A műtrágyákat többféleképpen lehet kategorizálni. Az egyik logikus módja, hogy “szemcsés” és “folyékony” műtrágyákként tekintsünk rájuk. Ezen összehasonlítás céljából a vízmentes ammóniát (amely technikailag folyadék) nem vesszük figyelembe.
A száraz műtrágyákat általában szemcsékbe építik be. A műtrágyakeverékeket úgy lehet létrehozni, hogy az ismert analízisű egyedi szemcsés műtrágyákat (pl. 46-0-0, 18-46-0 és 0-0-60) a megfelelő arányban összekeverik a kívánt keverék létrehozásához. A száraz műtrágyák kijuttathatók földre szórva; az ültetéskor sávosan, gyakran 2 hüvelykkel oldalra és 2 hüvelykkel a vetőmag alá helyezve (2-szer-2 elhelyezés); vagy oldaltrágyaként kijuttatva és sekélyen a talajba dolgozva. Ha a gazdálkodók hozzáférnek az egyedi keverékű szemcsés műtrágyához, akkor finomhangolhatják a termőképességi programjukat, és potenciálisan javíthatják a növénytermesztés hatékonyságát. Ha minden jól megy, ez jövedelmezőbb növénytermesztést eredményezhet.
A folyékony műtrágyák népszerűsége az utóbbi években jelentősen megnőtt. Ezeket lehet földre vagy lombra kijuttatni. A folyékony műtrágyákat ki lehet szórni, sávos kijuttatással ültetéskor és a szezon közepén oldaltrágyaként lehet használni. Lombtrágyázás esetén a növényi tápanyagok a leveleken keresztül szívódnak fel, és könnyebben állnak a növény rendelkezésére, mint a talajon történő kijuttatás esetén. A lombon kijuttatott tápanyagok elérhetősége azonban rövid ideig tart, és nem folyamatos a vegetációs időszak hátralévő részében. A lombtrágyázás jó módszer a szezon közepén jelentkező hiányosságok kijavítására vagy a talajból kijuttatott tápanyagok kiegészítésére.
Noha nincs különbség a granulált vagy folyékony műtrágya által egy adott növényi tápanyag kijuttatása esetén biztosított teljes tápanyagmennyiségben, vannak különbségek:
- Térbeli: A növényi gyökerek és a műtrágya tápanyagok közötti távolság. A kevésbé mobilis tápanyagok, mint például a foszfor, nem jutnak közelebb, mint az őket tartalmazó egyedi szemcsék. Folyékony formában mobilisabbak a talajvizes oldatban.
- Sótartalom: A szemcsés műtrágyák “forróak” lehetnek. A gyökerek el tudnak térni a magas nitrogén- és káliumtartalmú szemcsés műtrágya sávjától. A folyadékokat gyakran előnyben részesítik “starterként.”
- Konzisztencia: A folyékony műtrágya minden cseppjében azonos a tápanyagtartalom, míg a szemcsés műtrágyában minden egyes szemcsében egyedi tápanyagkomponensek vannak.
- Felszerelés: A folyékony műtrágya kezeléséhez szükséges berendezések átalakításának költségei akadályt jelenthetnek.
Az alábbiakban röviden felsoroljuk mindkét műtrágyatípus előnyeit.
Folyékony
- Egyszerű kezelhetőség és kijuttatás (ha egyszer beállították)
- Egyszerű keverés
- A kijuttatás egyenletessége
- Az indító és in-szezonban történő kijuttatás
- Keverés növényvédő szerekkel
Granuláris
- Összecsomagolva olcsóbb
- Egyszerűbb tárolni (nem “ülepedik ki” idővel, vagy nem “sózódik ki” hideg időben)
- Egyszerűbb a nehéz elő- és utóveteményezésnél
- Teljesítményesebb a nehéz előveteményezésnél
- Egyszerűbb az előveteményezésnél.
- Lassú felszabadulású lehetőségek (polimerrel bevont karbamid)
A Michigan State University Extension nem feltétlenül ajánlja egyik műtrágyatípust a másikhoz képest. A gazdáknak azonban figyelembe kell venniük a költségeket, a kijuttatás egyszerűségét és kényelmét, valamint a növények lehetséges reakcióját, amikor műtrágyázással kapcsolatos döntéseket hoznak.