Amíg a reményteli 2011-es szezonon merengünk, elgondolkodtam azon, hogy miért van jelenleg öt Super Bowl-gyűrűvel rendelkező edző munkanélküli, különösen, hogy tavaly hét csapatnál volt edzőváltás.
Nos, ebből az ötből arra gondoltam, hogy milyen más neves edzők vannak jelenleg munkanélküliek, akiknek hamarosan vissza kellene térniük az NFL-be, vagy legalábbis a tulajdonosok és az általános menedzserek listájának élén kellene állniuk.
Most úgy tűnik, hogy évente négytől hétig terjedő váltások vannak, így elképzelhető, hogy néhány név ezen a listán egy-két éven belül újra a pálya szélén lesz.
A rangsor a rekordok alapján készült, leginkább a Super Bowlok, a rájátszásban való szereplés és a következetesség alapján. Nem szerepelnek benne olyan korábbi edzők, akik most koordinátorok, mint Jim Haslett vagy Mike Nolan; nem mintha egyébként is felkerülnének a listára.
Az edzőket a legkevésbé valószínűtől a legvalószínűbbig rangsorolták, hogy jövőre több telefonhívást is kapnak.
Azt hiszem, ha arra koncentrálna, hogy inkább edző legyen, és kevésbé a játékosok barátja, akkor talán tényleg eljutna valahová. Úgy vélem, mivel inkább egy edző fia, mint egy b***** fia, nem tudta kordában tartani az öltözőt. Ha megnézzük az összes nagy edzőt, ők kordában tartották az öltözőt, és még a legjobb játékosaikkal sem barátkoznak túlságosan.
Még csak négy év vezetőedzői tapasztalata van, és talán ez a munkanélküli időszak segít neki megérni és képezni magát, hogy mitől lesz sikeres vezetőedző.
A legjobb esélye az lenne, ha koordinátorként térne vissza, majd néhány év múlva vezetőedzői állásra pályázna.
Nehéz nem ezt tenni a mai meghitt, ölelésmániás társadalomban, de egy vezetőedzőnek nagyon okosnak kell lennie amellett, hogy jó X és O ember. Nézd meg az elmúlt négy év Super Bowljának vezetőedzőit, hogyan kezelik a csapatot és az öltözőt.
9: Herm Edwards
Velem van a baj, vagy Herm olyan, mintha ő lenne az a fickó a szoba sarkában, aki kész tanácsokat adni, de senki sem figyel rá igazán?
Edwards elég sikeres edzői karriert futott be. Az első munkájától kezdve a Jetsnél 2001-ben, ahol 10-6-os mérlegre és egy rájátszásbeli szereplésre vezette őket, egészen a Kansas Cityben 2008-ban bekövetkezett hirtelen bukásáig, Edwards érdekes választás lenne egy nagyon fiatal csapatnál.
A Jetsnél eltöltött hat év alatt öt rájátszásbeli mérkőzésen szerepeltek, de csak egy divízióbajnokságon. De ez nehéz, amikor valami csapat odafent “Bawstonban” az évtized csapatát rakja össze.
Azt hiszem, Edwardsra a jojó szezonok lennének a koppintás. Két egymást követő évben, 2001-2002-ben bejutott a rájátszásba, majd 2003-ban 6-10, 2004-ben 10-6, 2005-ben 4-12.
Ami a New York-i kirúgását illeti, sokan megértik ezt az indoklást, ami pedig Kansas Cityben történt, az egyszerűen bizarr.
Edwards egy olyan csapatot vett át, amely nem sok mindent csinált azóta, hogy Montana megpróbálta meghosszabbítani a pályafutását, és 1994-ben a rájátszásba vezette őket, majd Dick Vermeil alatt a csapat rövid ideig éledezett.
2008-ban, Edwards utolsó évében a Chiefsnél nyolc meccset veszítettek hét ponttal vagy annál kevesebbel, és ez Tyler Thigpen és Brodie Croyle irányítóval történt.
8: Dennis Green
Nagyszerű edző, amíg valami olyasmi nem történt, ami miatt nem tudta folytatni. Utálom ezt mondani bármelyik edzőről, de komolyan hiszem, hogy az arrogancia buktatta meg Greent.
Minden edzőnek akkora egója van, mint Montanának, de Green esetében szerintem inkább az arrogancia, és talán még a vezetőséggel szembeni bizonyos harciasság volt az, ami elűzte őt Arizonából.
A sikeres minnesotai karrier után, a franchise második legtöbb győzelmet arató edzőjeként, Greent több körülmény miatt jogosan rúgták ki, és nem lepett meg, hogy végül Arizonában kötött ki.
Green 13 évet töltött az NFL-ben vezetőedzőként, 1992-2001 között a Minnesotánál, 2004-2006 között pedig az Arizonánál. A Minnesotával 97-62 volt a mérlege, két NFC-bajnoki vereséggel, egyébként szerény playoff-eredménye volt 4-8.
Arizonával egyszerűen nem mentek a dolgok, egymás után 6-10, 5-11 és 5-11 volt a mérlege. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Greennel szemben nem volt túl sok dolga Arizonában, és azt kell gondolni, hogy az Arizona sikerei közvetlenül Green távozása után az általa hozott személyi döntéseknek is köszönhetőek lehettek. És nem sértésnek szánom Whisenhuntot, de egyértelműen ő volt a haszonélvezője ezeknek a döntéseknek, de a tavalyi 5-11-es mérleg és az irányítói debakli után talán mégsem olyan jó, mint egyesek gondolják.
Azt, hogy Green újra vezetőedzőként fog-e végezni az NFL-ben, nem tudom. De ha egy franchise adna neki némi rugalmasságot a személyi döntések terén, akkor talán képes lenne egy örökös playoff-csapatot létrehozni.
7: Steve Mariucci
Személyileg szeretem Moochot. Ő egy vicces fickó, és hallgatni őt felvételről a meccsek alatt nem más, mint a Comedy Central. Edzőként szerintem Mooch jó edző, elég jó ahhoz, hogy rengeteg telefonhívást kapjon. Itt van, miért van a listán.
Felejtsük el a Detroitban töltött időszakát. Nem ott halnak meg az edzői karrierek? Bocsi Lions szurkolók, de most komolyan, Wayne Fontes és Barry Sanders óta nem volt semmiféle sikeretek. Talán mégis fordult a kocka.
Mariucci kilenc évig edzősködött, hat évet San Fransiscóban, hármat felejthetetlenül Detroitban. Amíg San Fransiscóban volt, 57-39-es mérleggel rendelkezett, és 3-4 alkalommal jutott be a rájátszásba. Nem szabad nagy hangsúlyt fektetni arra, hogy egy edzőnek rájátszásbeli vereséget hozott, még a legsikeresebbek is a .500-as tartományban mozognak.
A legtöbb kritikus azt fogja mondani, hogy Mariucci egy remek 49ers-csapatot örökölt, de azt is meg kell érteni, hogy egy öregedő csapatot, egy 36 éves, pályafutása végén járó irányítót és olyan fiatal játékosokat örökölt, akik nem az ő draftválasztásai voltak.
A 49ersnél töltött utolsó évében, 2002-ben 10-6-ot ért el (8-8-ra számítottak), a rájátszásba vitte a csapatát, és egy kemény idegenbeli meccsen kikapott a későbbi Super Bowl-győztes Buccaneers-től.
A detroiti időszakát leginkább a rossz draftoknak köszönhette. Hogy ebben mennyire játszott szerepet, nem tudni, de egy-két rossz draft egymás után öt évre visszaveti a csapatot. Ez egy rémálomszerű hazatérés volt a michigani születésű játékos számára, és biztos vagyok benne, hogy szívesen visszamenné és újracsinálná.
Mooch novemberben lesz 56 éves, tehát még elég fiatal ahhoz, hogy nyolc-tíz évig vezessen egy csapatot. Ő is egy olyan fickó, aki szerintem, ha edzősködni akar, újra edzősködni fog.
6: Brad Childress
Hiszem, hogy Childress az elmúlt öt év egyik legjobb edzője volt, akit kirúgtak.
Először is nézzük meg, hogy mit tudott elérni…Megfogtam, nem igaz?
Következő diát kérem!
6: Brian Billick
Egy biztosra vettem, hogy Billicket az elmúlt évben alkalmazták volna, amikor annyi edzőt kirúgtak. Igazából azt hittem, hogy a Panthers vagy a Bengals kinézi magának Billicket, de a Panthers megragadt egy védőedzőnél, Lewisnak pedig biztos van valami a tulajdonosi oldalon, hogy még mindig legyen állása.
Billick egy Super Bowl-győztes edző, a Baltimore 2000-ben mindent vitt. Billick mind a kilenc évet vezetőedzőként töltötte Baltimore-ban 1999-2007 között.
Néhány edzővel az a probléma, hogy a pályafutásuk elején hatalmas sikereket érnek el, de ezt a sikert nehezen tudják megtartani a karrierjük hátralévő részében. Ha jobban megnézzük Billicket, akkor kiderül, hogy második évében megnyerte a Super Bowlt, de további háromszor (2001, 2003, 2006) csak rájátszásba jutott.
Billicket támadó újítónak tartják, de valamiért nem tudott olyan támadó sikereket elérni Baltimore-ban, mint a Vikingsnél OC-ként. Akkor viszont mindig segít, ha olyan támadótehetségek vannak, mint Randy Moss, Cris Carter, Robert Smith, stb.
Billicknek csak két rossz éve volt Baltimore-ban, 2005-ben 6-10, és 2007-ben, az utolsó évében 5-11 volt. Karrierjét 80 győzelemmel és 64 vereséggel, nyolc playoff-meccsel, öt playoff-győzelemmel és egy Super Bowllal zárta; nem rossz önéletrajz.
Hiszem, hogy ha Billick újra dolgozni akar, nem okozna neki gondot egy franchise talpra állítása.
5: Jeff Fisher
Egy vallomás. Játékosként nem rajongtam ezért a fickóért, de hát ha az ember Vikings-szurkoló, akkor nehéz más csapatoknál kedvencet tartani. Edzőként viszont kiválónak tartom.
A Tennessee-ben a helyzet kicsúszott az irányítás alól, és amikor ez megtörtént, Fisher látta az írást a falon, és azt mondta, hogy elég volt. Minden bizonnyal jövőre valahol fel fog kötni, és minden bizonnyal a legtöbb tulajdonos vagy GM listájának élén fog szerepelni.
Fisher most februárban töltötte be az 53. életévét, így minden bizonnyal elég fiatal ahhoz, hogy még évekig játékban maradjon.
A Tennessee-ben Fisher 142-120-as mérleggel rendelkezett. Tizenhét évig volt a vezetőedző, amivel Don Shula óta ő volt a leghosszabb egyhuzamban eltöltött egyéves megbízatása.
Azzal lehet érvelni, hogy Fisher nem annyira sikeres, mint inkább olyan edző volt, aki képes volt sokáig kitartani, de a relatív sikertörténete indokolja a listán elfoglalt helyét. Fishert jövőre is alkalmazni fogják.
4: Bill Parcells
Bill Parcells az edzőképzés Brett Favre-ja. Visszavonultam. Visszatérek. Visszavonulok….
Parcells két Super Bowlt nyert, egy másikat elveszített, és 11-8-as rájátszási mérleggel rendelkezik. Augusztusban lesz 70 éves, de higgyék el, ha akarná, újra vezetőedző lenne az NFL-ben.
Parcells karrierje zaklatott volt, de kétségtelen, hogy az elmúlt 30 év egyik legjobbja.
A 19 év alatt négy csapatot edzett, de mind a négyet valamikor a rájátszásba vezette, és a 19 évből 10-ben rájátszásba vitte a csapatait.
Kétséges, hogy Parcells visszatér az edzősködéshez, de nem árt, ha szóba kerül
3: Jon Gruden
Miért van Gruden munka nélkül, az számomra érthetetlen? Ha valami, akkor szerintem inkább az elképzelései és a hozzáállása, mint bármi más. Nem nagy rejtély, hogy Gruden a saját macskája – bár ő utálná ezt az összehasonlítást, mert azt mondja, hogy utálja a macskákat. Néha kiteszi magát a kritikáknak, amelyek egy része jogos, de kétségtelen, hogy az ember egy pokoli jó edző.
Összefoglaló:
1998-2001 között az Oaklanddel 38-26-os mérleget ért el, négy rájátszásbeli szerepléssel és két divízióbajnoki címmel. Mióta az Oakland elküldte Gruden-t, a hatodik edzőjüknél tartanak és 2002 óta 48-96-ra állnak.
Az egyetlen ok, amiért a Raiders Callahan alatt Super Bowlba jutott, az leginkább Gruden személyi állományának köszönhető, és annak, hogy Callahan volt Gruden OC-ja.
Gruden 2002-2008 között három divíziós bajnoki címet nyert, és a Bucsot a Super Bowl XXXVII-ben győzelemre vezette korábbi csapata felett, ami vagy keserédes lehetett, vagy abszolút visszavágás.
Gruden jövőre is lesz munkája, amikor még egy maroknyi csapat úgy dönt, hogy “más irányba megy”. Gruden valószínűleg Cowherrel fog versenyezni.
Boldog jóslat:
2: Tony Dungy
Ki ne vinné el a Chargerst legalább a konferenciabajnokságba, Gruden lesz a Chargers következő vezetőedzője.
2: Tony Dungy
Ki ne vinné el ezt a fickót egy pillanat alatt? Dungy az egyik legelismertebb edző az NFL-ben, és csak azért van a második helyen a listámon, mert kétséges, hogy vissza akar-e térni az edzősködéshez, de ha mégis, akkor numero uno lenne.
Dungy hosszú NFL-karrierjét játékosként és edzőként is számos siker jellemzi. Nagyon örültem, hogy végre megnyerte a Super Bowlt, és edzőként biztos a helye a Hírességek Csarnokában.
Dungy 13 évet töltött vezetőedzőként az NFL-ben, és 139-69-es mérleget ért el a Buccaneersnél és a Coltsnál is. Rájátszásbeli mérlege 9-10, és 2006-ban megnyerte a Super Bowl-t.
A Bucs egy off franchise. Dungy a második ember, akit kirúgtak, aki sikeres volt náluk. Hogy a Buccaneers miért rúgta ki Dungyt, azt nem értem, de valószínűleg ő is beismerné, hogy ez áldás volt. Ráadásul az is segített, hogy egy olyan fickó volt a jeladójuk, mint Peyton Manning.
A legelképesztőbb dolog Dungy edzői munkásságában talán az, hogy 13 edzői évéből 11-ben bejutott a rájátszásba, az utóbbi tíz évben pedig egymás után. Ez figyelemre méltó a mai játékban.
1: Bill Cowher
Lásd Tony Dungyt. Most komolyan, ki ne ajánlana ennek a fickónak több tízmilliót, hogy visszatérjen a pályára? Cowher több okból is az első számú keresett edző. Ő egy igazi motivátor, nyert már Super Bowlt, nem butaság, és egyszerűen csak megvan körülötte az aura.
A 15 év alatt, amit vezetőedzőként töltött, Cowher 149-90-1-es mérleget állított fel, 12-9-es rájátszásbeli mérleggel, és egy Super Bowl győzelemmel 2005-ben.
Ez alatt a 15 év alatt a 15 évből 10-ben a rájátszásba vitte a csapatát. Arról nem is beszélve, hogy csak két vesztes szezonja volt.
Cowher jól csinálja. Tekintélyesen parancsol, és tisztelik a játékosok, az ellenfelek és a többi edző. Kétségtelenül a lista élén áll, és szinte úgy tűnik, hogy ő választja meg az időt és a helyet, amikor készen áll.
És mint mindig, a gondolataitokat szívesen fogadjuk és bátorítjuk.