Kifejezések
Neuroma
A neuroma az idegsejtek rendellenes növekedése az idegsérülés helyén. A neuroma azután keletkezik, hogy egy ideg sérülés következtében – akár vágás, zúzódás vagy túlzott megnyúlás következtében – részben vagy teljesen megszakad. A neuroma egy gömb alakú csomó a sérülés helyén, amely fájdalmas lehet vagy bizsergő érzést okozhat, ha megkopogtatják vagy nyomást gyakorolnak rá. Bár nem mindig ez a helyzet, a neuroma rendkívül fájdalmas lehet, és jelentős funkcióvesztést okozhat a betegnek azáltal, hogy korlátozza a mozgást és az érintett terület érintkezését.
A neuromák trauma után, sőt műtét után is előfordulhatnak a test bármely régiójában, mivel a legtöbb területen vannak érzést biztosító idegrostok. Fájdalmas neuromák gyakoriak amputációk után a kézben és a felső végtagban (kar), valamint az alsó végtagban (láb). Lágyéksérv-műtétet követően is előfordulnak.
Komplex regionális fájdalom szindróma (korábbi nevén Reflex szimpatikus disztrófia)
A neuromákhoz kapcsolódó fájdalom egyes esetekben általánosabb fájdalmat okozhat a sérülés régiójában. Míg a sérülés lehet, hogy csak az idegre lokalizálódott, idővel a fájdalom átvándorolhat a nem sérült szomszédos bőrre, amely érintésre fájdalmassá válik. Az érintett terület egyéb változásai közé tartozhat a keringés megváltozása, a szőrnövekedés és/vagy a hajhullás, a verejtéktermelés megváltozása, sőt a csontsűrűség csökkenése is. Ha ezek a változások neuromához társulnak, gyakran a neuroma kezelése segíthet a fájdalom, valamint ezen egyéb jelek és tünetek csökkentésében.
Tudjon meg többet a komplex regionális fájdalom szindrómáról (PDF)
Diagnózis és kezelés
A neuromák diagnosztizálhatók a betegek anamnézise és fizikális vizsgálata alapján. Az érzékeny területeket a perifériás idegek ismert pályáinak közvetlen megérintésével azonosítják, aminek ki kell váltania a fájdalmas tüneteket és gyakran bizsergő érzést. Ezekre a területekre ezután helyi érzéstelenítőt fecskendeznek vagy ezeken a helyeken, vagy az érintett idegekbe (ún. idegblokkolás). Ha enyhülést érnek el, valószínűbb, hogy az adott neuróma műtéti kezelése segít a fájdalom enyhítésében. A neuromát ezután kimetszik, és az ideget a mélyebb szövetek olyan területére helyezik, ahol a normál tevékenységek során nem éri gyakori közvetlen ingerlés (nyomás vagy érintés). Gyakran a műtéti kezeléssel együtt gyógyszereket is alkalmaznak a szervezetnek a neuróma fájdalmára adott válaszreakciójának szabályozására. Ez gyakran fokozza a műtét hatását. A műtéti korrekciót megelőző kezeléshez gyakran írnak fel antidepresszáns gyógyszereket és görcsoldó gyógyszereket is. Ezt a krónikus fájdalom kezelésére szakorvossal együttműködve végzik.
A neuromák gyakori helyei
A neuromák gyakori helyei a kéz, a felső végtag és az alsó végtagok. Az amputációs csonkok fájdalmas területei gyakran a bőrhöz közeli elvágott idegvégződéshez kapcsolódnak. Ezek a csonkok gyakran gyakori ingerlésnek vannak kitéve a napi tevékenységek során, és jelentős fájdalmat okozhatnak. Gyakran a neuroma csonk végének eltávolításával és az ideg mélyebb szövetekbe való betemetésével a fájdalom enyhíthető vagy csökkenthető. A kézben és a test más területein, beleértve a műtéten átesett területeket is, az amputációs helyekhez hasonlóan krónikusan fájdalmassá válhatnak, ha egy ideg megsérül és neuromát képez.
A jelentős tompa vagy éles traumát vagy lágyéksérvműtétet követő ágyéki fájdalom oka gyakran az ezeken a területeken neuroma kialakulásával járó sérült idegek. Az idegblokkolás ismét hatékony lehet az érintett idegek azonosítása és a kezelés megtervezése szempontjából. A sérült idegszakaszok eltávolításával és az idegek mélyebb szövetekbe való betemetésével gyakran jelentős enyhülést lehet elérni.