyakran The Cities néven emlegetik), valamint Outstate vagy Greater Minnesota területre osztják.
A Minneapolis-St. Paul nagyvárosi terület tizenegy Minnesota megyét foglal magában, amelyek középpontjában Minneapolis, az állam legnagyobb városa és a szomszédos Saint Paul, a főváros áll; valamint két Wisconsin megyét. Az állam minden öt lakosából körülbelül három ebben az agglomerációban él.
Nagy-Minnesota kevésbé urbanizált, mint az ikervárosok. Földrajzilag is változatosabb, délen és nyugaton mezőgazdasági területekkel, Minnesota középső részén tóvidékkel, az állam északi részén pedig erdőkkel. A minnesotaiak körülbelül 40%-a él Greater Minnesotában. Nagyobb népességközpontjai közé tartozik Duluth, Rochester, Moorhead, St. Cloud, Mankato és Winona.
- Politikailag Minnesota nyolc kongresszusi körzetet foglal magába.
- Klimatológiailag az állam éghajlata jelentősen változik a messzi északtól, Kanada és a Felső-tó közelében egészen délig, ahol a termékeny mezőgazdasági területek Iowa, Dél-Dakota és Wisconsin államokkal határosak.
- Demográfiai szempontból a népsűrűség a legkevésbé fejlett területeken található négyzetmérföldenként kevesebb mint 4 főtől a Minneapolisban található négyzetmérföldenként közel 7000 főig terjed.
- Földtani szempontból az utolsó jégkorszak alatti jégtakaró miatt vannak eltérések.
- Kulturálisan és gazdaságilag az állam területei az ipar, az uralkodó szakmák és az urbanizáció tekintetében különböznek.
Az itt tárgyalt régiók e különböző kritériumok közül több elemet kombináltak, hogy az államot a tipikus minnesotaiak által felismert területekre osszák. A pontos határokkal kapcsolatos nézeteltérések várhatóak, azonban a pontos határmeghatározások nem szükségesek az állam régióinak megfelelő meghatározásához.
- Az északnyugati szög Minnesota azon területe, amely a 49. szélességi foktól északra fekszik.
- A Nyílhegy régió Minnesota északkeleti része. A három minnesotai vashegység közül kettőt foglal magába. A Mesabi és Vermillion vashegységeket együttesen Iron Range-nek, a köznyelvben pedig “the Range”-nek nevezik. Az Arrowhead ezen részeit vasbányák tarkítják. Az Arrowhead régióhoz tartozik még a North Shore és a Boundary Waters is.
- A Twin Cities metropolisztérség 13 megyét foglal magában, amelyek közül kettő Wisconsinban található. Ez egy olyan társadalmi-gazdasági térség, amelynek motorja az ikervárosok, Minneapolis és az állam fővárosa, Saint Paul.
- Noha a régiónak nincsenek jogi határai, a legtöbb meghatározás szerint, ami Közép-Minnesotát alkotja, az államnak a St. Cloud és Brainerd gazdasági befolyása alá tartozó részei tartoznak.
- Délkelet-Minnesota magában foglalja a festői Mississippi völgyét a Whitewater folyóig és a Root folyóig a Coulee régióban, amely Driftless Area néven is ismert.
- Délnyugat-Minnesota magában foglalja a Buffalo Ridge-et, amely a Coteau des Prairies keleti része, egy olyan geológiai képződmény, amelyet nagyobb magasság és nagy átlagos szélsebesség jellemez, ami lehetőséget biztosít a kereskedelmi szempontból életképes szélenergia előállítására. A terület magában foglalja a Pipestone régiót is.
- A Red River Valley az Egyesült Államok kormánya által használt kifejezés Észak-Dakota északkeleti és Minnesota északnyugati részének általános leírására, amelyre az Egyesült Államok az 1818-as angol-amerikai egyezményt követően szerzett tulajdonjogot. A köznyelvben az állam északnyugati részén található terület nagy részére használják. Konkrétan a Fargo-Grand Forks médiapiacon lévő területet a médiumok Red River Valley-nek nevezik (mind a dakotai, mind a minnesotai részre utalva).
- A Minnesota River Valley az állam névadóját követi, egy termékeny mezőgazdasági terület, amely a dél-dakotai határtól a Mississippivel való összefolyásáig, St. Paulig.
- “Észak-Minnesota” egy tágabb elnevezés, amely több régiót is magában foglal, beleértve az északi erdőket, és a 218-as telefonos körzetszámon belüli bármely területként definiálható.
- “Kelet-Közép-Minnesota” az öt megyét foglalja magában: Pine, Isanti, Chisago, Kanabec és Mille Lacs. Kelet-Közép-Minnesota regionális központjai Cambridge és Pine City.
- A “Dél-Közép-Minnesota” egy kevesebb mint egy tucat megyéből álló csoportra utal, amelynek laza központja Mankato városa.
 Minnesota állam |
Témák | Társadalom | Régiók | Nagyobb városok népesség. 25 000 felett |
Megyék | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Template:U.S. political divisions geographies