A muszlimok számára nagyon fontosak bizonyos szent gyakorlatok és rituálék. Ezek jelentős módja annak, hogy az iszlám követői emlékezzenek a történelemre, kifejezzék meggyőződésüket, és növekedjenek az odaadásban.
Egyes szertartásokat naponta gyakorolnak, mint például az imát; másokat évente, mint például a meghatározott iszlám ünnepekhez igazodókat. Az iszlám vallási gyakorlatai és rituáléi viszonylag kevés számúak, de nagy jelentőségűek. Az iszlám öt pillére öt olyan gyakorlat, amelyet az iszlám vallás minden szektája a muszlim hit alapvető fontosságúnak tart.
Az iszlám egy körülbelül 1400 éves vallás, amelyet Mohamed alapított a Kr. u. 600-as években. Mohamed tanításait halála után követői összegyűjtötték, és elkészítették a muszlimok szent szövegét, az úgynevezett Koránt. A 21. század elején az iszlám a világ egyik legnagyobb vallása.
Iszlám vallási gyakorlatok és szertartások
Az iszlám öt pillére
Az iszlám öt pillére (arabul arkan ud-Din, “a hit pillérei”) az az öt vallási kötelesség, amelyet minden muszlimtól elvárnak. Az öt pillért egyenként említi a Korán, és Mohamed a Hadíszban együtt sorolta fel őket, amikor az iszlám meghatározására kérték.
A hit megvallása (sahada)
Az iszlám öt pillére közül az első a sahada. A shahada a muszlimok hitvallása, amely kifejezi azt a két egyszerű, alapvető hitet, amely az embert muszlimmá teszi:
La ilaha illa Allah wa-Muhammad rasul Allah. Nincs más isten, csak Isten, és Mohamed Isten prófétája. ### Rituális ima (szalát)
Az alamizsnaadó (zakat)
Az alamizsnaadás központi tevékenység az iszlámban. A Korán kifejezetten megköveteli (9:60), és gyakran az ima mellé helyezi, amikor a muszlimok kötelességeiről beszél. (“Végezd el az imát és add az alamizsnát.” 2:43, 110, 277)
Azokra, akik kapzsik, és Allah akaratán kívül használják a pénzüket, a Korán kemény szavakkal él: a pokol tüze felhevíti az érméket, és a kapzsiak meg lesznek bélyegezve vele (9:34-35).
Böjtölés a Ramadán hónapjában (sawm)
A sawm (más néven siyam), a böjtölés, a Koránnak az emberiség számára történt kinyilatkoztatására emlékezik a Ramadán, az iszlám év kilencedik hónapja alatt.
Zarándoklat Mekkába (hajdzs)
Minden muszlimnak életében legalább egyszer zarándoklatot kell tennie Mekkába, az iszlám szent városába. Ezt a szent utazást arabul hajdzsnak nevezik.