No Apologies: Nirvana v. Marc Jacobs

2018. december 28-án a Nirvana LLC pert indított Marc Jacobs tervező ellen Kalifornia központi kerületében, szerzői jog és védjegybitorlás vádjával. A Nirvana LLC az a jogi személy, amely a Nirvana zenekar pénzügyi, jogi és üzleti ügyeit irányítja. A Nirvana LLC-t 1997 szeptemberében alapította a zenekar két túlélő tagja, Dave Grohl és Krist Novoselic, valamint a Courtney Love által irányított Cobain Estate. A pert Jacobs új “Bootleg Redux Grunge” kollekciója váltotta ki, és azt állítja, hogy megsértették a Nirvana szatirikus mosolygós arcképét, amelyet a Nirvana frontembere, Kurt Cobain 1991-ben készített. A dizájnt először 1992-ben mutatták be, és azóta számos tárgyon licencelték, gyakran sárga színben, fekete háttér előtt.

Nem ez az első alkalom, hogy a Nirvana jogi viták miatt kerül a címlapokra. Cobain halála után Love közel két évtizeden át nyilvánosan vitában állt Grohl-lal és Novoselic-kel. Love 2001-ben beperelte a zenekar tagjait, hogy feloszlassa a Nirvana LLC-t és megszerezze az irányítást a zenekar ügyei felett. A zenekar tagjai viszontkeresetet nyújtottak be, hogy megpróbálják eltávolítani Love-ot az LLC-ből. Úgy tűnik, Love, Grohl és Novoselic félretették nézeteltéréseiket, és most együtt dolgoznak a Nirvana örökségének védelmében.

A panaszában a Nirvana azt állítja, hogy Jacobs “Bootleg Redux Grunge” kollekciója olyan mintákat tartalmaz, amelyek hasonlítanak a hírhedt Nirvana mosolygó arc dizájnjára. A Nirvana továbbá azt állítja, hogy az olyan kiskereskedőknél, mint a Hot Topic, a Target és az Urban Outfitters, kapható engedélyezett Nirvana ruhadarabokkal ellentétben a Jacobs kollekciójában kapható darabok nem a Nirvana engedélyével készültek.

A zenei jogdíjak mellett a Nirvana folyamatos bevételre tett szert az árucikkek licenceléséből. Panaszában a Nirvana azt állítja, hogy 1992 óta folyamatosan használja a smiley-dizájnt a zenéjének és a licencelt árucikkeinek azonosítására. A dizájnt először a Nirvana Nevermind című albumának megjelenési buliját hirdető plakáton használták. Azóta “szó szerint tucatnyi különböző pólón, pólón, sapkán, kapucnis pulóveren, táskán, hátizsákon, szemüvegeken, pénztárcákon és egyéb árucikkeken” engedélyezték a használatát. Annak alátámasztására, hogy a két minta lényegesen hasonló, a Nirvana az alábbi vizuális összehasonlítást nyújtotta be a licencelt árucikkeiről és a Jacobs kollekció darabjairól.

A Nirvana panaszában azt állítja továbbá, hogy a formatervezési mintájuknak a licencelt árucikkeken való széles körű használata miatt a minta “a Nirvanához kapcsolódó jó hírnevet szimbolizálja”, és mind szerzői, mind védjegyjogot keletkeztet, mivel a smiley-arcot viselő árukat megtekintő fogyasztók azt feltételezik, hogy ezeket az árukat a Nirvana támogatja, vagy a Nirvanához kapcsolódik. Ezen túlmenően a Nirvana azt állítja, hogy Jacobs tervének használata “egy szélesebb körű kampány része”, amelynek célja, hogy Jacobs “felidézze a Nirvanát a ” gondolkodásban”, és az egész kollekciót “a ‘Grunge’ zenei műfaj egyik alapítójával” hozza kapcsolatba, hogy a kollekcióval való ‘Grunge’ asszociáció hitelesebbé váljon.”

Egy zenekar védjegyének vagy szerzői jogi védelem alatt álló művének engedély nélküli felhasználása az árucikkeken anyagilag káros és jelentős lehet, különösen egy olyan feloszlott zenekar esetében, mint a Nirvana, amely már nem lép fel élőben vagy nem komponál új zenét. Még az aktív zenekarok esetében is, amelyek továbbra is turnéznak és új lemezeket adnak ki, az árucikkek licencelése a bevételük jelentős százalékát teheti ki. Bob McLynn, a rockzenekar menedzsere szerint a Panic! At the Disco menedzsere szerint a zenekar legutóbbi turnéján elért nyereség 30%-a a merchandise-értékesítésből származott.

A Licensing Industry Merchandisers Association (“LIMA”) által nemrégiben közzétett globális licencelési felmérés szerint 2016-ban a nemzetközi zenei merchandise-értékesítés összesen elérte a 3,1 milliárd dollárt, ami közel 10%-os növekedést jelent az előző évhez képest. A zene egyre inkább digitális élménnyé vált a fogyasztók számára, és a zenészek felismerik, hogy a rajongók valami fizikai dologra vágynak, hogy összekapcsolódjanak a szeretett zenével. A zenekarok ezt a piacot nagyrészt kiegészítő merchandisinggal igyekeznek megszólítani. Három évvel ezelőtt például a Fall Out Boy rockzenekar nagy sikerrel nyitott egy pop-up boltot New Yorkban, amely a zenekar merchandise termékeinek értékesítésével foglalkozott. A rapzenészek, Kanye West és Drake követték a példát, és saját pop-up boltokat nyitottak, amelyek a beszámolók szerint 1 millió dolláros bevételt hoztak.

Ez a per több mint 25 évvel azután következik, hogy Jacobs 1993-ban bemutatta eredeti Grunge-kollekcióját. Az eredeti kollekciót a nagyközönség nem fogadta jól, és a pletykák szerint Jacobs állásába került a Perry Ellis tervezőháznál. Az eredeti kollekciót Cobain és Love sem fogadta jól, egyes jelentések szerint. Love-ot a Women’s Wear Daily című lapnak adott interjújában idézték, amikor azt mondta, hogy “Marc elküldte és Kurtnek a Perry Ellis grunge kollekcióját”, és a válaszuk az volt, hogy elégették, mert ” nem szerették az ilyesmit”. Ez az előzmény, vagy bármelyik ismeretlen tényező “valamit az útjába állíthatott” a feleknek, hogy egyébként elfogadható megállapodásra jussanak, ami a mostani perhez vezetett.

A közzététel időpontjáig Marc Jacobs nem nyújtott be választ, és a “Bootleg Redux Grunge” kollekció darabjai továbbra is megvásárolhatók a Marc Jacobs, a Nordstrom, a Neiman Marcus és más kiskereskedők weboldalain.

Nirvana LLC kontra Marc Jacobs International, LLC, et al., 2:18-cv-10743 (C.D.Cal)

Szerk:

.