A meglévő sejtekből új sejtek jönnek létre a sejtciklusnak nevezett folyamat során. Egy sejt képes másolatot készíteni magáról, és két új leánysejtet alkotni.
Minden sejtciklusban két fő feladatnak kell megtörténnie. Először is, a sejteknek el kell készíteniük DNS-ük pontos másolatát. A DNS olyan, mint a sejtek használati utasítása. A tulajdonságok génjeit kódolja, és olyan dolgokat diktál, mint a szemszín és a vércsoport.
A DNS kromoszómákba szerveződik. A legtöbb baktériumnak egy körkörös kromoszómája van, míg az állati sejtek – beleértve az emberi sejteket is – több lineáris kromoszómával rendelkeznek. Ezek a kromoszómák a sejtciklus szintézisfázisában, vagyis az S-fázisban replikálódnak.
Minden sejtciklus második fő feladata, hogy a replikált kromoszómák megszerveződjenek és szétváljanak a sejt ellentétes oldalain. Ez a sejtciklus mitózis, vagy M fázisa során történik.
A mitózis során a sejtek felépítenek egy molekuláris gépezetet, amelyet mitotikus orsónak neveznek. A mitotikus orsó mikrotubulusoknak nevezett fonalakból áll, amelyek növekednek és zsugorodnak. A mikrotubulusok kapcsolódnak a kromoszómákhoz, és úgy szervezik őket, hogy mindannyian a sejt közepén sorakozzanak fel.
Miután a kromoszómák a sejt közepén felsorakoznak, szétválnak az ellentétes oldalakra, még mindig a mikrotubulusokhoz kapcsolódva.
A sejt ezután hosszabbodik, tovább választva el ezeket a kromoszómatömegeket. A sejt közepe ezután a citokinézisnek nevezett folyamat során lecsípődik, és a sejt két sejtre válik szét. Egy új sejt jött létre, és ezzel befejeződik a sejtciklus.